Kifejezéstár

hu Határozószavak   »   lv Apstākļa vārdi

100 [száz]

Határozószavak

Határozószavak

100 [simts]

Apstākļa vārdi

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar lett Lejátszás Több
már egyszer – még soha ja--reiz - --- n-kad j-- r--- – v-- n---- j-u r-i- – v-l n-k-d -------------------- jau reiz – vēl nekad 0
Volt már ön egyszer Berlinben? V-i-J-s --u-k--re----sat-bi--s ---lī-ē? V-- J-- j-- k------ e--- b---- B------- V-i J-s j-u k-d-e-z e-a- b-j-s B-r-ī-ē- --------------------------------------- Vai Jūs jau kādreiz esat bijis Berlīnē? 0
Nem, még soha. Nē--v-- n----. N-- v-- n----- N-, v-l n-k-d- -------------- Nē, vēl nekad. 0
valaki – senki kād- - nevi--s k--- – n------ k-d- – n-v-e-s -------------- kāds – neviens 0
Ismer ön itt valakit (valakiket)? V---J-s -- k--- -a-īs-at? V-- J-- t- k--- p-------- V-i J-s t- k-d- p-z-s-a-? ------------------------- Vai Jūs te kādu pazīstat? 0
Nem, nem ismerek itt senkit. N-,----te---v-----nepaz--t-. N-- e- t- n------ n--------- N-, e- t- n-v-e-u n-p-z-s-u- ---------------------------- Nē, es te nevienu nepazīstu. 0
még – már nem vēl - -air---e v-- – v---- n- v-l – v-i-s n- -------------- vēl – vairs ne 0
Sokáig marad még itt? V-i -ūs--- v-l -----pa--k-i-t? V-- J-- t- v-- i--- p--------- V-i J-s t- v-l i-g- p-l-k-i-t- ------------------------------ Vai Jūs te vēl ilgi paliksiet? 0
Nem, már nem sokáig maradok itt. N----s -- va--s-il-i nepa--kšu. N-- e- t- v---- i--- n--------- N-, e- t- v-i-s i-g- n-p-l-k-u- ------------------------------- Nē, es te vairs ilgi nepalikšu. 0
még valami – semmi v-- k-ut ko----e-o -a--s v-- k--- k- – n--- v---- v-l k-u- k- – n-k- v-i-s ------------------------ vēl kaut ko – neko vairs 0
Szeretne még valamit inni? V-i -ūs-vē----e- vē---a-t--o dz---? V-- j-- v------- v-- k--- k- d----- V-i j-s v-l-t-e- v-l k-u- k- d-e-t- ----------------------------------- Vai jūs vēlaties vēl kaut ko dzert? 0
Nem, már nem kérek semmit. Nē,--s -ai-s -e----evē---. N-- e- v---- n--- n------- N-, e- v-i-s n-k- n-v-l-s- -------------------------- Nē, es vairs neko nevēlos. 0
már valamit – még semmit j-u--a-t -o - --l -eko j-- k--- k- – v-- n--- j-u k-u- k- – v-l n-k- ---------------------- jau kaut ko – vēl neko 0
Evett már valamit? V-i-Jūs j-- k-u- --------ē---? V-- J-- j-- k--- k- e--- ē---- V-i J-s j-u k-u- k- e-a- ē-i-? ------------------------------ Vai Jūs jau kaut ko esat ēdis? 0
Nem, még nem ettem semmit. N-- -- v-- --ko--e---u-ēdis. N-- e- v-- n--- n----- ē---- N-, e- v-l n-k- n-e-m- ē-i-. ---------------------------- Nē, es vēl neko neesmu ēdis. 0
még valaki – már senki v-l-k------vai----ev---s v-- k--- – v---- n------ v-l k-d- – v-i-s n-v-e-s ------------------------ vēl kāds – vairs neviens 0
Szeretne még valaki kávét? Va- vēl--ā-s-v-las---fij-? V-- v-- k--- v---- k------ V-i v-l k-d- v-l-s k-f-j-? -------------------------- Vai vēl kāds vēlas kafiju? 0
Nem, már senki. Nē,--ai---n--i-n-. N-- v---- n------- N-, v-i-s n-v-e-s- ------------------ Nē, vairs neviens. 0

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

Az Arab nyelv

Az arab nyelv az egyik legfontosabb a világon. Több mint 300 millió ember beszél arabul. Több mint 20 különböző országban élnek. Az arab az afroázsiai nyelvekhez tartozik. Az arab nyelv több ezer évvel ezelőtt alakult ki. Legelőször az arab félszigeten beszélték ezt a nyelvet. Onnan terjedt aztán tovább. A beszélt arab nagyon eltér az arab sztenderd nyelvváltozatától. Továbbá számos különböző arab dialektus létezik. Azt lehet mondani, minden egyes régiókban máshogy beszélnek. A különböző dialektusokban beszélők sokszor egyáltalán nem is értik meg egymást. Az arab országokból származó filmeket ezért általában szinkronizálják. Csak így lehet az egész arab térségben megérteni őket. A klasszikus sztenderd arab nyelvet ma már alig beszélik. Mindössze írásos formában találkozunk vele. Könyvek és újságok a klasszikus sztenderd arab nyelvet használják. Máig nem létezik saját arab szaknyelv. A szakkifejezések ezért általában más nyelvekből származnak. Itt főleg a francia és az angol dominál. Az arab nyelv iránti érdeklődés az elmúl években nagyon megnőtt. Egyre több ember szeretne arabul tanulni. Minden egyetemen és sok iskolában kínálnak arab nyelvoktatást. Főleg az arab írást tartják sokan nagyon érdekesnek. Jobbról balra történik az írás. Az arab nyelvtan és a kiejtés nem túl egyszerű. Sok a hang és szabály, amit más nyelvek nem ismernek. Tanulás közben ezért ügyelni kell egy bizonyos sorrendre. Először a kiejtés, aztán a nyelvtan és utána az írás…