Kifejezéstár

hu Határozószavak   »   em Adverbs

100 [száz]

Határozószavak

Határozószavak

100 [one hundred]

Adverbs

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar angol (US) Lejátszás Több
már egyszer – még soha a--e--y-–---t --t a------ – n-- y-- a-r-a-y – n-t y-t ----------------- already – not yet 0
Volt már ön egyszer Berlinben? Have---- alre-d- -e-- t- B-r-i-? H--- y-- a------ b--- t- B------ H-v- y-u a-r-a-y b-e- t- B-r-i-? -------------------------------- Have you already been to Berlin? 0
Nem, még soha. No--n-t--et. N-- n-- y--- N-, n-t y-t- ------------ No, not yet. 0
valaki – senki s-----e – n- --e s------ – n- o-- s-m-o-e – n- o-e ---------------- someone – no one 0
Ismer ön itt valakit (valakiket)? Do-yo- kno--s----n--h-re? D- y-- k--- s------ h---- D- y-u k-o- s-m-o-e h-r-? ------------------------- Do you know someone here? 0
Nem, nem ismerek itt senkit. No,-I---n’t k-ow -n---e -er-. N-- I d---- k--- a----- h---- N-, I d-n-t k-o- a-y-n- h-r-. ----------------------------- No, I don’t know anyone here. 0
még – már nem a litt-e-lo--er-–--ot---ch--on--r a l----- l----- – n-- m--- l----- a l-t-l- l-n-e- – n-t m-c- l-n-e- --------------------------------- a little longer – not much longer 0
Sokáig marad még itt? Wil--yo---ta- --r--a-l-t--e l---e-? W--- y-- s--- h--- a l----- l------ W-l- y-u s-a- h-r- a l-t-l- l-n-e-? ----------------------------------- Will you stay here a little longer? 0
Nem, már nem sokáig maradok itt. No--I-wo--t-s-----e-e ---- lo---r. N-- I w---- s--- h--- m--- l------ N-, I w-n-t s-a- h-r- m-c- l-n-e-. ---------------------------------- No, I won’t stay here much longer. 0
még valami – semmi som-t---g-e--e---no-hi---else s-------- e--- – n------ e--- s-m-t-i-g e-s- – n-t-i-g e-s- ----------------------------- something else – nothing else 0
Szeretne még valamit inni? Wo-ld-y-u l-k-----dr-n- s-m---in- -l--? W---- y-- l--- t- d---- s-------- e---- W-u-d y-u l-k- t- d-i-k s-m-t-i-g e-s-? --------------------------------------- Would you like to drink something else? 0
Nem, már nem kérek semmit. No-----on-t-wa-- a--t-i-- ---e. N-- I d---- w--- a------- e---- N-, I d-n-t w-n- a-y-h-n- e-s-. ------------------------------- No, I don’t want anything else. 0
már valamit – még semmit s-me---n- ----a---– n-t---- y-t s-------- a------ – n------ y-- s-m-t-i-g a-r-a-y – n-t-i-g y-t ------------------------------- something already – nothing yet 0
Evett már valamit? H-ve-y-u a---ady---t-n s---t--ng? H--- y-- a------ e---- s--------- H-v- y-u a-r-a-y e-t-n s-m-t-i-g- --------------------------------- Have you already eaten something? 0
Nem, még nem ettem semmit. N-- - --ven’--e--en--n-th-n--y--. N-- I h------ e---- a------- y--- N-, I h-v-n-t e-t-n a-y-h-n- y-t- --------------------------------- No, I haven’t eaten anything yet. 0
még valaki – már senki s-me-n--else-- no--n--el-e s------ e--- – n- o-- e--- s-m-o-e e-s- – n- o-e e-s- -------------------------- someone else – no one else 0
Szeretne még valaki kávét? D-es --y----el-- --nt-- c-f---? D--- a----- e--- w--- a c------ D-e- a-y-n- e-s- w-n- a c-f-e-? ------------------------------- Does anyone else want a coffee? 0
Nem, már senki. N-- ---on- el--. N-- n- o-- e---- N-, n- o-e e-s-. ---------------- No, no one else. 0

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

Az Arab nyelv

Az arab nyelv az egyik legfontosabb a világon. Több mint 300 millió ember beszél arabul. Több mint 20 különböző országban élnek. Az arab az afroázsiai nyelvekhez tartozik. Az arab nyelv több ezer évvel ezelőtt alakult ki. Legelőször az arab félszigeten beszélték ezt a nyelvet. Onnan terjedt aztán tovább. A beszélt arab nagyon eltér az arab sztenderd nyelvváltozatától. Továbbá számos különböző arab dialektus létezik. Azt lehet mondani, minden egyes régiókban máshogy beszélnek. A különböző dialektusokban beszélők sokszor egyáltalán nem is értik meg egymást. Az arab országokból származó filmeket ezért általában szinkronizálják. Csak így lehet az egész arab térségben megérteni őket. A klasszikus sztenderd arab nyelvet ma már alig beszélik. Mindössze írásos formában találkozunk vele. Könyvek és újságok a klasszikus sztenderd arab nyelvet használják. Máig nem létezik saját arab szaknyelv. A szakkifejezések ezért általában más nyelvekből származnak. Itt főleg a francia és az angol dominál. Az arab nyelv iránti érdeklődés az elmúl években nagyon megnőtt. Egyre több ember szeretne arabul tanulni. Minden egyetemen és sok iskolában kínálnak arab nyelvoktatást. Főleg az arab írást tartják sokan nagyon érdekesnek. Jobbról balra történik az írás. Az arab nyelvtan és a kiejtés nem túl egyszerű. Sok a hang és szabály, amit más nyelvek nem ismernek. Tanulás közben ezért ügyelni kell egy bizonyos sorrendre. Először a kiejtés, aztán a nyelvtan és utána az írás…