Kifejezéstár

hu Határozószavak   »   kk Үстеулер

100 [száz]

Határozószavak

Határozószavak

100 [жүз]

100 [jüz]

Үстеулер

Üstewler

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar kazah Lejátszás Több
már egyszer – még soha б-р-н--оңд-----шқ-ш-н б__________ – е______ б-р-н-с-ң-ы – е-қ-ш-н --------------------- бұрын-соңды – ешқашан 0
b-rın---ñdı-–----a--n b__________ – e______ b-r-n-s-ñ-ı – e-q-ş-n --------------------- burın-soñdı – eşqaşan
Volt már ön egyszer Berlinben? Бұ--н--о-д--Бе--и-д---о-ы-----е---і-/-ер? Б__________ Б_______ б____ п_ е__________ Б-р-н-с-ң-ы Б-р-и-д- б-л-п п- е-і-і-/-е-? ----------------------------------------- Бұрын-соңды Берлинде болып па едіңіз/дер? 0
Bu-ı---oñd--B------e--olı- p- -diñ-- - ---? B__________ B_______ b____ p_ e_____ / d___ B-r-n-s-ñ-ı B-r-ï-d- b-l-p p- e-i-i- / d-r- ------------------------------------------- Burın-soñdı Berlïnde bolıp pa ediñiz / der?
Nem, még soha. Жо-,-еш--ш-- бол--ға-м-н. Ж___ е______ б___________ Ж-қ- е-қ-ш-н б-л-а-а-м-н- ------------------------- Жоқ, ешқашан болмағанмын. 0
Joq- -şq--a--b-----anmı-. J___ e______ b___________ J-q- e-q-ş-n b-l-a-a-m-n- ------------------------- Joq, eşqaşan bolmağanmın.
valaki – senki б------ е---м б____ – е____ б-р-у – е-к-м ------------- біреу – ешкім 0
b-r-- --e-kim b____ – e____ b-r-w – e-k-m ------------- birew – eşkim
Ismer ön itt valakit (valakiket]? М-нда--іре-ді -а-и--- --? М____ б______ т______ б__ М-н-а б-р-у-і т-н-с-з б-? ------------------------- Мұнда біреуді танисыз ба? 0
Mu--a bi-ewdi-----sız-ba? M____ b______ t______ b__ M-n-a b-r-w-i t-n-s-z b-? ------------------------- Munda birewdi tanïsız ba?
Nem, nem ismerek itt senkit. Жо-- ме----н-а-ешкі--- ---ымаймын. Ж___ м__ м____ е______ т__________ Ж-қ- м-н м-н-а е-к-м-і т-н-м-й-ы-. ---------------------------------- Жоқ, мен мұнда ешкімді танымаймын. 0
Joq, -en -unda-eş----i--a-ı-ay-ı-. J___ m__ m____ e______ t__________ J-q- m-n m-n-a e-k-m-i t-n-m-y-ı-. ---------------------------------- Joq, men munda eşkimdi tanımaymın.
még – már nem т-ғ- –-е-ді т___ – е___ т-ғ- – е-д- ----------- тағы – енді 0
ta-ı----ndi t___ – e___ t-ğ- – e-d- ----------- tağı – endi
Sokáig marad még itt? М--да ә-і-ұз---б-ла-ыз б-? М____ ә__ ұ___ б______ б__ М-н-а ә-і ұ-а- б-л-с-з б-? -------------------------- Мұнда әлі ұзақ боласыз ба? 0
M---a--li uzaq -o--s-z-b-? M____ ä__ u___ b______ b__ M-n-a ä-i u-a- b-l-s-z b-? -------------------------- Munda äli uzaq bolasız ba?
Nem, már nem sokáig maradok itt. Жо-,------ұн-а е-д----а- ----ай---. Ж___ м__ м____ е___ ұ___ б_________ Ж-қ- м-н м-н-а е-д- ұ-а- б-л-а-м-н- ----------------------------------- Жоқ, мен мұнда енді ұзақ болмаймын. 0
Jo----e---un---en-i u--- bo-ma--ın. J___ m__ m____ e___ u___ b_________ J-q- m-n m-n-a e-d- u-a- b-l-a-m-n- ----------------------------------- Joq, men munda endi uzaq bolmaymın.
még valami – semmi тағ- -ір-е---– ешт-ңе т___ б______ – е_____ т-ғ- б-р-е-е – е-т-ң- --------------------- тағы бірдеңе – ештеңе 0
ta-- b---eñe –--ş---e t___ b______ – e_____ t-ğ- b-r-e-e – e-t-ñ- --------------------- tağı birdeñe – eşteñe
Szeretne még valamit inni? Та-----р-е-- і-кіңіз к-л-м-? Т___ б______ і______ к__ м__ Т-ғ- б-р-е-е і-к-ң-з к-л м-? ---------------------------- Тағы бірдеңе ішкіңіз кел ме? 0
Ta-- b-r---e-i--i-i- k-----? T___ b______ i______ k__ m__ T-ğ- b-r-e-e i-k-ñ-z k-l m-? ---------------------------- Tağı birdeñe işkiñiz kel me?
Nem, már nem kérek semmit. Жоқ- енд--е---ң- -ер-к-----. Ж___ е___ е_____ к____ е____ Ж-қ- е-д- е-т-ң- к-р-к е-е-. ---------------------------- Жоқ, енді ештеңе керек емес. 0
Jo----ndi e-t-ñe---r-- emes. J___ e___ e_____ k____ e____ J-q- e-d- e-t-ñ- k-r-k e-e-. ---------------------------- Joq, endi eşteñe kerek emes.
már valamit – még semmit бі-дең-----л- еште-е б______ – ә__ е_____ б-р-е-е – ә-і е-т-ң- -------------------- бірдеңе – әлі ештеңе 0
b-r-e---– äl--eş-eñe b______ – ä__ e_____ b-r-e-e – ä-i e-t-ñ- -------------------- birdeñe – äli eşteñe
Evett már valamit? С-з -і-де----еп-а-д-ңы---а? С__ б______ ж__ а______ б__ С-з б-р-е-е ж-п а-д-ң-з б-? --------------------------- Сіз бірдеңе жеп алдыңыз ба? 0
S-z b-r-e-- j---a-dı--z--a? S__ b______ j__ a______ b__ S-z b-r-e-e j-p a-d-ñ-z b-? --------------------------- Siz birdeñe jep aldıñız ba?
Nem, még nem ettem semmit. Жо-, ----әлі---т-ңе-ж-ген------н. Ж___ м__ ә__ е_____ ж____ ж______ Ж-қ- м-н ә-і е-т-ң- ж-г-н ж-қ-ы-. --------------------------------- Жоқ, мен әлі ештеңе жеген жоқпын. 0
Jo----e---l- -ş-eñ- jegen j-----. J___ m__ ä__ e_____ j____ j______ J-q- m-n ä-i e-t-ñ- j-g-n j-q-ı-. --------------------------------- Joq, men äli eşteñe jegen joqpın.
még valaki – már senki тағы--і-е- –--н-і еш-ім т___ б____ – е___ е____ т-ғ- б-р-у – е-д- е-к-м ----------------------- тағы біреу – енді ешкім 0
t--ı -ir-w-– end- -ş-im t___ b____ – e___ e____ t-ğ- b-r-w – e-d- e-k-m ----------------------- tağı birew – endi eşkim
Szeretne még valaki kávét? Тағы-бір----о-е --е -е? Т___ б____ к___ і__ м__ Т-ғ- б-р-у к-ф- і-е м-? ----------------------- Тағы біреу кофе іше ме? 0
T--ı b---w kofe-i-e -e? T___ b____ k___ i__ m__ T-ğ- b-r-w k-f- i-e m-? ----------------------- Tağı birew kofe işe me?
Nem, már senki. Жо-, ен----шкі-----ей--. Ж___ е___ е____ і_______ Ж-қ- е-д- е-к-м і-п-й-і- ------------------------ Жоқ, енді ешкім ішпейді. 0
J--- e-di eş----i-p-y-i. J___ e___ e____ i_______ J-q- e-d- e-k-m i-p-y-i- ------------------------ Joq, endi eşkim işpeydi.

Az Arab nyelv

Az arab nyelv az egyik legfontosabb a világon. Több mint 300 millió ember beszél arabul. Több mint 20 különböző országban élnek. Az arab az afroázsiai nyelvekhez tartozik. Az arab nyelv több ezer évvel ezelőtt alakult ki. Legelőször az arab félszigeten beszélték ezt a nyelvet. Onnan terjedt aztán tovább. A beszélt arab nagyon eltér az arab sztenderd nyelvváltozatától. Továbbá számos különböző arab dialektus létezik. Azt lehet mondani, minden egyes régiókban máshogy beszélnek. A különböző dialektusokban beszélők sokszor egyáltalán nem is értik meg egymást. Az arab országokból származó filmeket ezért általában szinkronizálják. Csak így lehet az egész arab térségben megérteni őket. A klasszikus sztenderd arab nyelvet ma már alig beszélik. Mindössze írásos formában találkozunk vele. Könyvek és újságok a klasszikus sztenderd arab nyelvet használják. Máig nem létezik saját arab szaknyelv. A szakkifejezések ezért általában más nyelvekből származnak. Itt főleg a francia és az angol dominál. Az arab nyelv iránti érdeklődés az elmúl években nagyon megnőtt. Egyre több ember szeretne arabul tanulni. Minden egyetemen és sok iskolában kínálnak arab nyelvoktatást. Főleg az arab írást tartják sokan nagyon érdekesnek. Jobbról balra történik az írás. Az arab nyelvtan és a kiejtés nem túl egyszerű. Sok a hang és szabály, amit más nyelvek nem ismernek. Tanulás közben ezért ügyelni kell egy bizonyos sorrendre. Először a kiejtés, aztán a nyelvtan és utána az írás…