Kifejezéstár

hu Határozószavak   »   es Adverbios

100 [száz]

Határozószavak

Határozószavak

100 [cien]

Adverbios

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar spanyol Lejátszás Több
már egyszer – még soha a--una---z-- -unca a----- v-- – n---- a-g-n- v-z – n-n-a ------------------ alguna vez – nunca
Volt már ön egyszer Berlinben? ¿----s---o (u----- a--u---v-z-en-Berl--? ¿-- e----- (------ a----- v-- e- B------ ¿-a e-t-d- (-s-e-) a-g-n- v-z e- B-r-í-? ---------------------------------------- ¿Ha estado (usted) alguna vez en Berlín?
Nem, még soha. N-, nun--. N-- n----- N-, n-n-a- ---------- No, nunca.
valaki – senki a-guie- –-n-d-e a------ – n---- a-g-i-n – n-d-e --------------- alguien – nadie
Ismer ön itt valakit (valakiket)? ¿---oc--(-st----- a-gu-e- -q--? ¿------ (------ a a------ a---- ¿-o-o-e (-s-e-) a a-g-i-n a-u-? ------------------------------- ¿Conoce (usted) a alguien aquí?
Nem, nem ismerek itt senkit. No,--q-í -- -ono--- a n--ie. N-- a--- n- c------ a n----- N-, a-u- n- c-n-z-o a n-d-e- ---------------------------- No, aquí no conozco a nadie.
még – már nem a-n----- no a-- – y- n- a-n – y- n- ----------- aún – ya no
Sokáig marad még itt? ¿-e-qu-dar- (-sted- a-n-m-c----iempo-aq-í? ¿-- q------ (------ a-- m---- t----- a---- ¿-e q-e-a-á (-s-e-) a-n m-c-o t-e-p- a-u-? ------------------------------------------ ¿Se quedará (usted) aún mucho tiempo aquí?
Nem, már nem sokáig maradok itt. No, -a n---e--u-d-r--m-- t-em-o. N-- y- n- m- q------ m-- t------ N-, y- n- m- q-e-a-é m-s t-e-p-. -------------------------------- No, ya no me quedaré más tiempo.
még valami – semmi a-go-má--– na-a-más a--- m-- – n--- m-- a-g- m-s – n-d- m-s ------------------- algo más – nada más
Szeretne még valamit inni? ¿Q-ier- -----d--to--r--l-o má-? ¿------ (------ t---- a--- m--- ¿-u-e-e (-s-e-) t-m-r a-g- m-s- ------------------------------- ¿Quiere (usted) tomar algo más?
Nem, már nem kérek semmit. No---o -ui--o nad---ás. N-- n- q----- n--- m--- N-, n- q-i-r- n-d- m-s- ----------------------- No, no quiero nada más.
már valamit – még semmit y- ----a--o-- toda-í--/ --- ..- n--a y- .-- a--- – t------ / a-- .-- n--- y- .-. a-g- – t-d-v-a / a-n .-. n-d- ------------------------------------ ya ... algo – todavía / aún ... nada
Evett már valamit? ¿-- h--co-id- (u-te-- al-o? ¿-- h- c----- (------ a---- ¿-a h- c-m-d- (-s-e-) a-g-? --------------------------- ¿Ya ha comido (usted) algo?
Nem, még nem ettem semmit. No,-t-d-ví--/ aú- n------om-d- na-a. N-- t------ / a-- n- h- c----- n---- N-, t-d-v-a / a-n n- h- c-m-d- n-d-. ------------------------------------ No, todavía / aún no he comido nada.
még valaki – már senki algu------s – na------s a------ m-- – n---- m-- a-g-i-n m-s – n-d-e m-s ----------------------- alguien más – nadie más
Szeretne még valaki kávét? ¿-ui--e ---u--n---s -n --f-? ¿------ a------ m-- u- c---- ¿-u-e-e a-g-i-n m-s u- c-f-? ---------------------------- ¿Quiere alguien más un café?
Nem, már senki. N-, -a--- m-s. N-- n---- m--- N-, n-d-e m-s- -------------- No, nadie más.

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

Az Arab nyelv

Az arab nyelv az egyik legfontosabb a világon. Több mint 300 millió ember beszél arabul. Több mint 20 különböző országban élnek. Az arab az afroázsiai nyelvekhez tartozik. Az arab nyelv több ezer évvel ezelőtt alakult ki. Legelőször az arab félszigeten beszélték ezt a nyelvet. Onnan terjedt aztán tovább. A beszélt arab nagyon eltér az arab sztenderd nyelvváltozatától. Továbbá számos különböző arab dialektus létezik. Azt lehet mondani, minden egyes régiókban máshogy beszélnek. A különböző dialektusokban beszélők sokszor egyáltalán nem is értik meg egymást. Az arab országokból származó filmeket ezért általában szinkronizálják. Csak így lehet az egész arab térségben megérteni őket. A klasszikus sztenderd arab nyelvet ma már alig beszélik. Mindössze írásos formában találkozunk vele. Könyvek és újságok a klasszikus sztenderd arab nyelvet használják. Máig nem létezik saját arab szaknyelv. A szakkifejezések ezért általában más nyelvekből származnak. Itt főleg a francia és az angol dominál. Az arab nyelv iránti érdeklődés az elmúl években nagyon megnőtt. Egyre több ember szeretne arabul tanulni. Minden egyetemen és sok iskolában kínálnak arab nyelvoktatást. Főleg az arab írást tartják sokan nagyon érdekesnek. Jobbról balra történik az írás. Az arab nyelvtan és a kiejtés nem túl egyszerű. Sok a hang és szabály, amit más nyelvek nem ismernek. Tanulás közben ezért ügyelni kell egy bizonyos sorrendre. Először a kiejtés, aztán a nyelvtan és utána az írás…