Kifejezéstár

hu Határozószavak   »   ku Adverbs

100 [száz]

Határozószavak

Határozószavak

100 [sed]

Adverbs

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar kurd (kurmanji) Lejátszás Több
már egyszer – még soha b-rê -arek--- -et b--- c----- - q-- b-r- c-r-k- - q-t ----------------- berê carekê - qet 0
Volt már ön egyszer Berlinben? H-- b--ê------ê-l--Be---n- -a-? H-- b--- c----- l- B------ m--- H-n b-r- c-r-k- l- B-r-î-ê m-n- ------------------------------- Hûn berê carekê li Berlînê man? 0
Nem, még soha. N-- -et -----. N-- q-- n----- N-, q-t n-m-m- -------------- Na, qet nemam. 0
valaki – senki k-s---- -u -es k---- - t- k-- k-s-k - t- k-s -------------- kesek - tu kes 0
Ismer ön itt valakit (valakiket)? L- v-r---se-î--as di---? L- v-- k----- n-- d----- L- v-r k-s-k- n-s d-k-n- ------------------------ Li vir kesekî nas dikin? 0
Nem, nem ismerek itt senkit. N----z ---vi- t--k--- --s-n-kim. N-- e- l- v-- t- k--- n-- n----- N-, e- l- v-r t- k-s- n-s n-k-m- -------------------------------- Na, ez li vir tu kesî nas nakim. 0
még – már nem hîn-- --î na h-- - ê-- n- h-n - ê-î n- ------------ hîn - êdî na 0
Sokáig marad még itt? Hûn-- --n ge-e---l- -ir -imî--n? H-- ê h-- g----- l- v-- b------- H-n ê h-n g-l-k- l- v-r b-m-n-n- -------------------------------- Hûn ê hîn gelekî li vir bimînin? 0
Nem, már nem sokáig maradok itt. Na--ê-î -i --r-zê-e-i- -am---m. N-- ê-- l- v-- z------ n------- N-, ê-î l- v-r z-d-t-r n-m-n-m- ------------------------------- Na, êdî li vir zêdetir namînim. 0
még valami – semmi tiş----d-- - t-----t t----- d-- - t- t--- t-ş-e- d-n - t- t-ş- -------------------- tiştek din - tu tişt 0
Szeretne még valamit inni? Hûn--ix-azin--iş------in--- ve---n? H-- d------- t------ d-- j- v------ H-n d-x-a-i- t-ş-e-î d-n j- v-x-i-? ----------------------------------- Hûn dixwazin tiştekî din jî vexwin? 0
Nem, már nem kérek semmit. Na,-t---i-t----din-n----zi-. N-- t- t------ d-- n-------- N-, t- t-ş-e-î d-n n-x-a-i-. ---------------------------- Na, tu tiştekî din naxwazim. 0
már valamit – még semmit ewilî --hî---a e---- - h-- n- e-i-î - h-n n- -------------- ewilî - hîn na 0
Evett már valamit? We-e-ilî tu-ti-t-xw-r? W- e---- t- t--- x---- W- e-i-î t- t-ş- x-a-? ---------------------- We ewilî tu tişt xwar? 0
Nem, még nem ettem semmit. N------ h-n-tiş-e--n---a---e. N-- m-- h-- t----- n--------- N-, m-n h-n t-ş-e- n-x-a-i-e- ----------------------------- Na, min hîn tiştek nexwariye. 0
még valaki – már senki yek-/------ -dî--u kes-t-ne y----- d--- ê-- t- k-- t--- y-k-/- d-n- ê-î t- k-s t-n- --------------------------- yeke/î din- êdî tu kes tine 0
Szeretne még valaki kávét? K------ê-----e--i-w-z- h-ye? K------- q---- d------ h---- K-s-k-/- q-h-e d-x-a-e h-y-? ---------------------------- Kesekî/ê qehwe dixwaze heye? 0
Nem, már senki. N-,-t- ke-------z-. N-- t- k-- n------- N-, t- k-s n-x-a-e- ------------------- Na, tu kes naxwaze. 0

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

Nem található videó!

Az Arab nyelv

Az arab nyelv az egyik legfontosabb a világon. Több mint 300 millió ember beszél arabul. Több mint 20 különböző országban élnek. Az arab az afroázsiai nyelvekhez tartozik. Az arab nyelv több ezer évvel ezelőtt alakult ki. Legelőször az arab félszigeten beszélték ezt a nyelvet. Onnan terjedt aztán tovább. A beszélt arab nagyon eltér az arab sztenderd nyelvváltozatától. Továbbá számos különböző arab dialektus létezik. Azt lehet mondani, minden egyes régiókban máshogy beszélnek. A különböző dialektusokban beszélők sokszor egyáltalán nem is értik meg egymást. Az arab országokból származó filmeket ezért általában szinkronizálják. Csak így lehet az egész arab térségben megérteni őket. A klasszikus sztenderd arab nyelvet ma már alig beszélik. Mindössze írásos formában találkozunk vele. Könyvek és újságok a klasszikus sztenderd arab nyelvet használják. Máig nem létezik saját arab szaknyelv. A szakkifejezések ezért általában más nyelvekből származnak. Itt főleg a francia és az angol dominál. Az arab nyelv iránti érdeklődés az elmúl években nagyon megnőtt. Egyre több ember szeretne arabul tanulni. Minden egyetemen és sok iskolában kínálnak arab nyelvoktatást. Főleg az arab írást tartják sokan nagyon érdekesnek. Jobbról balra történik az írás. Az arab nyelvtan és a kiejtés nem túl egyszerű. Sok a hang és szabály, amit más nyelvek nem ismernek. Tanulás közben ezért ügyelni kell egy bizonyos sorrendre. Először a kiejtés, aztán a nyelvtan és utána az írás…