Kifejezéstár

hu Határozószavak   »   pl Przysłówki

100 [száz]

Határozószavak

Határozószavak

100 [sto]

Przysłówki

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar lengyel Lejátszás Több
már egyszer – még soha już r-z-– j-szc-e n---y już raz – jeszcze nigdy j-ż r-z – j-s-c-e n-g-y ----------------------- już raz – jeszcze nigdy 0
Volt már ön egyszer Berlinben? B-ł pa- ---------n- już--a--w -erlini-? Był pan / Była pani już raz w Berlinie? B-ł p-n / B-ł- p-n- j-ż r-z w B-r-i-i-? --------------------------------------- Był pan / Była pani już raz w Berlinie? 0
Nem, még soha. Nie,--es-c-e-n-gd-. Nie, jeszcze nigdy. N-e- j-s-c-e n-g-y- ------------------- Nie, jeszcze nigdy. 0
valaki – senki ktoś-– ---t ktoś – nikt k-o- – n-k- ----------- ktoś – nikt 0
Ismer ön itt valakit (valakiket)? Zn- pa- /---ni t- kog--? Zna pan / pani tu kogoś? Z-a p-n / p-n- t- k-g-ś- ------------------------ Zna pan / pani tu kogoś? 0
Nem, nem ismerek itt senkit. Ni-,-n-----a- -- nik-g-. Nie, nie znam tu nikogo. N-e- n-e z-a- t- n-k-g-. ------------------------ Nie, nie znam tu nikogo. 0
még – már nem j--zc------u--n-e jeszcze – już nie j-s-c-e – j-ż n-e ----------------- jeszcze – już nie 0
Sokáig marad még itt? Zo-tan-e--an ----n-------s-c-- --ugo? Zostanie pan / pani tu jeszcze długo? Z-s-a-i- p-n / p-n- t- j-s-c-e d-u-o- ------------------------------------- Zostanie pan / pani tu jeszcze długo? 0
Nem, már nem sokáig maradok itt. N-e, n-- -o-t----tu-d--go. Nie, nie zostanę tu długo. N-e- n-e z-s-a-ę t- d-u-o- -------------------------- Nie, nie zostanę tu długo. 0
még valami – semmi j--zc---------ni- --ę-ej jeszcze coś – nic więcej j-s-c-e c-ś – n-c w-ę-e- ------------------------ jeszcze coś – nic więcej 0
Szeretne még valamit inni? C-ci-ł----a------cia-a-- -a-i---ę -e-z-ze-c-e-o- na--ć? Chciałby pan / Chciałaby pani się jeszcze czegoś napić? C-c-a-b- p-n / C-c-a-a-y p-n- s-ę j-s-c-e c-e-o- n-p-ć- ------------------------------------------------------- Chciałby pan / Chciałaby pani się jeszcze czegoś napić? 0
Nem, már nem kérek semmit. Ni-,-ju-------i-c-- nie --c-. Nie, już nic więcej nie chcę. N-e- j-ż n-c w-ę-e- n-e c-c-. ----------------------------- Nie, już nic więcej nie chcę. 0
már valamit – még semmit ju--c-ś --j-szc-e --c już coś – jeszcze nic j-ż c-ś – j-s-c-e n-c --------------------- już coś – jeszcze nic 0
Evett már valamit? Cz----- pa- co- z--dł --p-ni -----j--ła? Czy już pan coś zjadł / pani już zjadła? C-y j-ż p-n c-ś z-a-ł / p-n- j-ż z-a-ł-? ---------------------------------------- Czy już pan coś zjadł / pani już zjadła? 0
Nem, még nem ettem semmit. N-e, n-- ----ł-m - -j--ł-m jes---- -icz--o. Nie, nie zjadłem / zjadłem jeszcze niczego. N-e- n-e z-a-ł-m / z-a-ł-m j-s-c-e n-c-e-o- ------------------------------------------- Nie, nie zjadłem / zjadłem jeszcze niczego. 0
még valaki – már senki je---z--kto-------t wi--ej jeszcze ktoś – nikt więcej j-s-c-e k-o- – n-k- w-ę-e- -------------------------- jeszcze ktoś – nikt więcej 0
Szeretne még valaki kávét? Chci--by--t-ś -eszc---ka--? Chciałby ktoś jeszcze kawę? C-c-a-b- k-o- j-s-c-e k-w-? --------------------------- Chciałby ktoś jeszcze kawę? 0
Nem, már senki. Ni-- j----i--. Nie, już nikt. N-e- j-ż n-k-. -------------- Nie, już nikt. 0

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

Nem található videó!

Az Arab nyelv

Az arab nyelv az egyik legfontosabb a világon. Több mint 300 millió ember beszél arabul. Több mint 20 különböző országban élnek. Az arab az afroázsiai nyelvekhez tartozik. Az arab nyelv több ezer évvel ezelőtt alakult ki. Legelőször az arab félszigeten beszélték ezt a nyelvet. Onnan terjedt aztán tovább. A beszélt arab nagyon eltér az arab sztenderd nyelvváltozatától. Továbbá számos különböző arab dialektus létezik. Azt lehet mondani, minden egyes régiókban máshogy beszélnek. A különböző dialektusokban beszélők sokszor egyáltalán nem is értik meg egymást. Az arab országokból származó filmeket ezért általában szinkronizálják. Csak így lehet az egész arab térségben megérteni őket. A klasszikus sztenderd arab nyelvet ma már alig beszélik. Mindössze írásos formában találkozunk vele. Könyvek és újságok a klasszikus sztenderd arab nyelvet használják. Máig nem létezik saját arab szaknyelv. A szakkifejezések ezért általában más nyelvekből származnak. Itt főleg a francia és az angol dominál. Az arab nyelv iránti érdeklődés az elmúl években nagyon megnőtt. Egyre több ember szeretne arabul tanulni. Minden egyetemen és sok iskolában kínálnak arab nyelvoktatást. Főleg az arab írást tartják sokan nagyon érdekesnek. Jobbról balra történik az írás. Az arab nyelvtan és a kiejtés nem túl egyszerű. Sok a hang és szabály, amit más nyelvek nem ismernek. Tanulás közben ezért ügyelni kell egy bizonyos sorrendre. Először a kiejtés, aztán a nyelvtan és utána az írás…