Kifejezéstár

hu Határozószavak   »   nn Adverbs

100 [száz]

Határozószavak

Határozószavak

100 [hundre]

Adverbs

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar nynorsk Lejátszás Több
már egyszer – még soha no-on---ng-- a--ri n---- g--- - a---- n-k-n g-n- - a-d-i ------------------ nokon gong - aldri 0
Volt már ön egyszer Berlinben? Har -- n--o- ---g ---e-- --r-in? H-- d- n---- g--- v--- i B------ H-r d- n-k-n g-n- v-r- i B-r-i-? -------------------------------- Har du nokon gong vore i Berlin? 0
Nem, még soha. N-i- al-ri. N--- a----- N-i- a-d-i- ----------- Nei, aldri. 0
valaki – senki n--on - ing-n n---- - i---- n-k-n - i-g-n ------------- nokon - ingen 0
Ismer ön itt valakit (valakiket)? K-e---r-du no--n---r? K------ d- n---- h--- K-e-n-r d- n-k-n h-r- --------------------- Kjenner du nokon her? 0
Nem, nem ismerek itt senkit. N--,--g-kj-nn-r-inge--her. N--- e- k------ i---- h--- N-i- e- k-e-n-r i-g-n h-r- -------------------------- Nei, eg kjenner ingen her. 0
még – már nem enno-- ---je -e--er e--- - i---- l----- e-n- - i-k-e l-n-e- ------------------- enno - ikkje lenger 0
Sokáig marad még itt? S-a--du-v-re he- -i--tu-d e---? S--- d- v--- h-- e- s---- e---- S-a- d- v-r- h-r e- s-u-d e-n-? ------------------------------- Skal du vere her ei stund enno? 0
Nem, már nem sokáig maradok itt. Nei---g---al--k--- ve----e- ---ge-. N--- e- s--- i---- v--- h-- l------ N-i- e- s-a- i-k-e v-r- h-r l-n-e-. ----------------------------------- Nei, eg skal ikkje vere her lenger. 0
még valami – semmi li-- m-ir - -k-j--m-ir l--- m--- - i---- m--- l-t- m-i- - i-k-e m-i- ---------------------- litt meir - ikkje meir 0
Szeretne még valamit inni? V-- d- h--litt--e-r-- dr-k--? V-- d- h- l--- m--- å d------ V-l d- h- l-t- m-i- å d-i-k-? ----------------------------- Vil du ha litt meir å drikke? 0
Nem, már nem kérek semmit. Ne- ta-------v-l-ik-je ha meir. N-- t---- e- v-- i---- h- m---- N-i t-k-, e- v-l i-k-e h- m-i-. ------------------------------- Nei takk, eg vil ikkje ha meir. 0
már valamit – még semmit alle-eie --ik--- -nno a------- - i---- e--- a-l-r-i- - i-k-e e-n- --------------------- allereie - ikkje enno 0
Evett már valamit? Ha- d---l-ereie e-e? H-- d- a------- e--- H-r d- a-l-r-i- e-e- -------------------- Har du allereie ete? 0
Nem, még nem ettem semmit. N-----g har--k-j- e-- -nn-. N--- e- h-- i---- e-- e---- N-i- e- h-r i-k-e e-e e-n-. --------------------------- Nei, eg har ikkje ete enno. 0
még valaki – már senki fl-ire-- in-e--f--i-e f----- - i---- f----- f-e-r- - i-g-n f-e-r- --------------------- fleire - ingen fleire 0
Szeretne még valaki kávét? E--det --e-r----m-vi- ha-ka---? E- d-- f----- s-- v-- h- k----- E- d-t f-e-r- s-m v-l h- k-f-i- ------------------------------- Er det fleire som vil ha kaffi? 0
Nem, már senki. Nei- ingen-fle---. N--- i---- f------ N-i- i-g-n f-e-r-. ------------------ Nei, ingen fleire. 0

Az Arab nyelv

Az arab nyelv az egyik legfontosabb a világon. Több mint 300 millió ember beszél arabul. Több mint 20 különböző országban élnek. Az arab az afroázsiai nyelvekhez tartozik. Az arab nyelv több ezer évvel ezelőtt alakult ki. Legelőször az arab félszigeten beszélték ezt a nyelvet. Onnan terjedt aztán tovább. A beszélt arab nagyon eltér az arab sztenderd nyelvváltozatától. Továbbá számos különböző arab dialektus létezik. Azt lehet mondani, minden egyes régiókban máshogy beszélnek. A különböző dialektusokban beszélők sokszor egyáltalán nem is értik meg egymást. Az arab országokból származó filmeket ezért általában szinkronizálják. Csak így lehet az egész arab térségben megérteni őket. A klasszikus sztenderd arab nyelvet ma már alig beszélik. Mindössze írásos formában találkozunk vele. Könyvek és újságok a klasszikus sztenderd arab nyelvet használják. Máig nem létezik saját arab szaknyelv. A szakkifejezések ezért általában más nyelvekből származnak. Itt főleg a francia és az angol dominál. Az arab nyelv iránti érdeklődés az elmúl években nagyon megnőtt. Egyre több ember szeretne arabul tanulni. Minden egyetemen és sok iskolában kínálnak arab nyelvoktatást. Főleg az arab írást tartják sokan nagyon érdekesnek. Jobbról balra történik az írás. Az arab nyelvtan és a kiejtés nem túl egyszerű. Sok a hang és szabály, amit más nyelvek nem ismernek. Tanulás közben ezért ügyelni kell egy bizonyos sorrendre. Először a kiejtés, aztán a nyelvtan és utána az írás…