Kifejezéstár

hu valamit akarni, kedvelni, szeretni   »   uk Хотіти що-небудь

70 [hetven]

valamit akarni, kedvelni, szeretni

valamit akarni, kedvelni, szeretni

70 [сімдесят]

70 [simdesyat]

Хотіти що-небудь

[Khotity shcho-nebudʹ]

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar ukrán Lejátszás Több
Szeretne dohányozni / rágyújtani? Х--ете-к-р-ти? Х----- к------ Х-ч-т- к-р-т-? -------------- Хочете курити? 0
Kh-c---e -u--ty? K------- k------ K-o-h-t- k-r-t-? ---------------- Khochete kuryty?
Szeretne táncolni? Х-ч-т----н-----и? Х----- т--------- Х-ч-т- т-н-ю-а-и- ----------------- Хочете танцювати? 0
K-o-he---ta--syu-aty? K------- t----------- K-o-h-t- t-n-s-u-a-y- --------------------- Khochete tantsyuvaty?
Szeretne sétálni? Х-чете йти гу-я-и? Х----- й-- г------ Х-ч-т- й-и г-л-т-? ------------------ Хочете йти гуляти? 0
K----e-e-y̆ty-hu---t-? K------- y--- h------- K-o-h-t- y-t- h-l-a-y- ---------------------- Khochete y̆ty hulyaty?
Szeretnék dohányozni / rágyújtani. Я--оч--ку-и--. Я х--- к------ Я х-ч- к-р-т-. -------------- Я хочу курити. 0
YA-k-o-hu--u-yt-. Y- k----- k------ Y- k-o-h- k-r-t-. ----------------- YA khochu kuryty.
Szeretnél egy cigarettát? Ти х-тів--------рк-? Т- х---- б- ц------- Т- х-т-в б- ц-г-р-у- -------------------- Ти хотів би цигарку? 0
Ty-khotiv -y------rk-? T- k----- b- t-------- T- k-o-i- b- t-y-a-k-? ---------------------- Ty khotiv by tsyharku?
Ő tüzet szeretne. В-н-х-т---би -ог--. В-- х---- б- в----- В-н х-т-в б- в-г-ю- ------------------- Він хотів би вогню. 0
V-n----t-v-by vo--yu. V-- k----- b- v------ V-n k-o-i- b- v-h-y-. --------------------- Vin khotiv by vohnyu.
Szeretnék inni valamit. Я ---у-п-т-. Я х--- п---- Я х-ч- п-т-. ------------ Я хочу пити. 0
Y---ho-h------. Y- k----- p---- Y- k-o-h- p-t-. --------------- YA khochu pyty.
Szeretnék enni valamit. Я хочу-їсти. Я х--- ї---- Я х-ч- ї-т-. ------------ Я хочу їсти. 0
YA---ochu --st-. Y- k----- i----- Y- k-o-h- i-s-y- ---------------- YA khochu ïsty.
Szeretném kicsit kipihenni magam. Я--оч- в--п-ч--и. Я х--- в--------- Я х-ч- в-д-о-и-и- ----------------- Я хочу відпочити. 0
YA k---hu--id-o-----. Y- k----- v---------- Y- k-o-h- v-d-o-h-t-. --------------------- YA khochu vidpochyty.
Szeretnék kérdezni öntől valamit. Я --ч---а-----о -а-----и. Я х--- В-- д--- з-------- Я х-ч- В-с д-щ- з-п-т-т-. ------------------------- Я хочу Вас дещо запитати. 0
Y- k-oc----as-des--h- -ap-ta-y. Y- k----- V-- d------ z-------- Y- k-o-h- V-s d-s-c-o z-p-t-t-. ------------------------------- YA khochu Vas deshcho zapytaty.
Szeretném önt megkérni valamire. Я х-чу Вас-д--о-поп-ос---. Я х--- В-- д--- п--------- Я х-ч- В-с д-щ- п-п-о-и-и- -------------------------- Я хочу Вас дещо попросити. 0
YA kho-----a----s-cho p-pr-----. Y- k----- V-- d------ p--------- Y- k-o-h- V-s d-s-c-o p-p-o-y-y- -------------------------------- YA khochu Vas deshcho poprosyty.
Szeretném önt meghívni valamire. Я-хоч- -а--к-ди-ь --пр-с-т-. Я х--- В-- к----- з--------- Я х-ч- В-с к-д-с- з-п-о-и-и- ---------------------------- Я хочу Вас кудись запросити. 0
YA--hoch- Vas k-d--ʹ-zapr--yt-. Y- k----- V-- k----- z--------- Y- k-o-h- V-s k-d-s- z-p-o-y-y- ------------------------------- YA khochu Vas kudysʹ zaprosyty.
Mit szeretne, kérem? Щ--В- -о--те ------? Щ- В- х----- в------ Щ- В- х-ч-т- в-п-т-? -------------------- Що Ви хочете випити? 0
Shc----y -h--hete vyp-ty? S---- V- k------- v------ S-c-o V- k-o-h-t- v-p-t-? ------------------------- Shcho Vy khochete vypyty?
Szeretne egy kávét? Ч- хо---- - -- кави? Ч- х----- б В- к---- Ч- х-т-л- б В- к-в-? -------------------- Чи хотіли б Ви кави? 0
C-y-k-o---y ---- --vy? C-- k------ b V- k---- C-y k-o-i-y b V- k-v-? ---------------------- Chy khotily b Vy kavy?
Vagy inkább egy teát szeretne? Ч- --т--- - В--к-а-- ч-ю? Ч- х----- б В- к---- ч--- Ч- х-т-л- б В- к-а-е ч-ю- ------------------------- Чи хотіли б Ви краще чаю? 0
Chy-k----ly b-Vy -------e---ayu? C-- k------ b V- k------- c----- C-y k-o-i-y b V- k-a-h-h- c-a-u- -------------------------------- Chy khotily b Vy krashche chayu?
Haza szeretnénk menni. М- --тіли-----їхати д-----. М- х----- б п------ д------ М- х-т-л- б п-ї-а-и д-д-м-. --------------------------- Ми хотіли б поїхати додому. 0
My--h---ly --poi---a-- dodo--. M- k------ b p-------- d------ M- k-o-i-y b p-i-k-a-y d-d-m-. ------------------------------ My khotily b poïkhaty dodomu.
Szeretnétek egy taxit? Ч--хо--л- б-ви-т-кс-? Ч- х----- б в- т----- Ч- х-т-л- б в- т-к-і- --------------------- Чи хотіли б ви таксі? 0
C-- ----ily-------a-s-? C-- k------ b v- t----- C-y k-o-i-y b v- t-k-i- ----------------------- Chy khotily b vy taksi?
Telefonálni szeretnének. В--и-х-ч-т--з-т----он-ва--. В--- х----- з-------------- В-н- х-ч-т- з-т-л-ф-н-в-т-. --------------------------- Вони хочуть зателефонувати. 0
V--y -h-chut- zat-lefonuv-ty. V--- k------- z-------------- V-n- k-o-h-t- z-t-l-f-n-v-t-. ----------------------------- Vony khochutʹ zatelefonuvaty.

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

Két nyelv = két nyelvi centrum!

Az, hogy mikor tanulunk meg egy második nyelvet agyunk számára nem mindegy. Ez azért van, mert az agyunk más és más tárhellyel rendelkezik a különböző nyelvek számára. Nem egy helyen kerül tárolásra az összes nyelv amit megtanulunk. Azon nyelvek melyeket felnőttként tanulunk meg, saját tárhellyel rendelkeznek. Ez azt jelenti, hogy agyunk az új szabályokat egy másik helyen dolgozza fel. Nem az anyanyelvvel együtt kerülnek tárolásra. Viszont azok az emberek akik kétnyelvűen nőnek fel, csak egy területet használnak. Erre az eredményre jutott több kutatás is. Neurológusok megvizsgáltak több tesztalanyt is. Az alanyok két nyelven beszéltek folyékonyan. Az alanyok egy része azonban két nyelvvel nőtt fel. A csoport másik része viszont később tanulta meg a második nyelvet. A nyelvi feladványok közben a kutatók mérték az agyi aktivitást. Így meg tudták vizsgálni, hogy a tesztek alatt az agy mely részei dolgoztak. És azt látták hogy azok akik később tanulták meg a nyelvet, két nyelv központtal rendelkeztek! Azt, hogy ez így van, már rég óta sejtették a kutatók. Az agyi sérülésekkel rendelkező emberek különböző tünetekkel rendelkeznek. Így az agy sérülése beszédproblémákhoz is vezethet. Az érintettek ilyenkor rosszabbul tudnak szavakat kifejezni vagy megérteni. A kétnyelvű sérültek viszont néha különleges tünetekkel rendelkeznek. A nyelvi nehézségeik nem feltétlenül érintik mindkét nyelvet. Ha csak az egyik terület sérült, a másik még működhet. Ilyenkor a beteg az egyik nyelvet jobban beszéli mint a másikat. A két nyelvet ilyenkor különböző gyorsasággal tanulják meg újra. Ez bizonyítja, hogy a két nyelv nem ugyanott tárolódik. Mivel nem egyszerre lettek elsajátítva, két centrum alakult ki. Azt, hogy hogyan kezeli az agyunk a különböző nyelveket, még nem tudjuk. Az új felismerések új tanulási módszerekhez vezethetnek…