Kifejezéstár

hu Határozószavak   »   cs Příslovce

100 [száz]

Határozószavak

Határozószavak

100 [sto]

Příslovce

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar cseh Lejátszás Több
már egyszer – még soha už --dn-u –---št------y u- j----- – j---- n---- u- j-d-o- – j-š-ě n-k-y ----------------------- už jednou – ještě nikdy 0
Volt már ön egyszer Berlinben? Byl---a-jste ---ně-d--- --rl-ně? B-- / a j--- u- n---- v B------- B-l / a j-t- u- n-k-y v B-r-í-ě- -------------------------------- Byl / a jste už někdy v Berlíně? 0
Nem, még soha. Ne- -ešt--n--dy. N-- j---- n----- N-, j-š-ě n-k-y- ---------------- Ne, ještě nikdy. 0
valaki – senki někdo---n---o n---- – n---- n-k-o – n-k-o ------------- někdo – nikdo 0
Ismer ön itt valakit (valakiket)? Z-----t-dy n-k-h-? Z---- t--- n------ Z-á-e t-d- n-k-h-? ------------------ Znáte tady někoho? 0
Nem, nem ismerek itt senkit. Ne--n-z-ám-tad--n---h-. N-- n----- t--- n------ N-, n-z-á- t-d- n-k-h-. ----------------------- Ne, neznám tady nikoho. 0
még – már nem j--t--–-u- ne j---- – u- n- j-š-ě – u- n- ------------- ještě – už ne 0
Sokáig marad még itt? Z-s---et- tady j-št--dl--ho? Z-------- t--- j---- d------ Z-s-a-e-e t-d- j-š-ě d-o-h-? ---------------------------- Zůstanete tady ještě dlouho? 0
Nem, már nem sokáig maradok itt. N-- -ezů-------a-y -l-u-o. N-- n-------- t--- d------ N-, n-z-s-a-u t-d- d-o-h-. -------------------------- Ne, nezůstanu tady dlouho. 0
még valami – semmi je-tě-n--- –-už --c j---- n--- – u- n-- j-š-ě n-c- – u- n-c ------------------- ještě něco – už nic 0
Szeretne még valamit inni? C-cete--e-t--ně-- k -ití? C----- j---- n--- k p---- C-c-t- j-š-ě n-c- k p-t-? ------------------------- Chcete ještě něco k pití? 0
Nem, már nem kérek semmit. Ne, -ž-ni----ch--. N-- u- n-- n------ N-, u- n-c n-c-c-. ------------------ Ne, už nic nechci. 0
már valamit – még semmit u- n-c- - --š---nic u- n--- – j---- n-- u- n-c- – j-š-ě n-c ------------------- už něco – ještě nic 0
Evett már valamit? J-d- - ---la ---- u--n--o? J--- / j---- j--- u- n---- J-d- / j-d-a j-t- u- n-c-? -------------------------- Jedl / jedla jste už něco? 0
Nem, még nem ettem semmit. Ne- -e-tě-jsem ni---ej--l /-n-je-l-. N-- j---- j--- n-- n----- / n------- N-, j-š-ě j-e- n-c n-j-d- / n-j-d-a- ------------------------------------ Ne, ještě jsem nic nejedl / nejedla. 0
még valaki – már senki je-t- --k-o-– ---nik-o j---- n---- – u- n---- j-š-ě n-k-o – u- n-k-o ---------------------- ještě někdo – už nikdo 0
Szeretne még valaki kávét? Chc- j-----n--do k-vu? C--- j---- n---- k---- C-c- j-š-ě n-k-o k-v-? ---------------------- Chce ještě někdo kávu? 0
Nem, már senki. Ne--už---k-o. N-- u- n----- N-, u- n-k-o- ------------- Ne, už nikdo. 0

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

Az Arab nyelv

Az arab nyelv az egyik legfontosabb a világon. Több mint 300 millió ember beszél arabul. Több mint 20 különböző országban élnek. Az arab az afroázsiai nyelvekhez tartozik. Az arab nyelv több ezer évvel ezelőtt alakult ki. Legelőször az arab félszigeten beszélték ezt a nyelvet. Onnan terjedt aztán tovább. A beszélt arab nagyon eltér az arab sztenderd nyelvváltozatától. Továbbá számos különböző arab dialektus létezik. Azt lehet mondani, minden egyes régiókban máshogy beszélnek. A különböző dialektusokban beszélők sokszor egyáltalán nem is értik meg egymást. Az arab országokból származó filmeket ezért általában szinkronizálják. Csak így lehet az egész arab térségben megérteni őket. A klasszikus sztenderd arab nyelvet ma már alig beszélik. Mindössze írásos formában találkozunk vele. Könyvek és újságok a klasszikus sztenderd arab nyelvet használják. Máig nem létezik saját arab szaknyelv. A szakkifejezések ezért általában más nyelvekből származnak. Itt főleg a francia és az angol dominál. Az arab nyelv iránti érdeklődés az elmúl években nagyon megnőtt. Egyre több ember szeretne arabul tanulni. Minden egyetemen és sok iskolában kínálnak arab nyelvoktatást. Főleg az arab írást tartják sokan nagyon érdekesnek. Jobbról balra történik az írás. Az arab nyelvtan és a kiejtés nem túl egyszerű. Sok a hang és szabály, amit más nyelvek nem ismernek. Tanulás közben ezért ügyelni kell egy bizonyos sorrendre. Először a kiejtés, aztán a nyelvtan és utána az írás…