Kifejezéstár

hu Határozószavak   »   kk Adverbs

100 [száz]

Határozószavak

Határozószavak

100 [жүз]

100 [jüz]

Adverbs

[Üstewler]

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar kazah Lejátszás Több
már egyszer – még soha бұ----со-ды----ш---ан б---------- – е------ б-р-н-с-ң-ы – е-қ-ш-н --------------------- бұрын-соңды – ешқашан 0
b---n-s-ñdı---e-q---n b---------- – e------ b-r-n-s-ñ-ı – e-q-ş-n --------------------- burın-soñdı – eşqaşan
Volt már ön egyszer Berlinben? Б-рын---ңд- Б--------бо--- п- --і-----ер? Б---------- Б------- б---- п- е---------- Б-р-н-с-ң-ы Б-р-и-д- б-л-п п- е-і-і-/-е-? ----------------------------------------- Бұрын-соңды Берлинде болып па едіңіз/дер? 0
Bu--n-s-ñ-ı B--l-nde b-lıp-p- -d-ñ---/ ---? B---------- B------- b---- p- e----- / d--- B-r-n-s-ñ-ı B-r-ï-d- b-l-p p- e-i-i- / d-r- ------------------------------------------- Burın-soñdı Berlïnde bolıp pa ediñiz / der?
Nem, még soha. Ж-қ-----аш----ол------ын. Ж--- е------ б----------- Ж-қ- е-қ-ш-н б-л-а-а-м-н- ------------------------- Жоқ, ешқашан болмағанмын. 0
J--- ------- ---mağanm-n. J--- e------ b----------- J-q- e-q-ş-n b-l-a-a-m-n- ------------------------- Joq, eşqaşan bolmağanmın.
valaki – senki б-ре--–--шк-м б---- – е---- б-р-у – е-к-м ------------- біреу – ешкім 0
bire--- ---im b---- – e---- b-r-w – e-k-m ------------- birew – eşkim
Ismer ön itt valakit (valakiket)? М---а бі--уд- тан-------? М---- б------ т------ б-- М-н-а б-р-у-і т-н-с-з б-? ------------------------- Мұнда біреуді танисыз ба? 0
M--d----r---- --n---z-ba? M---- b------ t------ b-- M-n-a b-r-w-i t-n-s-z b-? ------------------------- Munda birewdi tanïsız ba?
Nem, nem ismerek itt senkit. Жо-,-ме- м-нд- ешкім-- та---а-мы-. Ж--- м-- м---- е------ т---------- Ж-қ- м-н м-н-а е-к-м-і т-н-м-й-ы-. ---------------------------------- Жоқ, мен мұнда ешкімді танымаймын. 0
J--- --n -u-da-eşk--di -a---a----. J--- m-- m---- e------ t---------- J-q- m-n m-n-a e-k-m-i t-n-m-y-ı-. ---------------------------------- Joq, men munda eşkimdi tanımaymın.
még – már nem тағ--- е--і т--- – е--- т-ғ- – е-д- ----------- тағы – енді 0
t--- --e--i t--- – e--- t-ğ- – e-d- ----------- tağı – endi
Sokáig marad még itt? Мұнда-әлі-ұ------лас-----? М---- ә-- ұ--- б------ б-- М-н-а ә-і ұ-а- б-л-с-з б-? -------------------------- Мұнда әлі ұзақ боласыз ба? 0
M--da -l- -zaq-----sı---a? M---- ä-- u--- b------ b-- M-n-a ä-i u-a- b-l-s-z b-? -------------------------- Munda äli uzaq bolasız ba?
Nem, már nem sokáig maradok itt. Жоқ--м-н ----а-е-ді------б--м-й-ын. Ж--- м-- м---- е--- ұ--- б--------- Ж-қ- м-н м-н-а е-д- ұ-а- б-л-а-м-н- ----------------------------------- Жоқ, мен мұнда енді ұзақ болмаймын. 0
Joq,-m-n-mun-a-en-i-u-aq b--m--mın. J--- m-- m---- e--- u--- b--------- J-q- m-n m-n-a e-d- u-a- b-l-a-m-n- ----------------------------------- Joq, men munda endi uzaq bolmaymın.
még valami – semmi т-ғ--б--д-ң- –-еш-е-е т--- б------ – е----- т-ғ- б-р-е-е – е-т-ң- --------------------- тағы бірдеңе – ештеңе 0
ta-- ----eñ- - -----e t--- b------ – e----- t-ğ- b-r-e-e – e-t-ñ- --------------------- tağı birdeñe – eşteñe
Szeretne még valamit inni? Т-----ірде-- і-----з-к-л м-? Т--- б------ і------ к-- м-- Т-ғ- б-р-е-е і-к-ң-з к-л м-? ---------------------------- Тағы бірдеңе ішкіңіз кел ме? 0
T--ı-b-r---- --k---- ke- m-? T--- b------ i------ k-- m-- T-ğ- b-r-e-e i-k-ñ-z k-l m-? ---------------------------- Tağı birdeñe işkiñiz kel me?
Nem, már nem kérek semmit. Жоқ, --д--е--е---------е---. Ж--- е--- е----- к---- е---- Ж-қ- е-д- е-т-ң- к-р-к е-е-. ---------------------------- Жоқ, енді ештеңе керек емес. 0
Jo------i-e---ñ- k-re- ----. J--- e--- e----- k---- e---- J-q- e-d- e-t-ñ- k-r-k e-e-. ---------------------------- Joq, endi eşteñe kerek emes.
már valamit – még semmit б--де---- -л- -----е б------ – ә-- е----- б-р-е-е – ә-і е-т-ң- -------------------- бірдеңе – әлі ештеңе 0
b-r---e-–-äl- -şteñe b------ – ä-- e----- b-r-e-e – ä-i e-t-ñ- -------------------- birdeñe – äli eşteñe
Evett már valamit? Сі- б--д--е ж-- алды----б-? С-- б------ ж-- а------ б-- С-з б-р-е-е ж-п а-д-ң-з б-? --------------------------- Сіз бірдеңе жеп алдыңыз ба? 0
S-- --r--ñ--j-p -l---ız-ba? S-- b------ j-- a------ b-- S-z b-r-e-e j-p a-d-ñ-z b-? --------------------------- Siz birdeñe jep aldıñız ba?
Nem, még nem ettem semmit. Ж----м-н ә-і е--е-е------ ж--пы-. Ж--- м-- ә-- е----- ж---- ж------ Ж-қ- м-н ә-і е-т-ң- ж-г-н ж-қ-ы-. --------------------------------- Жоқ, мен әлі ештеңе жеген жоқпын. 0
Joq, men -li-e----- j-----joqpı-. J--- m-- ä-- e----- j---- j------ J-q- m-n ä-i e-t-ñ- j-g-n j-q-ı-. --------------------------------- Joq, men äli eşteñe jegen joqpın.
még valaki – már senki т-ғ--бі-еу - --ді--ш-ім т--- б---- – е--- е---- т-ғ- б-р-у – е-д- е-к-м ----------------------- тағы біреу – енді ешкім 0
t-ğ- birew - -n-- --kim t--- b---- – e--- e---- t-ğ- b-r-w – e-d- e-k-m ----------------------- tağı birew – endi eşkim
Szeretne még valaki kávét? Т-----------о-е-і---ме? Т--- б---- к--- і-- м-- Т-ғ- б-р-у к-ф- і-е м-? ----------------------- Тағы біреу кофе іше ме? 0
Tağ- birew----e i-e -e? T--- b---- k--- i-- m-- T-ğ- b-r-w k-f- i-e m-? ----------------------- Tağı birew kofe işe me?
Nem, már senki. Жоқ, енді е---м-і--ейді. Ж--- е--- е---- і------- Ж-қ- е-д- е-к-м і-п-й-і- ------------------------ Жоқ, енді ешкім ішпейді. 0
J--, en-i -şkim--şp-ydi. J--- e--- e---- i------- J-q- e-d- e-k-m i-p-y-i- ------------------------ Joq, endi eşkim işpeydi.

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

Nem található videó!

Az Arab nyelv

Az arab nyelv az egyik legfontosabb a világon. Több mint 300 millió ember beszél arabul. Több mint 20 különböző országban élnek. Az arab az afroázsiai nyelvekhez tartozik. Az arab nyelv több ezer évvel ezelőtt alakult ki. Legelőször az arab félszigeten beszélték ezt a nyelvet. Onnan terjedt aztán tovább. A beszélt arab nagyon eltér az arab sztenderd nyelvváltozatától. Továbbá számos különböző arab dialektus létezik. Azt lehet mondani, minden egyes régiókban máshogy beszélnek. A különböző dialektusokban beszélők sokszor egyáltalán nem is értik meg egymást. Az arab országokból származó filmeket ezért általában szinkronizálják. Csak így lehet az egész arab térségben megérteni őket. A klasszikus sztenderd arab nyelvet ma már alig beszélik. Mindössze írásos formában találkozunk vele. Könyvek és újságok a klasszikus sztenderd arab nyelvet használják. Máig nem létezik saját arab szaknyelv. A szakkifejezések ezért általában más nyelvekből származnak. Itt főleg a francia és az angol dominál. Az arab nyelv iránti érdeklődés az elmúl években nagyon megnőtt. Egyre több ember szeretne arabul tanulni. Minden egyetemen és sok iskolában kínálnak arab nyelvoktatást. Főleg az arab írást tartják sokan nagyon érdekesnek. Jobbról balra történik az írás. Az arab nyelvtan és a kiejtés nem túl egyszerű. Sok a hang és szabály, amit más nyelvek nem ismernek. Tanulás közben ezért ügyelni kell egy bizonyos sorrendre. Először a kiejtés, aztán a nyelvtan és utána az írás…