Kifejezéstár

hu Határozószavak   »   sr Прилози

100 [száz]

Határozószavak

Határozószavak

100 [стотина]

100 [stotina]

Прилози

[Prilozi]

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar szerb Lejátszás Több
már egyszer – még soha в-----д--м-– -ош----а-а в-- ј----- – ј-- н----- в-ћ ј-д-о- – ј-ш н-к-д- ----------------------- већ једном – још никада 0
ve-́-je-n------oš -----a v--- j----- – j-- n----- v-c- j-d-o- – j-š n-k-d- ------------------------ već jednom – još nikada
Volt már ön egyszer Berlinben? Јес-- ли --ћ јед--- --ли-у Бе--и--? Ј---- л- в-- ј----- б--- у Б------- Ј-с-е л- в-ћ ј-д-о- б-л- у Б-р-и-у- ----------------------------------- Јесте ли већ једном били у Берлину? 0
Jes-e li-vec- j-d--m--il- - Ber-inu? J---- l- v--- j----- b--- u B------- J-s-e l- v-c- j-d-o- b-l- u B-r-i-u- ------------------------------------ Jeste li već jednom bili u Berlinu?
Nem, még soha. Н-,-јо--н-к-да. Н-- ј-- н------ Н-, ј-ш н-к-д-. --------------- Не, још никада. 0
N-,--o- ----d-. N-- j-- n------ N-, j-š n-k-d-. --------------- Ne, još nikada.
valaki – senki неко-–-н--о н--- – н--- н-к- – н-к- ----------- неко – нико 0
n-k- - ---o n--- – n--- n-k- – n-k- ----------- neko – niko
Ismer ön itt valakit (valakiket)? Поз----те -и ---- не--г-? П-------- л- о--- н------ П-з-а-е-е л- о-д- н-к-г-? ------------------------- Познајете ли овде некога? 0
Po---j-t- ------- -e--g-? P-------- l- o--- n------ P-z-a-e-e l- o-d- n-k-g-? ------------------------- Poznajete li ovde nekoga?
Nem, nem ismerek itt senkit. Не--ј--не-по-најем ---е-нико-а. Н-- ј- н- п------- о--- н------ Н-, ј- н- п-з-а-е- о-д- н-к-г-. ------------------------------- Не, ја не познајем овде никога. 0
N-, j- ne -oz--jem-o-d-----oga. N-- j- n- p------- o--- n------ N-, j- n- p-z-a-e- o-d- n-k-g-. ------------------------------- Ne, ja ne poznajem ovde nikoga.
még – már nem јо- –-н---и-е ј-- – н- в--- ј-ш – н- в-ш- ------------- још – не више 0
jo- --ne-v-še j-- – n- v--- j-š – n- v-š- ------------- još – ne više
Sokáig marad még itt? О-т-јет------о-------овде? О------- л- ј-- д--- о---- О-т-ј-т- л- ј-ш д-г- о-д-? -------------------------- Остајете ли још дуго овде? 0
O-t--et---i -o- d--o-o-de? O------- l- j-- d--- o---- O-t-j-t- l- j-š d-g- o-d-? -------------------------- Ostajete li još dugo ovde?
Nem, már nem sokáig maradok itt. Не- ја-не ----је---ише------о--е. Н-- ј- н- о------ в--- д--- о---- Н-, ј- н- о-т-ј-м в-ш- д-г- о-д-. --------------------------------- Не, ја не остајем више дуго овде. 0
N-,----n--o--aj-- --š---u-- -vde. N-- j- n- o------ v--- d--- o---- N-, j- n- o-t-j-m v-š- d-g- o-d-. --------------------------------- Ne, ja ne ostajem više dugo ovde.
még valami – semmi ј---не--о –--ишт--в--е ј-- н---- – н---- в--- ј-ш н-ш-о – н-ш-а в-ш- ---------------------- још нешто – ништа више 0
j-š -e--o-– ništa----e j-- n---- – n---- v--- j-š n-š-o – n-š-a v-š- ---------------------- još nešto – ništa više
Szeretne még valamit inni? Ж-л--е-л--ј-ш-н-што--опи-и? Ж----- л- ј-- н---- п------ Ж-л-т- л- ј-ш н-ш-о п-п-т-? --------------------------- Желите ли још нешто попити? 0
Ž--i-- -i-j---nešt- --piti? Ž----- l- j-- n---- p------ Ž-l-t- l- j-š n-š-o p-p-t-? --------------------------- Želite li još nešto popiti?
Nem, már nem kérek semmit. Не- ј- не-ж--им ни-т- в--е. Н-- ј- н- ж---- н---- в---- Н-, ј- н- ж-л-м н-ш-а в-ш-. --------------------------- Не, ја не желим ништа више. 0
N-, ja--e že-im --šta vi-e. N-- j- n- ž---- n---- v---- N-, j- n- ž-l-m n-š-a v-š-. --------------------------- Ne, ja ne želim ništa više.
már valamit – még semmit ве- н---- - ј-ш-н--та в-- н---- – ј-- н---- в-ћ н-ш-о – ј-ш н-ш-а --------------------- већ нешто – још ништа 0
već-ne-t--- --š niš-a v--- n---- – j-- n---- v-c- n-š-o – j-š n-š-a ---------------------- već nešto – još ništa
Evett már valamit? Јест- -и в-- ----- ј-л-? Ј---- л- в-- н---- ј---- Ј-с-е л- в-ћ н-ш-о ј-л-? ------------------------ Јесте ли већ нешто јели? 0
Je--e l- --c--n-što j---? J---- l- v--- n---- j---- J-s-e l- v-c- n-š-o j-l-? ------------------------- Jeste li već nešto jeli?
Nem, még nem ettem semmit. Не---- -ош---с-м--иш-- --о-- ј-л-. Н-- ј- ј-- н---- н---- ј-- / ј---- Н-, ј- ј-ш н-с-м н-ш-а ј-о / ј-л-. ---------------------------------- Не, ја још нисам ништа јео / јела. 0
Ne---a j-š----am n-š-a-j-o / j-l-. N-- j- j-- n---- n---- j-- / j---- N-, j- j-š n-s-m n-š-a j-o / j-l-. ---------------------------------- Ne, ja još nisam ništa jeo / jela.
még valaki – már senki ј-ш-н--о – -------ше ј-- н--- – н--- в--- ј-ш н-к- – н-к- в-ш- -------------------- још неко – нико више 0
j-----ko – ---o --še j-- n--- – n--- v--- j-š n-k- – n-k- v-š- -------------------- još neko – niko više
Szeretne még valaki kávét? Ж-л- -и-јо---е-о ка-у? Ж--- л- ј-- н--- к---- Ж-л- л- ј-ш н-к- к-ф-? ---------------------- Жели ли још неко кафу? 0
Žel- -i--o-----o-ka-u? Ž--- l- j-- n--- k---- Ž-l- l- j-š n-k- k-f-? ---------------------- Želi li još neko kafu?
Nem, már senki. Не-----о више. Н-- н--- в---- Н-, н-к- в-ш-. -------------- Не, нико више. 0
Ne--ni-o viš-. N-- n--- v---- N-, n-k- v-š-. -------------- Ne, niko više.

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

Az Arab nyelv

Az arab nyelv az egyik legfontosabb a világon. Több mint 300 millió ember beszél arabul. Több mint 20 különböző országban élnek. Az arab az afroázsiai nyelvekhez tartozik. Az arab nyelv több ezer évvel ezelőtt alakult ki. Legelőször az arab félszigeten beszélték ezt a nyelvet. Onnan terjedt aztán tovább. A beszélt arab nagyon eltér az arab sztenderd nyelvváltozatától. Továbbá számos különböző arab dialektus létezik. Azt lehet mondani, minden egyes régiókban máshogy beszélnek. A különböző dialektusokban beszélők sokszor egyáltalán nem is értik meg egymást. Az arab országokból származó filmeket ezért általában szinkronizálják. Csak így lehet az egész arab térségben megérteni őket. A klasszikus sztenderd arab nyelvet ma már alig beszélik. Mindössze írásos formában találkozunk vele. Könyvek és újságok a klasszikus sztenderd arab nyelvet használják. Máig nem létezik saját arab szaknyelv. A szakkifejezések ezért általában más nyelvekből származnak. Itt főleg a francia és az angol dominál. Az arab nyelv iránti érdeklődés az elmúl években nagyon megnőtt. Egyre több ember szeretne arabul tanulni. Minden egyetemen és sok iskolában kínálnak arab nyelvoktatást. Főleg az arab írást tartják sokan nagyon érdekesnek. Jobbról balra történik az írás. Az arab nyelvtan és a kiejtés nem túl egyszerű. Sok a hang és szabály, amit más nyelvek nem ismernek. Tanulás közben ezért ügyelni kell egy bizonyos sorrendre. Először a kiejtés, aztán a nyelvtan és utána az írás…