Kifejezéstár

hu Határozószavak   »   sl Adverbi (prislovi)

100 [száz]

Határozószavak

Határozószavak

100 [sto]

Adverbi (prislovi)

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar szlovén Lejátszás Több
már egyszer – még soha že--n---- (že k-a-) - -e-ni--li ž- e----- (-- k---- – š- n----- ž- e-k-a- (-e k-a-) – š- n-k-l- ------------------------------- že enkrat (že kdaj) – še nikoli 0
Volt már ön egyszer Berlinben? A-i --e ----il- -daj v Be---nu? A-- s-- ž- b--- k--- v B------- A-i s-e ž- b-l- k-a- v B-r-i-u- ------------------------------- Ali ste že bili kdaj v Berlinu? 0
Nem, még soha. Ne, š- --k-l-. N-- š- n------ N-, š- n-k-l-. -------------- Ne, še nikoli. 0
valaki – senki n---o –--i--e n---- – n---- n-k-o – n-h-e ------------- nekdo – nihče 0
Ismer ön itt valakit (valakiket)? P-znate-t--a- -o--? P------ t---- k---- P-z-a-e t-k-j k-g-? ------------------- Poznate tukaj koga? 0
Nem, nem ismerek itt senkit. Ne- -uk-j n- -ozn-m --k-g--. N-- t---- n- p----- n------- N-, t-k-j n- p-z-a- n-k-g-r- ---------------------------- Ne, tukaj ne poznam nikogar. 0
még – már nem š--– n-č--eč š- – n-- v-- š- – n-č v-č ------------ še – nič več 0
Sokáig marad még itt? Al-----a-a-- -e-dolgo tu? A-- o------- š- d---- t-- A-i o-t-j-t- š- d-l-o t-? ------------------------- Ali ostajate še dolgo tu? 0
Nem, már nem sokáig maradok itt. Ne--ne --------v-č----g---u. N-- n- o------ v-- d---- t-- N-, n- o-t-n-m v-č d-l-o t-. ---------------------------- Ne, ne ostanem več dolgo tu. 0
még valami – semmi še --e)-a- –-n-č --č š- (------ – n-- v-- š- (-e-k-j – n-č v-č -------------------- še (ne)kaj – nič več 0
Szeretne még valamit inni? B- ---- š- --- pop-l-? B- r--- š- k-- p------ B- r-d- š- k-j p-p-l-? ---------------------- Bi radi še kaj popili? 0
Nem, már nem kérek semmit. Ne- n- žel-m-ni--ve-. N-- n- ž---- n-- v--- N-, n- ž-l-m n-č v-č- --------------------- Ne, ne želim nič več. 0
már valamit – még semmit že ---)-aj---š----č ž- (------ – š- n-- ž- (-e-k-j – š- n-č ------------------- že (ne)kaj – še nič 0
Evett már valamit? A-i st- že-kaj---jedli? A-- s-- ž- k-- p------- A-i s-e ž- k-j p-j-d-i- ----------------------- Ali ste že kaj pojedli? 0
Nem, még nem ettem semmit. N-,-n-č še ----m---j---l-(---ed-a). N-- n-- š- n---- p------ (--------- N-, n-č š- n-s-m p-j-d-l (-o-e-l-)- ----------------------------------- Ne, nič še nisem pojedel (pojedla). 0
még valaki – már senki še -n--kd- –--ih-e v-č š- (------ – n---- v-- š- (-e-k-o – n-h-e v-č ---------------------- še (ne)kdo – nihče več 0
Szeretne még valaki kávét? Bi š- kdo ra---av-? B- š- k-- r-- k---- B- š- k-o r-d k-v-? ------------------- Bi še kdo rad kavo? 0
Nem, már senki. N-, ----e -e-. N-- n---- v--- N-, n-h-e v-č- -------------- Ne, nihče več. 0

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

Az Arab nyelv

Az arab nyelv az egyik legfontosabb a világon. Több mint 300 millió ember beszél arabul. Több mint 20 különböző országban élnek. Az arab az afroázsiai nyelvekhez tartozik. Az arab nyelv több ezer évvel ezelőtt alakult ki. Legelőször az arab félszigeten beszélték ezt a nyelvet. Onnan terjedt aztán tovább. A beszélt arab nagyon eltér az arab sztenderd nyelvváltozatától. Továbbá számos különböző arab dialektus létezik. Azt lehet mondani, minden egyes régiókban máshogy beszélnek. A különböző dialektusokban beszélők sokszor egyáltalán nem is értik meg egymást. Az arab országokból származó filmeket ezért általában szinkronizálják. Csak így lehet az egész arab térségben megérteni őket. A klasszikus sztenderd arab nyelvet ma már alig beszélik. Mindössze írásos formában találkozunk vele. Könyvek és újságok a klasszikus sztenderd arab nyelvet használják. Máig nem létezik saját arab szaknyelv. A szakkifejezések ezért általában más nyelvekből származnak. Itt főleg a francia és az angol dominál. Az arab nyelv iránti érdeklődés az elmúl években nagyon megnőtt. Egyre több ember szeretne arabul tanulni. Minden egyetemen és sok iskolában kínálnak arab nyelvoktatást. Főleg az arab írást tartják sokan nagyon érdekesnek. Jobbról balra történik az írás. Az arab nyelvtan és a kiejtés nem túl egyszerű. Sok a hang és szabály, amit más nyelvek nem ismernek. Tanulás közben ezért ügyelni kell egy bizonyos sorrendre. Először a kiejtés, aztán a nyelvtan és utána az írás…