Kifejezéstár

hu Határozószavak   »   de Adverbien

100 [száz]

Határozószavak

Határozószavak

100 [hundert]

Adverbien

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar német Lejátszás Több
már egyszer – még soha sc-on----mal –--o-h -ie s---- e----- – n--- n-- s-h-n e-n-a- – n-c- n-e ----------------------- schon einmal – noch nie 0
Volt már ön egyszer Berlinben? S-----ie s-hon -----l i- Ber-i- -e-ese-? S--- S-- s---- e----- i- B----- g------- S-n- S-e s-h-n e-n-a- i- B-r-i- g-w-s-n- ---------------------------------------- Sind Sie schon einmal in Berlin gewesen? 0
Nem, még soha. N--n- n-ch --e. N---- n--- n--- N-i-, n-c- n-e- --------------- Nein, noch nie. 0
valaki – senki je-and ---iema-d j----- – n------ j-m-n- – n-e-a-d ---------------- jemand – niemand 0
Ismer ön itt valakit (valakiket)? K-nn-n -ie-hier---mand-e-)? K----- S-- h--- j---------- K-n-e- S-e h-e- j-m-n-(-n-? --------------------------- Kennen Sie hier jemand(en)? 0
Nem, nem ismerek itt senkit. Nein- ic- ----e hi-r --e--n-(en). N---- i-- k---- h--- n----------- N-i-, i-h k-n-e h-e- n-e-a-d-e-)- --------------------------------- Nein, ich kenne hier niemand(en). 0
még – már nem no-- –-nic-t--e-r n--- – n---- m--- n-c- – n-c-t m-h- ----------------- noch – nicht mehr 0
Sokáig marad még itt? Bl-i----Sie --ch---n-e hie-? B------ S-- n--- l---- h---- B-e-b-n S-e n-c- l-n-e h-e-? ---------------------------- Bleiben Sie noch lange hier? 0
Nem, már nem sokáig maradok itt. N--n- --- -leib------- -ehr-l--ge h-er. N---- i-- b----- n---- m--- l---- h---- N-i-, i-h b-e-b- n-c-t m-h- l-n-e h-e-. --------------------------------------- Nein, ich bleibe nicht mehr lange hier. 0
még valami – semmi noch ----- –---c-ts----r n--- e---- – n----- m--- n-c- e-w-s – n-c-t- m-h- ------------------------ noch etwas – nichts mehr 0
Szeretne még valamit inni? Mö-h--n--ie-noch -twa--t------? M------ S-- n--- e---- t------- M-c-t-n S-e n-c- e-w-s t-i-k-n- ------------------------------- Möchten Sie noch etwas trinken? 0
Nem, már nem kérek semmit. Ne-n,-i---möch-e nichts--e-r. N---- i-- m----- n----- m---- N-i-, i-h m-c-t- n-c-t- m-h-. ----------------------------- Nein, ich möchte nichts mehr. 0
már valamit – még semmit sc--n ------–---ch-ni---s s---- e---- – n--- n----- s-h-n e-w-s – n-c- n-c-t- ------------------------- schon etwas – noch nichts 0
Evett már valamit? Haben -i- ----- -twa- -eg-sse-? H---- S-- s---- e---- g-------- H-b-n S-e s-h-n e-w-s g-g-s-e-? ------------------------------- Haben Sie schon etwas gegessen? 0
Nem, még nem ettem semmit. N--n- --h-h-be--och n--hts ge-essen. N---- i-- h--- n--- n----- g-------- N-i-, i-h h-b- n-c- n-c-t- g-g-s-e-. ------------------------------------ Nein, ich habe noch nichts gegessen. 0
még valaki – már senki n-c- j--a-- –-n-----d-m--r n--- j----- – n------ m--- n-c- j-m-n- – n-e-a-d m-h- -------------------------- noch jemand – niemand mehr 0
Szeretne még valaki kávét? M---te---ch --m-n---i-e--Kaf--e? M----- n--- j----- e---- K------ M-c-t- n-c- j-m-n- e-n-n K-f-e-? -------------------------------- Möchte noch jemand einen Kaffee? 0
Nem, már senki. Ne--,--i----------. N---- n------ m---- N-i-, n-e-a-d m-h-. ------------------- Nein, niemand mehr. 0

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

Az Arab nyelv

Az arab nyelv az egyik legfontosabb a világon. Több mint 300 millió ember beszél arabul. Több mint 20 különböző országban élnek. Az arab az afroázsiai nyelvekhez tartozik. Az arab nyelv több ezer évvel ezelőtt alakult ki. Legelőször az arab félszigeten beszélték ezt a nyelvet. Onnan terjedt aztán tovább. A beszélt arab nagyon eltér az arab sztenderd nyelvváltozatától. Továbbá számos különböző arab dialektus létezik. Azt lehet mondani, minden egyes régiókban máshogy beszélnek. A különböző dialektusokban beszélők sokszor egyáltalán nem is értik meg egymást. Az arab országokból származó filmeket ezért általában szinkronizálják. Csak így lehet az egész arab térségben megérteni őket. A klasszikus sztenderd arab nyelvet ma már alig beszélik. Mindössze írásos formában találkozunk vele. Könyvek és újságok a klasszikus sztenderd arab nyelvet használják. Máig nem létezik saját arab szaknyelv. A szakkifejezések ezért általában más nyelvekből származnak. Itt főleg a francia és az angol dominál. Az arab nyelv iránti érdeklődés az elmúl években nagyon megnőtt. Egyre több ember szeretne arabul tanulni. Minden egyetemen és sok iskolában kínálnak arab nyelvoktatást. Főleg az arab írást tartják sokan nagyon érdekesnek. Jobbról balra történik az írás. Az arab nyelvtan és a kiejtés nem túl egyszerű. Sok a hang és szabály, amit más nyelvek nem ismernek. Tanulás közben ezért ügyelni kell egy bizonyos sorrendre. Először a kiejtés, aztán a nyelvtan és utána az írás…