Kifejezéstár

hu Határozószavak   »   be Прыслоўі

100 [száz]

Határozószavak

Határozószavak

100 [сто]

100 [sto]

Прыслоўі

[Pryslouі]

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar belorusz Lejátszás Több
már egyszer – még soha у------ісь-– -шч- ніколі у-- к----- – я--- н----- у-о к-л-с- – я-ч- н-к-л- ------------------------ ужо калісь – яшчэ ніколі 0
uz-- --l--’---y----h- -і---і u--- k----- – y------ n----- u-h- k-l-s- – y-s-c-e n-k-l- ---------------------------- uzho kalіs’ – yashche nіkolі
Volt már ön egyszer Berlinben? В--ўж- --л-сь --л--- Бер-іне? В- ў-- к----- б--- ў Б------- В- ў-о к-л-с- б-л- ў Б-р-і-е- ----------------------------- Вы ўжо калісь былі ў Берліне? 0
V--u--- --l-----yl--- ---l-n-? V- u--- k----- b--- u B------- V- u-h- k-l-s- b-l- u B-r-і-e- ------------------------------ Vy uzho kalіs’ bylі u Berlіne?
Nem, még soha. Н-- -ш-э н-ко-і. Н-- я--- н------ Н-, я-ч- н-к-л-. ---------------- Не, яшчэ ніколі. 0
N-- y-s--he-nі-ol-. N-- y------ n------ N-, y-s-c-e n-k-l-. ------------------- Ne, yashche nіkolі.
valaki – senki х-о--е-уд-ь –-ні--о х---------- – н---- х-о-н-б-д-ь – н-х-о ------------------- хто-небудзь – ніхто 0
k--o-ne-ud-----n-k--o k----------- – n----- k-t---e-u-z- – n-k-t- --------------------- khto-nebudz’ – nіkhto
Ismer ön itt valakit (valakiket)? Вы---г-----удзь ----в----ц-? В- к----------- т-- в------- В- к-г---е-у-з- т-т в-д-е-е- ---------------------------- Вы каго-небудзь тут ведаеце? 0
Vy----o-nebu-z’ --------e--e? V- k----------- t-- v-------- V- k-g---e-u-z- t-t v-d-e-s-? ----------------------------- Vy kago-nebudz’ tut vedaetse?
Nem, nem ismerek itt senkit. Н---я --- ні-о-а -е -е-а-. Н-- я т-- н----- н- в----- Н-, я т-т н-к-г- н- в-д-ю- -------------------------- Не, я тут нікога не ведаю. 0
Ne,-ya -u- n----a-n--ve-ayu. N-- y- t-- n----- n- v------ N-, y- t-t n-k-g- n- v-d-y-. ---------------------------- Ne, ya tut nіkoga ne vedayu.
még – már nem яшч----у---не я--- – у-- н- я-ч- – у-о н- ------------- яшчэ – ужо не 0
ya-h-h- –-u-----e y------ – u--- n- y-s-c-e – u-h- n- ----------------- yashche – uzho ne
Sokáig marad még itt? В--т-т ---- -а--ў-а за-тан---ся? В- т-- я--- н------ з----------- В- т-т я-ч- н-д-ў-а з-с-а-я-е-я- -------------------------------- Вы тут яшчэ надоўга застаняцеся? 0
Vy t-t -a-hc-e-n-d--ga zas--n-a--es--? V- t-- y------ n------ z-------------- V- t-t y-s-c-e n-d-u-a z-s-a-y-t-e-y-? -------------------------------------- Vy tut yashche nadouga zastanyatsesya?
Nem, már nem sokáig maradok itt. Н-- я б---ш т---не--а-та---я. Н-- я б---- т-- н- з--------- Н-, я б-л-ш т-т н- з-с-а-у-я- ----------------------------- Не, я больш тут не застануся. 0
N-, -- bo-’sh t-t--e-z--ta-u--a. N-- y- b----- t-- n- z---------- N-, y- b-l-s- t-t n- z-s-a-u-y-. -------------------------------- Ne, ya bol’sh tut ne zastanusya.
még valami – semmi яшч--к--х- --б-л-ш н----а я--- к---- – б---- н----- я-ч- к-ы-у – б-л-ш н-ч-г- ------------------------- яшчэ крыху – больш нічога 0
y-shche --y-hu --bol’---n-c--ga y------ k----- – b----- n------ y-s-c-e k-y-h- – b-l-s- n-c-o-a ------------------------------- yashche krykhu – bol’sh nіchoga
Szeretne még valamit inni? Х--а---я--э крых- --пі--? Х----- я--- к---- в------ Х-ч-ц- я-ч- к-ы-у в-п-ц-? ------------------------- Хочаце яшчэ крыху выпіць? 0
Kh-c----e-y-s-che -ry--- vyp-t--? K-------- y------ k----- v------- K-o-h-t-e y-s-c-e k-y-h- v-p-t-’- --------------------------------- Khochatse yashche krykhu vypіts’?
Nem, már nem kérek semmit. Не, я --л-ш---ч-г- н--ха-у. Н-- я б---- н----- н- х---- Н-, я б-л-ш н-ч-г- н- х-ч-. --------------------------- Не, я больш нічога не хачу. 0
Ne- -a --l’-- nіchoga n- --a-hu. N-- y- b----- n------ n- k------ N-, y- b-l-s- n-c-o-a n- k-a-h-. -------------------------------- Ne, ya bol’sh nіchoga ne khachu.
már valamit – még semmit уж------неб--з- –--ш-- ні---а у-- ш---------- – я--- н----- у-о ш-о-н-б-д-ь – я-ч- н-ч-г- ----------------------------- ужо што-небудзь – яшчэ нічога 0
uzho s-to-ne-ud-----ya--c-e nі--oga u--- s----------- – y------ n------ u-h- s-t---e-u-z- – y-s-c-e n-c-o-a ----------------------------------- uzho shto-nebudz’ – yashche nіchoga
Evett már valamit? В- ўж- -то------зь ел-? В- ў-- ш---------- е--- В- ў-о ш-о-н-б-д-ь е-і- ----------------------- Вы ўжо што-небудзь елі? 0
Vy-u--o-s-t---e---z’ --l-? V- u--- s----------- y---- V- u-h- s-t---e-u-z- y-l-? -------------------------- Vy uzho shto-nebudz’ yelі?
Nem, még nem ettem semmit. Н-,-я-яш-- нічо-- -е--ў /-н-----. Н-- я я--- н----- н- е- / н- е--- Н-, я я-ч- н-ч-г- н- е- / н- е-а- --------------------------------- Не, я яшчэ нічога не еў / не ела. 0
N---ya-y-s-c-e--іc--ga--- -e--- ---y-l-. N-- y- y------ n------ n- y-- / n- y---- N-, y- y-s-c-e n-c-o-a n- y-u / n- y-l-. ---------------------------------------- Ne, ya yashche nіchoga ne yeu / ne yela.
még valaki – már senki х----е-у--ь -----– -і--о-б-л-ш х---------- я--- – н---- б---- х-о-н-б-д-ь я-ч- – н-х-о б-л-ш ------------------------------ хто-небудзь яшчэ – ніхто больш 0
kht---e----- ----c-e –---k--o-bo-’sh k----------- y------ – n----- b----- k-t---e-u-z- y-s-c-e – n-k-t- b-l-s- ------------------------------------ khto-nebudz’ yashche – nіkhto bol’sh
Szeretne még valaki kávét? Х----ебудз- я--э --ч- --вы? Х---------- я--- х--- к---- Х-о-н-б-д-ь я-ч- х-ч- к-в-? --------------------------- Хто-небудзь яшчэ хоча кавы? 0
Khto--e---z’--a-hc-e -hoc-a-kavy? K----------- y------ k----- k---- K-t---e-u-z- y-s-c-e k-o-h- k-v-? --------------------------------- Khto-nebudz’ yashche khocha kavy?
Nem, már senki. Не- -о-----іхто. Н-- б---- н----- Н-, б-л-ш н-х-о- ---------------- Не, больш ніхто. 0
Ne, bol-s- -і-h--. N-- b----- n------ N-, b-l-s- n-k-t-. ------------------ Ne, bol’sh nіkhto.

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

Az Arab nyelv

Az arab nyelv az egyik legfontosabb a világon. Több mint 300 millió ember beszél arabul. Több mint 20 különböző országban élnek. Az arab az afroázsiai nyelvekhez tartozik. Az arab nyelv több ezer évvel ezelőtt alakult ki. Legelőször az arab félszigeten beszélték ezt a nyelvet. Onnan terjedt aztán tovább. A beszélt arab nagyon eltér az arab sztenderd nyelvváltozatától. Továbbá számos különböző arab dialektus létezik. Azt lehet mondani, minden egyes régiókban máshogy beszélnek. A különböző dialektusokban beszélők sokszor egyáltalán nem is értik meg egymást. Az arab országokból származó filmeket ezért általában szinkronizálják. Csak így lehet az egész arab térségben megérteni őket. A klasszikus sztenderd arab nyelvet ma már alig beszélik. Mindössze írásos formában találkozunk vele. Könyvek és újságok a klasszikus sztenderd arab nyelvet használják. Máig nem létezik saját arab szaknyelv. A szakkifejezések ezért általában más nyelvekből származnak. Itt főleg a francia és az angol dominál. Az arab nyelv iránti érdeklődés az elmúl években nagyon megnőtt. Egyre több ember szeretne arabul tanulni. Minden egyetemen és sok iskolában kínálnak arab nyelvoktatást. Főleg az arab írást tartják sokan nagyon érdekesnek. Jobbról balra történik az írás. Az arab nyelvtan és a kiejtés nem túl egyszerű. Sok a hang és szabály, amit más nyelvek nem ismernek. Tanulás közben ezért ügyelni kell egy bizonyos sorrendre. Először a kiejtés, aztán a nyelvtan és utána az írás…