Kifejezéstár

hu Határozószavak   »   am አድናቆት

100 [száz]

Határozószavak

Határozószavak

100 [መቶ]

100 [meto]

አድናቆት

[tewisake gisi]

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar amhara Lejátszás Több
már egyszer – még soha የተ--ገ/---ከ-ወነ --ያ-ተ---- --ና-ያ-ለቀ) የ----- የ----- – ያ------ (-- ያ---- የ-ደ-ገ- የ-ከ-ወ- – ያ-ተ-ና-ነ (-ና ያ-ለ-) --------------------------------- የተደረገ/ የተከናወነ – ያልተከናወነ (ገና ያላለቀ) 0
y-t--e-e-e/ --teke-a-e-e-– -alit-k--a-en--(---a-ya--l-k-e) y---------- y----------- – y------------- (---- y--------- y-t-d-r-g-/ y-t-k-n-w-n- – y-l-t-k-n-w-n- (-e-a y-l-l-k-e- ---------------------------------------------------------- yetederege/ yetekenawene – yalitekenawene (gena yalalek’e)
Volt már ön egyszer Berlinben? ከዚ--በ-- ---ን ነበሩ? ከ-- በ-- በ--- ነ--- ከ-ህ በ-ት በ-ሊ- ነ-ሩ- ----------------- ከዚህ በፊት በርሊን ነበሩ? 0
ke---i b--ī-- b-----n- --b---? k----- b----- b------- n------ k-z-h- b-f-t- b-r-l-n- n-b-r-? ------------------------------ kezīhi befīti berilīni neberu?
Nem, még soha. አ-ይ ---ና አ-ሄድ-ም አ-- ፤ ገ- አ----- አ-ይ ፤ ገ- አ-ሄ-ኩ- --------------- አያይ ፤ ገና አልሄድኩም 0
āya-i ;---na --ihē-ik-mi ā---- ; g--- ā---------- ā-a-i ; g-n- ā-i-ē-i-u-i ------------------------ āyayi ; gena ālihēdikumi
valaki – senki አንድ----–-ማንም አ-- ሰ- – ማ-- አ-ድ ሰ- – ማ-ም ------------ አንድ ሰው – ማንም 0
ā--d- sew- --ma-imi ā---- s--- – m----- ā-i-i s-w- – m-n-m- ------------------- ānidi sewi – manimi
Ismer ön itt valakit (valakiket)? እ-ያ----ሰው--- --ህ? እ----- ሰ- አ- እ--- እ-ያ-ቀ- ሰ- አ- እ-ህ- ----------------- እሚያውቀው ሰው አለ እዚህ? 0
i------k’ewi--ewi-ā-e-i--h-? i----------- s--- ā-- i----- i-ī-a-i-’-w- s-w- ā-e i-ī-i- ---------------------------- imīyawik’ewi sewi āle izīhi?
Nem, nem ismerek itt senkit. አያይ---ማን-ም---ውቅም አ-- ፤ ማ--- አ---- አ-ይ ፤ ማ-ን- አ-ው-ም ---------------- አያይ ፤ ማንንም አላውቅም 0
ā-ayi ; man-n-m--āl--ik’i-i ā---- ; m------- ā--------- ā-a-i ; m-n-n-m- ā-a-i-’-m- --------------------------- āyayi ; maninimi ālawik’imi
még – már nem ተጨ-ሪ - በቃ/ተጨማ- አያ--ልግም ተ--- – በ------ አ------ ተ-ማ- – በ-/-ጨ-ሪ አ-ስ-ል-ም ---------------------- ተጨማሪ – በቃ/ተጨማሪ አያስፈልግም 0
tech’em----- ----a-t-ch-------ā---ifeli-imi t--------- – b--------------- ā------------ t-c-’-m-r- – b-k-a-t-c-’-m-r- ā-a-i-e-i-i-i ------------------------------------------- tech’emarī – bek’a/tech’emarī āyasifeligimi
Sokáig marad még itt? ተጨ-ሪ-ረ-ም----ይ-መጣሉ? ተ--- ረ-- ጊ- ይ----- ተ-ማ- ረ-ም ጊ- ይ-መ-ሉ- ------------------ ተጨማሪ ረጅም ጊዜ ይቀመጣሉ? 0
t-ch-e-a---rejim- g--ē -ik----t---u? t--------- r----- g--- y------------ t-c-’-m-r- r-j-m- g-z- y-k-e-e-’-l-? ------------------------------------ tech’emarī rejimi gīzē yik’emet’alu?
Nem, már nem sokáig maradok itt. ኣ-----ጨማ--አልቀመ-ም። ኣ- ፤ ተ--- አ------ ኣ- ፤ ተ-ማ- አ-ቀ-ጥ-። ----------------- ኣይ ፤ ተጨማሪ አልቀመጥም። 0
ayi ; tech’e------li-’-m-t--mi. a-- ; t--------- ā------------- a-i ; t-c-’-m-r- ā-i-’-m-t-i-i- ------------------------------- ayi ; tech’emarī ālik’emet’imi.
még valami – semmi ሌላ -ገ- --ምንም --ር ሌ- ነ-- – ም-- ነ-- ሌ- ነ-ር – ም-ም ነ-ር ---------------- ሌላ ነገር – ምንም ነገር 0
l--- -e-----– m--i---ne-eri l--- n----- – m----- n----- l-l- n-g-r- – m-n-m- n-g-r- --------------------------- lēla negeri – minimi negeri
Szeretne még valamit inni? ሌ- ----መጠ-ት--ፈልጋሉ? ሌ- ነ-- መ--- ይ----- ሌ- ነ-ር መ-ጣ- ይ-ል-ሉ- ------------------ ሌላ ነገር መጠጣት ይፈልጋሉ? 0
l------g----met--t’-ti ---e---a-u? l--- n----- m--------- y---------- l-l- n-g-r- m-t-e-’-t- y-f-l-g-l-? ---------------------------------- lēla negeri met’et’ati yifeligalu?
Nem, már nem kérek semmit. አያ- ---ን----ር--ልፈልግም አ-- ፤ ም-- ነ-- አ----- አ-ይ ፤ ም-ም ነ-ር አ-ፈ-ግ- -------------------- አያይ ፤ ምንም ነገር አልፈልግም 0
ā--yi - -i--mi--e--ri-āl---lig-mi ā---- ; m----- n----- ā---------- ā-a-i ; m-n-m- n-g-r- ā-i-e-i-i-i --------------------------------- āyayi ; minimi negeri ālifeligimi
már valamit – még semmit የ--ናወነ-ነገር –-ም-- ያልተ-ና-ነ የ----- ነ-- – ም-- ያ------ የ-ከ-ወ- ነ-ር – ም-ም ያ-ተ-ና-ነ ------------------------ የተከናወነ ነገር – ምንም ያልተከናወነ 0
ye-ek-n--en- ---eri-–-m--i-i-yali-ek-n---ne y----------- n----- – m----- y------------- y-t-k-n-w-n- n-g-r- – m-n-m- y-l-t-k-n-w-n- ------------------------------------------- yetekenawene negeri – minimi yalitekenawene
Evett már valamit? የሆነ-ነገር -መግበ--? የ-- ነ-- ተ------ የ-ነ ነ-ር ተ-ግ-ዋ-? --------------- የሆነ ነገር ተመግበዋል? 0
ye--n- ne-er- ----g----a--? y----- n----- t------------ y-h-n- n-g-r- t-m-g-b-w-l-? --------------------------- yehone negeri temegibewali?
Nem, még nem ettem semmit. አያይ-፤-ገ--አ---ሁ-። አ-- ፤ ገ- አ------ አ-ይ ፤ ገ- አ-በ-ሁ-። ---------------- አያይ ፤ ገና አልበላሁም። 0
ā--------e----l-be-a-um-. ā---- ; g--- ā----------- ā-a-i ; g-n- ā-i-e-a-u-i- ------------------------- āyayi ; gena ālibelahumi.
még valaki – már senki ሌ- ሰው –-ማንም--ው ሌ- ሰ- – ማ-- ሰ- ሌ- ሰ- – ማ-ም ሰ- -------------- ሌላ ሰው – ማንም ሰው 0
lēla-s-w- - ----m--s-wi l--- s--- – m----- s--- l-l- s-w- – m-n-m- s-w- ----------------------- lēla sewi – manimi sewi
Szeretne még valaki kávét? ተጨማሪ ሌ--ቡ- --ጣት የ-ፈ--？ ተ--- ሌ- ቡ- መ--- የ----- ተ-ማ- ሌ- ቡ- መ-ጣ- የ-ፈ-ግ- ---------------------- ተጨማሪ ሌላ ቡና መጠጣት የሚፈልግ？ 0
t---’e--rī----a -un--me------ti --m--el-gi？ t--------- l--- b--- m--------- y---------- t-c-’-m-r- l-l- b-n- m-t-e-’-t- y-m-f-l-g-？ ------------------------------------------- tech’emarī lēla buna met’et’ati yemīfeligi？
Nem, már senki. አ---፤---- የ-ም አ-- ፤ ማ-- የ-- አ-ይ ፤ ማ-ም የ-ም ------------- አያይ ፤ ማንም የለም 0
ā--yi-; ma---i--e-emi | ā---- ; m----- y----- | ā-a-i ; m-n-m- y-l-m- | ----------------------- āyayi ; manimi yelemi |

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

Nem található videó!

Az Arab nyelv

Az arab nyelv az egyik legfontosabb a világon. Több mint 300 millió ember beszél arabul. Több mint 20 különböző országban élnek. Az arab az afroázsiai nyelvekhez tartozik. Az arab nyelv több ezer évvel ezelőtt alakult ki. Legelőször az arab félszigeten beszélték ezt a nyelvet. Onnan terjedt aztán tovább. A beszélt arab nagyon eltér az arab sztenderd nyelvváltozatától. Továbbá számos különböző arab dialektus létezik. Azt lehet mondani, minden egyes régiókban máshogy beszélnek. A különböző dialektusokban beszélők sokszor egyáltalán nem is értik meg egymást. Az arab országokból származó filmeket ezért általában szinkronizálják. Csak így lehet az egész arab térségben megérteni őket. A klasszikus sztenderd arab nyelvet ma már alig beszélik. Mindössze írásos formában találkozunk vele. Könyvek és újságok a klasszikus sztenderd arab nyelvet használják. Máig nem létezik saját arab szaknyelv. A szakkifejezések ezért általában más nyelvekből származnak. Itt főleg a francia és az angol dominál. Az arab nyelv iránti érdeklődés az elmúl években nagyon megnőtt. Egyre több ember szeretne arabul tanulni. Minden egyetemen és sok iskolában kínálnak arab nyelvoktatást. Főleg az arab írást tartják sokan nagyon érdekesnek. Jobbról balra történik az írás. Az arab nyelvtan és a kiejtés nem túl egyszerű. Sok a hang és szabály, amit más nyelvek nem ismernek. Tanulás közben ezért ügyelni kell egy bizonyos sorrendre. Először a kiejtés, aztán a nyelvtan és utána az írás…