Kifejezéstár

hu Bevásárlás   »   uk Покупки

54 [ötvennégy]

Bevásárlás

Bevásárlás

54 [п’ятдесят чотири]

54 [pʺyatdesyat chotyry]

Покупки

[Pokupky]

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar ukrán Lejátszás Több
Szeretnék venni egy ajándékot. Я -отів-б- / --тіла б к----и --д--уно-. Я х---- б- / х----- б к----- п--------- Я х-т-в б- / х-т-л- б к-п-т- п-д-р-н-к- --------------------------------------- Я хотів би / хотіла б купити подарунок. 0
YA -h---v--- / kh---la b-ku-y-- po---u-ok. Y- k----- b- / k------ b k----- p--------- Y- k-o-i- b- / k-o-i-a b k-p-t- p-d-r-n-k- ------------------------------------------ YA khotiv by / khotila b kupyty podarunok.
De nem túl drágát. А-- ----уж- ----г--. А-- н- д--- д------- А-е н- д-ж- д-р-г-й- -------------------- Але не дуже дорогий. 0
Ale ne d-zh--d-------. A-- n- d---- d-------- A-e n- d-z-e d-r-h-y-. ---------------------- Ale ne duzhe dorohyy̆.
Talán egy kézitáskát? М-------с-м--? М------ с----- М-ж-и-о с-м-у- -------------- Можливо сумку? 0
Moz-ly-- ---k-? M------- s----- M-z-l-v- s-m-u- --------------- Mozhlyvo sumku?
Milyen színt szeretne? Як-го к---о-- В- - ---іли? Я---- к------ В- б х------ Я-о-о к-л-о-у В- б х-т-л-? -------------------------- Якого кольору Ви б хотіли? 0
Y-k-ho----ʹor- -- ----otil-? Y----- k------ V- b k------- Y-k-h- k-l-o-u V- b k-o-i-y- ---------------------------- Yakoho kolʹoru Vy b khotily?
Feketét, barnát vagy fehéret? Чор--г-- ко-и-н--о-- -- ---ого? Ч------- к---------- ч- б------ Ч-р-о-о- к-р-ч-е-о-о ч- б-л-г-? ------------------------------- Чорного, коричневого чи білого? 0
C---noh-, ko-ych-e---o--hy---l-h-? C-------- k----------- c-- b------ C-o-n-h-, k-r-c-n-v-h- c-y b-l-h-? ---------------------------------- Chornoho, korychnevoho chy biloho?
Egy nagyot, vagy egy kicsit? Ве-ику-------е-ьку? В----- ч- м-------- В-л-к- ч- м-л-н-к-? ------------------- Велику чи маленьку? 0
V-l-k- c-- m------u? V----- c-- m-------- V-l-k- c-y m-l-n-k-? -------------------- Velyku chy malenʹku?
Meg szabad ezt néznem? Ч- -о---я -а----г-я---и? Ч- м--- я н- ц- г------- Ч- м-ж- я н- ц- г-я-у-и- ------------------------ Чи можу я на цю глянути? 0
C---m--hu-y- n---s-u hly--u-y? C-- m---- y- n- t--- h-------- C-y m-z-u y- n- t-y- h-y-n-t-? ------------------------------ Chy mozhu ya na tsyu hlyanuty?
Bőrből van? В-на --ір---? В--- ш------- В-н- ш-і-я-а- ------------- Вона шкіряна? 0
V-na --ki-y--a? V--- s--------- V-n- s-k-r-a-a- --------------- Vona shkiryana?
Vagy műbőrből van? Чи ---а ---ш-у-ного-м--е--алу? Ч- в--- з- ш------- м--------- Ч- в-н- з- ш-у-н-г- м-т-р-а-у- ------------------------------ Чи вона зі штучного матеріалу? 0
Chy--o-- z--sh----n-ho m-t---alu? C-- v--- z- s--------- m--------- C-y v-n- z- s-t-c-n-h- m-t-r-a-u- --------------------------------- Chy vona zi shtuchnoho materialu?
Bőrből természetesen. З---кір-, ---ч-й--. З- ш----- з-------- З- ш-і-и- з-и-а-н-. ------------------- Зі шкіри, звичайно. 0
Zi -hk-----z-yc--y̆no. Z- s------ z---------- Z- s-k-r-, z-y-h-y-n-. ---------------------- Zi shkiry, zvychay̆no.
Ez egy különösen jó minőségű áru. Це ---е-хор-ша----с-ь. Ц- д--- х----- я------ Ц- д-ж- х-р-ш- я-і-т-. ---------------------- Це дуже хороша якість. 0
T-e-----e k--ro-ha---ki---. T-- d---- k------- y------- T-e d-z-e k-o-o-h- y-k-s-ʹ- --------------------------- Tse duzhe khorosha yakistʹ.
És a kézitáska ára valóban nagyon kedvezö. І ---ка-д-йсно---в------ д--о--. І с---- д----- з----- н- д------ І с-м-а д-й-н- з-в-і- н- д-р-г-. -------------------------------- І сумка дійсно зовсім не дорога. 0
I --m----i----o -ov--m--e-d-roh-. I s---- d------ z----- n- d------ I s-m-a d-y-s-o z-v-i- n- d-r-h-. --------------------------------- I sumka diy̆sno zovsim ne doroha.
Ez tetszik nekem. Ця-мен--по--бається. Ц- м--- п----------- Ц- м-н- п-д-б-є-ь-я- -------------------- Ця мені подобається. 0
Tsy--men--po-o-aye-ʹ--a. T--- m--- p------------- T-y- m-n- p-d-b-y-t-s-a- ------------------------ Tsya meni podobayetʹsya.
Ezt veszem. Я-ц--візьм-. Я ц- в------ Я ц- в-з-м-. ------------ Я цю візьму. 0
Y- t-y---i-ʹmu. Y- t--- v------ Y- t-y- v-z-m-. --------------- YA tsyu vizʹmu.
Esetleg visszacserélhetem ezt? Чи---жу-я -ю-об----т-? Ч- м--- я ц- о-------- Ч- м-ж- я ц- о-м-н-т-? ---------------------- Чи можу я цю обміняти? 0
Chy--o--------sy- obm-n-at-? C-- m---- y- t--- o--------- C-y m-z-u y- t-y- o-m-n-a-y- ---------------------------- Chy mozhu ya tsyu obminyaty?
Magától értetődő. Зв-чай--. З-------- З-и-а-н-. --------- Звичайно. 0
Z-y-h-y-no. Z---------- Z-y-h-y-n-. ----------- Zvychay̆no.
Becsomagoljuk mint egy ajándék. М- з--акує-о-ї--як-п-дар-нок. М- з-------- ї- я- п--------- М- з-п-к-є-о ї- я- п-д-р-н-к- ----------------------------- Ми запакуємо її як подарунок. 0
M---a----yemo-ï---y-- -o---u-ok. M- z--------- i--- y-- p--------- M- z-p-k-y-m- i-i- y-k p-d-r-n-k- --------------------------------- My zapakuyemo ïï yak podarunok.
A túloldalon van a pénztár. К--- та-. К--- т--- К-с- т-м- --------- Каса там. 0
Ka-a --m. K--- t--- K-s- t-m- --------- Kasa tam.

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

Ki ért meg kit?

Körülbelül 7 milliárd ember él a földön. Mindegyiküknek van egy nyelve. Sajnos ez nem mindig ugyanaz. Annak érdekében tehát, hogy más nemzetekkel beszéljünk, nyelveket kell tanulnunk. Ez sokszor nagyon nehézkes. Vannak azonban nyelvek, amelyen nagyon hasonlítanak egymásra. Használóik megértik egymást anélkül hogy tanulták volna a másik nyelvet. Ezt a jelenséget mutual intelligibility -nek nevezik. Itt két féle változatot különböztetünk meg. Az első a szóbeli egymás közti megértés. Ilyenkor szavakban érti meg egymást a két nyelv használója. A másik nyelv írott változatát azonban nem értik meg. Ez amiatt van, mert a nyelveknek más-más az írásuk. Egy példa erre a Hindi és az Urdu nyelv. A másik lehetőség, az írás megértése egymás között. Ilyen esetben a nyelv írásos formáját értik meg egymás között. Azonban amikor beszélgetésre kerül sor, nehezen értik meg egymást a két nyelv képviselői. Ennek oka a nagyon eltérő kiejtés. Erre jó példa a Német és a Holland. A legtöbb szoros rokonságban lévő nyelv mindkét változatot tartalmazza. Ez annyit jelent, hogy mind írásban mind szóban mutually intelligible a két nyelv. Jó példa erre az orosz és az ukrán valamint a táj és a lao. Létezik azonban a mutual intelligibility -nek egy aszimmetrikus változata is. Ez abban az esetben áll fenn, amikor az egyes nyelv képviselői egymástól eltérő mértékben értik meg egymást. A portugálok jobban megértik a spanyolokat mint a spanyolok a portugálokat. Az osztrákok is jobban megértik a németeket mint fordítva. Ezeknél a példáknál a kiejtés és a dialektus jelentik az akadályt. Aki igazán jó beszélgetéseket akar folytatni kénytelen tanulni…