Kifejezéstár

hu Városnézés   »   uk Екскурсія до міста

42 [negyvenkettő]

Városnézés

Városnézés

42 [сорок два]

42 [sorok dva]

Екскурсія до міста

[Ekskursiya do mista]

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar ukrán Lejátszás Több
Nyitva van a piac vasárnaponként? Ч--в--к--т-й pинок--онед---? Ч- в-------- p---- щ-------- Ч- в-д-р-т-й p-н-к щ-н-д-л-? ---------------------------- Чи відкритий pинок щонеділі? 0
Ch--v-d------- pyn------h-n-di-i? C-- v--------- p---- s----------- C-y v-d-r-t-y- p-n-k s-c-o-e-i-i- --------------------------------- Chy vidkrytyy̆ pynok shchonedili?
Nyitva van hétfőnként a kiállítás? Ч- в-дк-и-ий---ма--- щ---нед-л-а Ч- в-------- Я------ щ---------- Ч- в-д-р-т-й Я-м-р-к щ-п-н-д-л-а -------------------------------- Чи відкритий Ярмарок щопонеділка 0
Ch----dkr-t-y̆ Ya-m--ok shc--pone---ka C-- v--------- Y------- s------------- C-y v-d-r-t-y- Y-r-a-o- s-c-o-o-e-i-k- -------------------------------------- Chy vidkrytyy̆ Yarmarok shchoponedilka
Nyitva van keddenként a kiállítás? Чи відк-и-а--и--авк- що--в-і-к-? Ч- в------- в------- щ---------- Ч- в-д-р-т- в-с-а-к- щ-в-в-і-к-? -------------------------------- Чи відкрита виставка щовівтірка? 0
C---v-dkr-ta--ys-av----hc--vi------? C-- v------- v------- s------------- C-y v-d-r-t- v-s-a-k- s-c-o-i-t-r-a- ------------------------------------ Chy vidkryta vystavka shchovivtirka?
Nyitva van az állatkert szerdánként? Ч--відк---и- зоо--р- щос-р-д-? Ч- в-------- з------ щ-------- Ч- в-д-р-т-й з-о-а-к щ-с-р-д-? ------------------------------ Чи відкритий зоопарк щосереди? 0
Ch- -id----yy̆ zo-pa------h-s-r-dy? C-- v--------- z------ s----------- C-y v-d-r-t-y- z-o-a-k s-c-o-e-e-y- ----------------------------------- Chy vidkrytyy̆ zoopark shchoseredy?
Nyitva van a múzeum csütörtökönként? Чи-від----ий--у-е--щ--ет-ер-а? Ч- в-------- м---- щ---------- Ч- в-д-р-т-й м-з-й щ-ч-т-е-г-? ------------------------------ Чи відкритий музей щочетверга? 0
C-y-vi----t------z--̆ -h--o--etve-h-? C-- v--------- m----- s-------------- C-y v-d-r-t-y- m-z-y- s-c-o-h-t-e-h-? ------------------------------------- Chy vidkrytyy̆ muzey̆ shchochetverha?
Nyitva van a galéria péntekenként? Чи--і-------га-е-е---о--я--иці? Ч- в------- г------ щ---------- Ч- в-д-р-т- г-л-р-я щ-п-я-н-ц-? ------------------------------- Чи відкрита галерея щоп’ятниці? 0
C-- vi-----a-h-l-rey-----ho--yatny-si? C-- v------- h------- s--------------- C-y v-d-r-t- h-l-r-y- s-c-o-'-a-n-t-i- -------------------------------------- Chy vidkryta halereya shchop'yatnytsi?
Szabad fényképezni? Ч- -о-н- ф-т--рафу--т-? Ч- м---- ф------------- Ч- м-ж-а ф-т-г-а-у-а-и- ----------------------- Чи можна фотографувати? 0
Chy m-zhn----to--a--v--y? C-- m----- f------------- C-y m-z-n- f-t-h-a-u-a-y- ------------------------- Chy mozhna fotohrafuvaty?
Kell belépőt fizetni? Ч- п-т--б---плат---------і-? Ч- п------- п------ з- в---- Ч- п-т-і-н- п-а-и-и з- в-і-? ---------------------------- Чи потрібно платити за вхід? 0
C-y-pot----o pl--y-y -a----i-? C-- p------- p------ z- v----- C-y p-t-i-n- p-a-y-y z- v-h-d- ------------------------------ Chy potribno platyty za vkhid?
Mennyibe kerül a belépő? Ск-ль-и----т-- -х-д? С------ к----- в---- С-і-ь-и к-ш-у- в-і-? -------------------- Скільки коштує вхід? 0
Sk-lʹ-- ko-----e-v--id? S------ k------- v----- S-i-ʹ-y k-s-t-y- v-h-d- ----------------------- Skilʹky koshtuye vkhid?
Csoportok számára van kedvezmény? Чи -----ж---д---гру-? Ч- є з----- д-- г---- Ч- є з-и-к- д-я г-у-? --------------------- Чи є знижка для груп? 0
Ch--ye--ny-h-a -l-a --u-? C-- y- z------ d--- h---- C-y y- z-y-h-a d-y- h-u-? ------------------------- Chy ye znyzhka dlya hrup?
Gyermekek részére van kedvezmény? Чи-є-зни--- д---д-те-? Ч- є з----- д-- д----- Ч- є з-и-к- д-я д-т-й- ---------------------- Чи є знижка для дітей? 0
Chy--e zny--k- -lya -i----? C-- y- z------ d--- d------ C-y y- z-y-h-a d-y- d-t-y-? --------------------------- Chy ye znyzhka dlya ditey̆?
Egyetemisták részére van kedvezmény? Ч- є -н-------- --уден-і-? Ч- є з----- д-- с--------- Ч- є з-и-к- д-я с-у-е-т-в- -------------------------- Чи є знижка для студентів? 0
C-y -e-z-y-h-- d--a s-u---t--? C-- y- z------ d--- s--------- C-y y- z-y-h-a d-y- s-u-e-t-v- ------------------------------ Chy ye znyzhka dlya studentiv?
Mi ez az épület? Щ- це--- бу--вля? Щ- ц- з- б------- Щ- ц- з- б-д-в-я- ----------------- Що це за будівля? 0
S---- ts- -- b-di-l--? S---- t-- z- b-------- S-c-o t-e z- b-d-v-y-? ---------------------- Shcho tse za budivlya?
Milyen idős ez az épület? Скіл--и--о-ів--------і--і? С------ р---- ц-- б------- С-і-ь-и р-к-в ц-й б-д-в-і- -------------------------- Скільки років цій будівлі? 0
S--l--y---ki- -s--- b-div-i? S------ r---- t---- b------- S-i-ʹ-y r-k-v t-i-̆ b-d-v-i- ---------------------------- Skilʹky rokiv tsiy̆ budivli?
Ki építette ezt az épületet? Хто-п--у--вав-ц- б---в-ю? Х-- п-------- ц- б------- Х-о п-б-д-в-в ц- б-д-в-ю- ------------------------- Хто побудував цю будівлю? 0
K--o ---u-uv-----y- --di-ly-? K--- p-------- t--- b-------- K-t- p-b-d-v-v t-y- b-d-v-y-? ----------------------------- Khto pobuduvav tsyu budivlyu?
Érdekel az építészet. Я-ц--ав--с- а----е-тур-ю. Я ц-------- а------------ Я ц-к-в-ю-я а-х-т-к-у-о-. ------------------------- Я цікавлюся архітектурою. 0
YA t-i-a---u--a-a-----e-t---yu. Y- t----------- a-------------- Y- t-i-a-l-u-y- a-k-i-e-t-r-y-. ------------------------------- YA tsikavlyusya arkhitekturoyu.
Érdekel a művészet. Я--і---лю-я-м---ецтвом. Я ц-------- м---------- Я ц-к-в-ю-я м-с-е-т-о-. ----------------------- Я цікавлюся мистецтвом. 0
YA-t--kavl--sy- m--t-t--vo-. Y- t----------- m----------- Y- t-i-a-l-u-y- m-s-e-s-v-m- ---------------------------- YA tsikavlyusya mystetstvom.
Érdekel a festészet. Я -і-а--ю-я -и--п-сом. Я ц-------- ж--------- Я ц-к-в-ю-я ж-в-п-с-м- ---------------------- Я цікавлюся живописом. 0
YA t-ikav-------z--vopyso-. Y- t----------- z---------- Y- t-i-a-l-u-y- z-y-o-y-o-. --------------------------- YA tsikavlyusya zhyvopysom.

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

Gyors nyelvek, lassú nyelvek

Világszerte több mint 6000 különböző nyelv létezik. Mindegyiknek egyazon szerepet van. Segítenek nekünk az információ megosztásában. Ez minden nyelvben különböző formában történik. Ugyanis minden nyelv a saját szabályai alapján működik. A sebesség is, mellyel a nyelvet beszélik különböző. Ezt nyelvkutatók különböző kutatások során bebizonyították. Ehhez rövid szövegrészeket különböző nyelvekre fordítottak. Ezeket a szövegeket aztán anyanyelvűekkel felolvastatták. Az eredmény egyértelmű volt. A japán és a spanyol a leggyorsabb nyelvek. Ezeken a nyelveken beszélők másodpercenként majdnem 8 szótagot ejtenek ki. Lényegesen lassabban beszélnek a kínaiak. Ők 5 szótagot ejtenek ki másodpercenként. A sebesség a szótagok összetettségétől függ. Amennyiben a szótagok összetettebbek, tovább tart kiejteni őket. A német nyelv például 3 szótagot tartalmaz másodpercenként. Ezért viszonylag lassan beszélik. A gyors beszéd viszont nem jelenti azt, hogy sokat mondunk. Sőt, pont ellenkezőleg! A gyorsan kiejtett szótagok kevés információt tartalmaznak. Tehát annak ellenére hogy a japánok gyorsan beszélnek, kevés tartalmat adnak át. A ‘lassabb’ kínai kevesebb szóval többet ad át. Az angol szótagjai is sok információt tartalmaznak. Érdekes: A megvizsgált nyelvek majdnem ugyanannyira hatékonyak! Ez azt jelenti, hogy aki lassabban beszél többet ad át. Aki gyorsabban beszél, annak több szóra van szüksége. Tehát a végén mindenki szinte egyszerre ér célba…