Kifejezéstár

hu Határozószavak   »   fa ‫قیدها‬

100 [száz]

Határozószavak

Határozószavak

‫100 [صد]‬

100 [sad]

‫قیدها‬

[gheyd-hâ]

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar perzsa Lejátszás Több
már egyszer – még soha ‫ ---به ح-ل---ه-گ--‬ ‫ ت- ب- ح-- – ه--- ‬ ‫ ت- ب- ح-ل – ه-گ- ‬ -------------------- ‫ تا به حال – هرگز ‬ 0
tâkon---- --rg-z t------ - h----- t-k-n-n - h-r-e- ---------------- tâkonun - hargez
Volt már ön egyszer Berlinben? ‫آی---ا-به --ل -- بر--ن ب----ا-د-‬ ‫--- ت- ب- ح-- د- ب---- ب--- ا---- ‫-ی- ت- ب- ح-ل د- ب-ل-ن ب-د- ا-د-‬ ---------------------------------- ‫آیا تا به حال در برلین بوده اید؟‬ 0
â---t---- h-l--ar-b--li- --de-id? â-- t- b- h-- d-- b----- b------- â-â t- b- h-l d-r b-r-i- b-d---d- --------------------------------- âyâ tâ be hâl dar berlin bude-id?
Nem, még soha. ‫ن---ه--ز-‬ ‫--- ه----- ‫-ه- ه-گ-.- ----------- ‫نه، هرگز.‬ 0
na- h-r--z. n-- h------ n-, h-r-e-. ----------- na, hargez.
valaki – senki ‫-سی --ه--کس‬ ‫--- – ه----- ‫-س- – ه-چ-س- ------------- ‫کسی – هیچکس‬ 0
k--i----i-hkas k--- - h------ k-s- - h-c-k-s -------------- kasi - hichkas
Ismer ön itt valakit (valakiket)? ‫-ما -ین-ا ک-ی ر- ----ن-س--؟‬ ‫--- ا---- ک-- ر- م---------- ‫-م- ا-ن-ا ک-ی ر- م-‌-ن-س-د-‬ ----------------------------- ‫شما اینجا کسی را می‌شناسید؟‬ 0
sh-m- injâ -----râ----h-n--id? s---- i--- k--- r- m---------- s-o-â i-j- k-s- r- m-s-e-â-i-? ------------------------------ shomâ injâ kasi râ mishenâsid?
Nem, nem ismerek itt senkit. ‫--،-من کسی را-ا--جا-نم-‌ش--سم-‬ ‫--- م- ک-- ر- ا---- ن---------- ‫-ه- م- ک-ی ر- ا-ن-ا ن-ی-ش-ا-م-‬ -------------------------------- ‫نه، من کسی را اینجا نمی‌شناسم.‬ 0
n-, m-- ---- --si-râ -emis-en-s--. n-- m-- i--- k--- r- n------------ n-, m-n i-j- k-s- r- n-m-s-e-â-a-. ---------------------------------- na, man injâ kasi râ nemishenâsam.
még – már nem ‫یک--م----- - نه-خیلی-ز-اد‬ ‫-- ک- د--- - ن- خ--- ز---- ‫-ک ک- د-گ- - ن- خ-ل- ز-ا-‬ --------------------------- ‫یک کم دیگر - نه خیلی زیاد‬ 0
ha--- --m --d---- na h---- h-- - d---- n- h-n-z h-m - d-g-r n- -------------------- hanuz ham - digar na
Sokáig marad még itt? ‫ش---مدت ----ر- ----ا -ی-م-نید-‬ ‫--- م-- ب----- ا---- م--------- ‫-م- م-ت ب-ش-ر- ا-ن-ا م-‌-ا-ی-؟- -------------------------------- ‫شما مدت بیشتری اینجا می‌مانید؟‬ 0
s-o-- -od-----e bishta-- i--- -im---d? s---- m-------- b------- i--- m------- s-o-â m-d-d-t-e b-s-t-r- i-j- m-m-n-d- -------------------------------------- shomâ mod-dat-e bishtari injâ mimânid?
Nem, már nem sokáig maradok itt. ‫ن-،-من ---- -یا- ا--جا-ن---م-نم-‬ ‫--- م- خ--- ز--- ا---- ن--------- ‫-ه- م- خ-ل- ز-ا- ا-ن-ا ن-ی-م-ن-.- ---------------------------------- ‫نه، من خیلی زیاد اینجا نمی‌مانم.‬ 0
n-- man -ig---zi-d ---â --mimânam. n-- m-- d---- z--- i--- n--------- n-, m-n d-g-r z-â- i-j- n-m-m-n-m- ---------------------------------- na, man digar ziâd injâ nemimânam.
még valami – semmi ‫چ------ر- ---ی----ز-د-گ-‬ ‫--- د---- - ه-- چ-- د---- ‫-ی- د-گ-ی - ه-چ چ-ز د-گ-‬ -------------------------- ‫چیز دیگری - هیچ چیز دیگر‬ 0
m-----r- --g-r - b---ta---z -n na m------- d---- - b------ a- i- n- m-g-d-r- d-g-r - b-s-t-r a- i- n- --------------------------------- meghdâri digar - bishtar az in na
Szeretne még valamit inni? ‫--‌خو---د------ی-ر---نوش-د‬ ‫--------- چ-- د---- ب------ ‫-ی-خ-ا-ی- چ-ز د-گ-ی ب-و-ی-‬ ---------------------------- ‫می‌خواهید چیز دیگری بنوشید‬ 0
mi-----e-d m-----ri---gar-benus-i-? m--------- m------- d---- b-------- m-k-a-h-e- m-g-d-r- d-g-r b-n-s-i-? ----------------------------------- mikha-heed meghdâri digar benushid?
Nem, már nem kérek semmit. ‫ن-- -یگ--چیز- ن-ی‌خ-اه-.‬ ‫--- د--- چ--- ن---------- ‫-ه- د-گ- چ-ز- ن-ی-خ-ا-م-‬ -------------------------- ‫نه، دیگر چیزی نمی‌خواهم.‬ 0
n-- -i-h------ ne------a-. n-- b--- a- i- n---------- n-, b-s- a- i- n-m-k-â-a-. -------------------------- na, bish az in nemikhâham.
már valamit – még semmit ‫---ا -ی-ی - -نوز -ی--چیز‬ ‫---- چ--- – ه--- ه-- چ--- ‫-ب-ا چ-ز- – ه-و- ه-چ چ-ز- -------------------------- ‫قبلا چیزی – هنوز هیچ چیز‬ 0
t- hâ---m--hd-r--- ha--z---ch t- h--- m------- - h---- h--- t- h-l- m-g-d-r- - h-n-z h-c- ----------------------------- tâ hâlâ meghdâri - hanuz hich
Evett már valamit? ‫شم----زی خ--د- اید؟‬ ‫--- چ--- خ---- ا---- ‫-م- چ-ز- خ-ر-ه ا-د-‬ --------------------- ‫شما چیزی خورده اید؟‬ 0
s--------zi---or-----? s---- c---- k--------- s-o-â c-i-i k-o-d---d- ---------------------- shomâ chizi khorde-id?
Nem, még nem ettem semmit. ‫ن-- -ن-ز چ-زی--خ---ه -م.‬ ‫--- ه--- چ--- ن----- ا--- ‫-ه- ه-و- چ-ز- ن-و-د- ا-.- -------------------------- ‫نه، هنوز چیزی نخورده ام.‬ 0
na- --nu---i-- ch-z-na-h--de--m. n-- h---- h--- c--- n----------- n-, h-n-z h-c- c-i- n-k-o-d---m- -------------------------------- na, hanuz hich chiz nakhorde-am.
még valaki – már senki ‫-س--یگ---– -یچک- دی--‬ ‫-- د---- – ه---- د---- ‫-س د-گ-ی – ه-چ-س د-گ-‬ ----------------------- ‫کس دیگری – هیچکس دیگر‬ 0
k---e d-g--------- k---- d-gar k---- d---- - h--- k---- d---- k-s-e d-g-r - h-c- k-s-e d-g-r ------------------------------ kas-e digar - hich kas-e digar
Szeretne még valaki kávét? ‫-س----ری قهوه --‌-و--د-‬ ‫-- د---- ق--- م--------- ‫-س د-گ-ی ق-و- م-‌-و-ه-؟- ------------------------- ‫کس دیگری قهوه می‌خواهد؟‬ 0
ka--e--ig-r- gha----m--h----d? k---- d----- g----- m--------- k-s-e d-g-r- g-a-v- m-k-â-h-d- ------------------------------ kas-e digari ghahve mikhâ-had?
Nem, már senki. ‫ن-،--یچ---ی -م-‌خواه-.‬ ‫--- ه-- ک-- ن---------- ‫-ه- ه-چ ک-ی ن-ی-خ-ا-د-‬ ------------------------ ‫نه، هیچ کسی نمی‌خواهد.‬ 0
na---ig-r kas----m---â---d n-- d---- k--- n---------- n-, d-g-r k-s- n-m-k-â-h-d -------------------------- na, digar kasi nemikhâ-had

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

Az Arab nyelv

Az arab nyelv az egyik legfontosabb a világon. Több mint 300 millió ember beszél arabul. Több mint 20 különböző országban élnek. Az arab az afroázsiai nyelvekhez tartozik. Az arab nyelv több ezer évvel ezelőtt alakult ki. Legelőször az arab félszigeten beszélték ezt a nyelvet. Onnan terjedt aztán tovább. A beszélt arab nagyon eltér az arab sztenderd nyelvváltozatától. Továbbá számos különböző arab dialektus létezik. Azt lehet mondani, minden egyes régiókban máshogy beszélnek. A különböző dialektusokban beszélők sokszor egyáltalán nem is értik meg egymást. Az arab országokból származó filmeket ezért általában szinkronizálják. Csak így lehet az egész arab térségben megérteni őket. A klasszikus sztenderd arab nyelvet ma már alig beszélik. Mindössze írásos formában találkozunk vele. Könyvek és újságok a klasszikus sztenderd arab nyelvet használják. Máig nem létezik saját arab szaknyelv. A szakkifejezések ezért általában más nyelvekből származnak. Itt főleg a francia és az angol dominál. Az arab nyelv iránti érdeklődés az elmúl években nagyon megnőtt. Egyre több ember szeretne arabul tanulni. Minden egyetemen és sok iskolában kínálnak arab nyelvoktatást. Főleg az arab írást tartják sokan nagyon érdekesnek. Jobbról balra történik az írás. Az arab nyelvtan és a kiejtés nem túl egyszerű. Sok a hang és szabály, amit más nyelvek nem ismernek. Tanulás közben ezért ügyelni kell egy bizonyos sorrendre. Először a kiejtés, aztán a nyelvtan és utána az írás…