Kifejezéstár

hu Múlt 1   »   uk Минулий час 1

81 [nyolcvanegy]

Múlt 1

Múlt 1

81 [вісімдесят один]

81 [visimdesyat odyn]

Минулий час 1

[Mynulyy̆ chas 1]

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar ukrán Lejátszás Több
írni П--а-и П----- П-с-т- ------ Писати 0
P-sa-y P----- P-s-t- ------ Pysaty
Ő (férfi) egy levelet írt. В-н--иса- ли--а. В-- п---- л----- В-н п-с-в л-с-а- ---------------- Він писав листа. 0
Vi---ysa- -ysta. V-- p---- l----- V-n p-s-v l-s-a- ---------------- Vin pysav lysta.
És ő (nő) egy képeslapot írt. А-во-а напи--л---и-т-вк-. А в--- н------- л-------- А в-н- н-п-с-л- л-с-і-к-. ------------------------- А вона написала листівку. 0
A -on--n--y-a-a-ly--i---. A v--- n------- l-------- A v-n- n-p-s-l- l-s-i-k-. ------------------------- A vona napysala lystivku.
olvasni Чит--и Ч----- Ч-т-т- ------ Читати 0
Ch--aty C------ C-y-a-y ------- Chytaty
Ő (férfi) egy magazint olvasott. Він--и-ав жу----. В-- ч---- ж------ В-н ч-т-в ж-р-а-. ----------------- Він читав журнал. 0
Vin-ch--av-z-u----. V-- c----- z------- V-n c-y-a- z-u-n-l- ------------------- Vin chytav zhurnal.
És ő (nő) egy könyvet olvasott. А-вон--ч-та-- книгу. А в--- ч----- к----- А в-н- ч-т-л- к-и-у- -------------------- А вона читала книгу. 0
A -o-a--h------knyhu. A v--- c------ k----- A v-n- c-y-a-a k-y-u- --------------------- A vona chytala knyhu.
venni Бр-ти Б---- Б-а-и ----- Брати 0
B-aty B---- B-a-y ----- Braty
Ő vett egy cigarettát. Ві- -з-в сигарет-. В-- у--- с-------- В-н у-я- с-г-р-т-. ------------------ Він узяв сигарету. 0
Vi- uz-av -yh-r-t-. V-- u---- s-------- V-n u-y-v s-h-r-t-. ------------------- Vin uzyav syharetu.
Ő vett egy darab csokoládét. Во-а --я-- -а----у---ко-ад--. В--- в---- ч------ ш--------- В-н- в-я-а ч-с-и-у ш-к-л-д-и- ----------------------------- Вона взяла частину шоколадки. 0
V----v---la-c-as-y-- -ho--l-d-y. V--- v----- c------- s---------- V-n- v-y-l- c-a-t-n- s-o-o-a-k-. -------------------------------- Vona vzyala chastynu shokoladky.
Ő (férfi) hűtlen volt, de ő (nő) hűséges volt. В----у----вірн--, ---о-- ---- --рн-. В-- б-- н-------- а в--- б--- в----- В-н б-в н-в-р-и-, а в-н- б-л- в-р-а- ------------------------------------ Він був невірний, а вона була вірна. 0
Vi---u---e--r--y-,----ona--u-a -----. V-- b-- n--------- a v--- b--- v----- V-n b-v n-v-r-y-̆- a v-n- b-l- v-r-a- ------------------------------------- Vin buv nevirnyy̆, a vona bula virna.
Ő (férfi) lusta volt, de ő (nő) szorgalmas volt. Ві--б-в -ед--ий,-а в--а--у-- ---р-нна. В-- б-- л------- а в--- б--- с-------- В-н б-в л-д-ч-й- а в-н- б-л- с-а-а-н-. -------------------------------------- Він був ледачий, а вона була старанна. 0
V-n-b-- l-d-ch-y-, --vo-a-bul--st-r-n-a. V-- b-- l--------- a v--- b--- s-------- V-n b-v l-d-c-y-̆- a v-n- b-l- s-a-a-n-. ---------------------------------------- Vin buv ledachyy̆, a vona bula staranna.
Ő (férfi) szegény volt, de ő (nő) gazdag volt. Він -у- б-дний- а-в--а бу-а----ата. В-- б-- б------ а в--- б--- б------ В-н б-в б-д-и-, а в-н- б-л- б-г-т-. ----------------------------------- Він був бідний, а вона була багата. 0
V----uv -id-y----a -o-- b-la----a-a. V-- b-- b------- a v--- b--- b------ V-n b-v b-d-y-̆- a v-n- b-l- b-h-t-. ------------------------------------ Vin buv bidnyy̆, a vona bula bahata.
Nem pénze volt, hanem adóssága. Ві- -е --в -ро---- --ш- -о---. В-- н- м-- г------ л--- б----- В-н н- м-в г-о-е-, л-ш- б-р-и- ------------------------------ Він не мав грошей, лише борги. 0
V-- n------hros--y̆- ly--e b-r--. V-- n- m-- h-------- l---- b----- V-n n- m-v h-o-h-y-, l-s-e b-r-y- --------------------------------- Vin ne mav hroshey̆, lyshe borhy.
Nem szerencséje volt, hanem pechje. В-н н--ма- -------л-ш- нещас-я. В-- н- м-- щ----- л--- н------- В-н н- м-в щ-с-я- л-ш- н-щ-с-я- ------------------------------- Він не мав щастя, лише нещастя. 0
V-n ne m-v s----st--, -y-he-n--h--a----. V-- n- m-- s--------- l---- n----------- V-n n- m-v s-c-a-t-a- l-s-e n-s-c-a-t-a- ---------------------------------------- Vin ne mav shchastya, lyshe neshchastya.
Nem sikere volt, hanem kudarca. В-- ---м-в--сп---- ли-е--евд-ч-. В-- н- м-- у------ л--- н------- В-н н- м-в у-п-х-, л-ш- н-в-а-і- -------------------------------- Він не мав успіху, лише невдачі. 0
Vin-n- ma- uspi-----lys-e-n--d-c--. V-- n- m-- u------- l---- n-------- V-n n- m-v u-p-k-u- l-s-e n-v-a-h-. ----------------------------------- Vin ne mav uspikhu, lyshe nevdachi.
Nem volt elégedett, hanem elégedetlen. В-- ----ув-з-до----ни---а --зад---ле--м. В-- н- б-- з----------- а н------------- В-н н- б-в з-д-в-л-н-м- а н-з-д-в-л-н-м- ---------------------------------------- Він не був задоволеним, а незадоволеним. 0
V-n ne -uv z-d-vo--n------n-za-ov-len-m. V-- n- b-- z----------- a n------------- V-n n- b-v z-d-v-l-n-m- a n-z-d-v-l-n-m- ---------------------------------------- Vin ne buv zadovolenym, a nezadovolenym.
Nem volt szerencsés, hanem szerencsétlen. Ві- -- був -ас--вим- а н-----и--м. В-- н- б-- щ-------- а н---------- В-н н- б-в щ-с-и-и-, а н-щ-с-и-и-. ---------------------------------- Він не був щасливим, а нещасливим. 0
Vin--e-buv shch-sl-vym- a--e--ch--l-v--. V-- n- b-- s----------- a n------------- V-n n- b-v s-c-a-l-v-m- a n-s-c-a-l-v-m- ---------------------------------------- Vin ne buv shchaslyvym, a neshchaslyvym.
Nem volt szimpatikus, hanem antipatikus. В-- -- -ув-п--є-н--, а --п-и-----. В-- н- б-- п-------- а н---------- В-н н- б-в п-и-м-и-, а н-п-и-м-и-. ---------------------------------- Він не був приємним, а неприємним. 0
V---ne-buv pry-emnym, a-ne----emny-. V-- n- b-- p--------- a n----------- V-n n- b-v p-y-e-n-m- a n-p-y-e-n-m- ------------------------------------ Vin ne buv pryyemnym, a nepryyemnym.

Hogyan tanulnak meg helyesen beszélni a gyerekek

Amikor egy ember megszületik, kommunikálni kezd másokkal. A csecsemők sírnak ha szeretnének valamit. Pár hónaposan már képesek egyszerű szavakat kiejteni. Három szavas mondatokat körülbelül két évesen kezdenek el megfogalmazni. Azt, hogy mikor kezdenek el a gyerekek beszélni, nem lehet befolyásolni. Azt azonban igen, hogy milyen jól tanulják meg az anyanyelvüket! Ehhez azonban figyelembe kell venni néhány dolgot. Elsősorban az a fontos, hogy a tanuló gyerek mindig motivált legyen. Fel kell ismernie, hogy a beszéd által képes dolgokat elérni. A csecsemők egy mosolynak is örülnek mint pozitív visszajelzés. Nagyobb gyerekek a környezetükkel való dialógust keresik. A közelükben lévő emberek beszédéhez igazodnak. Ezért fontos a szülők és a nevelők nyelvi színvonala. Azt is meg kell tanulni a gyerekeknek, hogy a nyelvünk értékes! Eközben azonban jól kell hogy érezzék magukat. A felolvasás megmutatja a gyerekeknek, hogy mennyire izgalmas lehet a nyelv. A szülőknek továbbá lehetőleg minél többet kell foglalkozni a gyerekükkel. Ha egy gyerek sok új élményt szerez, beszélni is akar ezekről. A kétnyelvűen felnövő gyerekeknek szabályokra van szükségük. Tisztában kell lenniük azzal, hogy kivel milyen nyelven beszélhetnek. Így agyuk különbséget tud tenni a két nyelv között. Amikor a gyerekek elkezdenek iskolába járni, megváltozik a nyelvük. Megtanulnak egy új köznyelvet. Ilyenkor fontos, hogy a szülők odafigyeljenek arra, hogyan beszél a gyerekük. Kutatások kimutatták, hogy az első nyelv az agyat örökre formálja. Amit gyerekként megtanulunk, egy életen keresztül elkísér minket. Aki gyerekként helyesen megtanulja az anyanyelvét, később profitál belőle. Új dolgokat jobban és gyorsabban lesz képes majd megtanulni - és ez nem csak a nyelvekre igaz…