Kifejezéstár

hu Határozószavak   »   ka ზმნიზედები

100 [száz]

Határozószavak

Határozószavak

100 [ასი]

100 [asi]

ზმნიზედები

[zmnizedebi]

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar grúz Lejátszás Több
már egyszer – még soha ე---ელ უ-ვ- – -ე- ა---ო-ეს ე----- უ--- – ჯ-- ა------- ე-თ-ე- უ-ვ- – ჯ-რ ა-ა-ო-ე- -------------------------- ერთხელ უკვე – ჯერ არასოდეს 0
e--kh-l-u-'-e –-------a--des e------ u---- – j-- a------- e-t-h-l u-'-e – j-r a-a-o-e- ---------------------------- ertkhel uk've – jer arasodes
Volt már ön egyszer Berlinben? ყო-ი-ხ--- რო--სმ---ერ-ინში? ყ-------- რ------ ბ-------- ყ-ფ-ლ-ა-თ რ-დ-ს-ე ბ-რ-ი-შ-? --------------------------- ყოფილხართ როდესმე ბერლინში? 0
qo-il--a---ro--sme b-rli--h-? q--------- r------ b--------- q-p-l-h-r- r-d-s-e b-r-i-s-i- ----------------------------- qopilkhart rodesme berlinshi?
Nem, még soha. ა--,------რას--ე-. ა--- ჯ-- ა-------- ა-ა- ჯ-რ ა-ა-ო-ე-. ------------------ არა, ჯერ არასოდეს. 0
ara- -e-----s-d--. a--- j-- a-------- a-a- j-r a-a-o-e-. ------------------ ara, jer arasodes.
valaki – senki ვი-მე –----ვინ ვ---- – ა----- ვ-ნ-ე – ა-ა-ი- -------------- ვინმე – არავინ 0
v-n-e ---r-v-n v---- – a----- v-n-e – a-a-i- -------------- vinme – aravin
Ismer ön itt valakit (valakiket)? ი---ბთ ა--ვი--ეს? ი----- ა- ვ------ ი-ნ-ბ- ა- ვ-ნ-ე-? ----------------- იცნობთ აქ ვინმეს? 0
i-s------k---nm--? i------ a- v------ i-s-o-t a- v-n-e-? ------------------ itsnobt ak vinmes?
Nem, nem ismerek itt senkit. ა-ა----------ს---ც--ბ. ა--- ა- ა----- ვ------ ა-ა- ა- ა-ა-ი- ვ-ც-ო-. ---------------------- არა, აქ არავის ვიცნობ. 0
ar-,-a--aravis vi-snob. a--- a- a----- v------- a-a- a- a-a-i- v-t-n-b- ----------------------- ara, ak aravis vitsnob.
még – már nem კი--ვ - -ეტ--ა--რ. კ---- – მ--- ა---- კ-დ-ვ – მ-ტ- ა-ა-. ------------------ კიდევ – მეტი აღარ. 0
k'i-ev – m--'i -g-ar. k----- – m---- a----- k-i-e- – m-t-i a-h-r- --------------------- k'idev – met'i aghar.
Sokáig marad még itt? კი-ე----დ-ანს--ჩე-ი---ქ? კ---- დ------ რ----- ა-- კ-დ-ვ დ-დ-ა-ს რ-ე-ი- ა-? ------------------------ კიდევ დიდხანს რჩებით აქ? 0
k----- d--kha-- ---e-i- ak? k----- d------- r------ a-- k-i-e- d-d-h-n- r-h-b-t a-? --------------------------- k'idev didkhans rchebit ak?
Nem, már nem sokáig maradok itt. ა-ა--აქ ---ხ-ნ- ---რ-ვრჩე-ი. ა--- ა- დ------ ა--- ვ------ ა-ა- ა- დ-დ-ა-ს ა-ა- ვ-ჩ-ბ-. ---------------------------- არა, აქ დიდხანს აღარ ვრჩები. 0
ar-, ---d-dk-a-s--ghar ---heb-. a--- a- d------- a---- v------- a-a- a- d-d-h-n- a-h-r v-c-e-i- ------------------------------- ara, ak didkhans aghar vrchebi.
még valami – semmi კი-ევ-რ-მე –-მეტ- არა-ერი კ---- რ--- – მ--- ა------ კ-დ-ვ რ-მ- – მ-ტ- ა-ა-ე-ი ------------------------- კიდევ რამე – მეტი არაფერი 0
k'idev -a---- -e-'---r--e-i k----- r--- – m---- a------ k-i-e- r-m- – m-t-i a-a-e-i --------------------------- k'idev rame – met'i araperi
Szeretne még valamit inni? გნე--ვთ-კ-----რ-ი--ს --ლ---? გ------ კ---- რ----- დ------ გ-ე-ა-თ კ-დ-ვ რ-ი-ე- დ-ლ-ვ-? ---------------------------- გნებავთ კიდევ რაიმეს დალევა? 0
gnebavt --i-e- ra-m-s-d--e-a? g------ k----- r----- d------ g-e-a-t k-i-e- r-i-e- d-l-v-? ----------------------------- gnebavt k'idev raimes daleva?
Nem, már nem kérek semmit. ა--, ა-ა-აფ-რ--მ----. ა--- ა-------- მ----- ა-ა- ა-ა-ა-ე-ი მ-ნ-ა- --------------------- არა, აღარაფერი მინდა. 0
ar-, a-har-peri----da. a--- a--------- m----- a-a- a-h-r-p-r- m-n-a- ---------------------- ara, agharaperi minda.
már valamit – még semmit უკ---რ---ე-- ჯ---ა--ფ--ი უ--- რ---- – ჯ-- ა------ უ-ვ- რ-ი-ე – ჯ-რ ა-ა-ე-ი ------------------------ უკვე რაიმე – ჯერ არაფერი 0
u--ve -a--- – je- -----ri u---- r---- – j-- a------ u-'-e r-i-e – j-r a-a-e-i ------------------------- uk've raime – jer araperi
Evett már valamit? მი-რ-ვი- უკვ- --მე? მ------- უ--- რ---- მ-ი-თ-ი- უ-ვ- რ-მ-? ------------------- მიირთვით უკვე რამე? 0
m-irtvit uk've ram-? m------- u---- r---- m-i-t-i- u-'-e r-m-? -------------------- miirtvit uk've rame?
Nem, még nem ettem semmit. ა--, -ე-ჯე--ა--ფე-ი მი----ა. ა--- მ- ჯ-- ა------ მ------- ა-ა- მ- ჯ-რ ა-ა-ე-ი მ-ჭ-მ-ა- ---------------------------- არა, მე ჯერ არაფერი მიჭამია. 0
a--- -- -e- a-a-e-- ---h--m--. a--- m- j-- a------ m--------- a-a- m- j-r a-a-e-i m-c-'-m-a- ------------------------------ ara, me jer araperi mich'amia.
még valaki – már senki კ---ვ--ი--ე – მ-ტ--არა--ნ კ---- ვ---- – მ--- ა----- კ-დ-ვ ვ-ნ-ე – მ-ტ- ა-ა-ი- ------------------------- კიდევ ვინმე – მეტი არავინ 0
k'-d----i-m- – -e--i -ra-in k----- v---- – m---- a----- k-i-e- v-n-e – m-t-i a-a-i- --------------------------- k'idev vinme – met'i aravin
Szeretne még valaki kávét? უნდ--ვ-ნმეს--ი--- ყა-ა? უ--- ვ----- კ---- ყ---- უ-დ- ვ-ნ-ე- კ-დ-ვ ყ-ვ-? ----------------------- უნდა ვინმეს კიდევ ყავა? 0
un-- -in--- k'ide---a-a? u--- v----- k----- q---- u-d- v-n-e- k-i-e- q-v-? ------------------------ unda vinmes k'idev qava?
Nem, már senki. არ-,--ეტ- ---ვ-ს. ა--- მ--- ა------ ა-ა- მ-ტ- ა-ა-ი-. ----------------- არა, მეტს არავის. 0
ara---e-'- --avis. a--- m---- a------ a-a- m-t-s a-a-i-. ------------------ ara, met's aravis.

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

Az Arab nyelv

Az arab nyelv az egyik legfontosabb a világon. Több mint 300 millió ember beszél arabul. Több mint 20 különböző országban élnek. Az arab az afroázsiai nyelvekhez tartozik. Az arab nyelv több ezer évvel ezelőtt alakult ki. Legelőször az arab félszigeten beszélték ezt a nyelvet. Onnan terjedt aztán tovább. A beszélt arab nagyon eltér az arab sztenderd nyelvváltozatától. Továbbá számos különböző arab dialektus létezik. Azt lehet mondani, minden egyes régiókban máshogy beszélnek. A különböző dialektusokban beszélők sokszor egyáltalán nem is értik meg egymást. Az arab országokból származó filmeket ezért általában szinkronizálják. Csak így lehet az egész arab térségben megérteni őket. A klasszikus sztenderd arab nyelvet ma már alig beszélik. Mindössze írásos formában találkozunk vele. Könyvek és újságok a klasszikus sztenderd arab nyelvet használják. Máig nem létezik saját arab szaknyelv. A szakkifejezések ezért általában más nyelvekből származnak. Itt főleg a francia és az angol dominál. Az arab nyelv iránti érdeklődés az elmúl években nagyon megnőtt. Egyre több ember szeretne arabul tanulni. Minden egyetemen és sok iskolában kínálnak arab nyelvoktatást. Főleg az arab írást tartják sokan nagyon érdekesnek. Jobbról balra történik az írás. Az arab nyelvtan és a kiejtés nem túl egyszerű. Sok a hang és szabály, amit más nyelvek nem ismernek. Tanulás közben ezért ügyelni kell egy bizonyos sorrendre. Először a kiejtés, aztán a nyelvtan és utána az írás…