Kifejezéstár

hu Határozószavak   »   it Avverbi

100 [száz]

Határozószavak

Határozószavak

100 [cento]

Avverbi

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar olasz Lejátszás Több
már egyszer – még soha gi- u-- v---- – n-- ... m-i già una volta – non ... mai 0
Volt már ön egyszer Berlinben? È g-- s---- a B------ u-- v----? È già stato a Berlino una volta? 0
Nem, még soha. No- n-- c- s--- m-- s----. No, non ci sono mai stato. 0
valaki – senki qu------ – n-----o qualcuno – nessuno 0
Ismer ön itt valakit (valakiket)? Co----- q------- q--? Conosce qualcuno qui? 0
Nem, nem ismerek itt senkit. No- n-- c------ n------. No, non conosco nessuno. 0
még – már nem an---- – n-- p-ù ancora – non più 0
Sokáig marad még itt? Re--- a----- t---- q--? Resta ancora tanto qui? 0
Nem, már nem sokáig maradok itt. No- n-- c- r---- p-- t----. No, non ci resto più tanto. 0
még valami – semmi an---- q------- – p-- n----e ancora qualcosa – più niente 0
Szeretne még valamit inni? Vu--- b--- a----- q-------? Vuole bere ancora qualcosa? 0
Nem, már nem kérek semmit. No- n-- v----- p-- n-----. No, non voglio più niente. 0
már valamit – még semmit gi- q------- – a----- n----e già qualcosa – ancora niente 0
Evett már valamit? Ha m------- g-- q-------? Ha mangiato già qualcosa? 0
Nem, még nem ettem semmit. No- n-- h- m------- a----- n-----. No, non ho mangiato ancora niente. 0
még valaki – már senki an---- q------- – n-----o ancora qualcuno – nessuno 0
Szeretne még valaki kávét? Qu------ v---- a----- u- c----? Qualcuno vuole ancora un caffè? 0
Nem, már senki. No- n------. No, nessuno. 0

Az Arab nyelv

Az arab nyelv az egyik legfontosabb a világon. Több mint 300 millió ember beszél arabul. Több mint 20 különböző országban élnek. Az arab az afroázsiai nyelvekhez tartozik. Az arab nyelv több ezer évvel ezelőtt alakult ki. Legelőször az arab félszigeten beszélték ezt a nyelvet. Onnan terjedt aztán tovább. A beszélt arab nagyon eltér az arab sztenderd nyelvváltozatától. Továbbá számos különböző arab dialektus létezik. Azt lehet mondani, minden egyes régiókban máshogy beszélnek. A különböző dialektusokban beszélők sokszor egyáltalán nem is értik meg egymást. Az arab országokból származó filmeket ezért általában szinkronizálják. Csak így lehet az egész arab térségben megérteni őket. A klasszikus sztenderd arab nyelvet ma már alig beszélik. Mindössze írásos formában találkozunk vele. Könyvek és újságok a klasszikus sztenderd arab nyelvet használják. Máig nem létezik saját arab szaknyelv. A szakkifejezések ezért általában más nyelvekből származnak. Itt főleg a francia és az angol dominál. Az arab nyelv iránti érdeklődés az elmúl években nagyon megnőtt. Egyre több ember szeretne arabul tanulni. Minden egyetemen és sok iskolában kínálnak arab nyelvoktatást. Főleg az arab írást tartják sokan nagyon érdekesnek. Jobbról balra történik az írás. Az arab nyelvtan és a kiejtés nem túl egyszerű. Sok a hang és szabály, amit más nyelvek nem ismernek. Tanulás közben ezért ügyelni kell egy bizonyos sorrendre. Először a kiejtés, aztán a nyelvtan és utána az írás…