Kifejezéstár

hu Határozószavak   »   et Määrsõnad

100 [száz]

Határozószavak

Határozószavak

100 [sada]

Määrsõnad

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar észt Lejátszás Több
már egyszer – még soha ju-- kun----– m-t-e -----i j--- k----- – m---- k----- j-b- k-n-g- – m-t-e k-n-g- -------------------------- juba kunagi – mitte kunagi 0
Volt már ön egyszer Berlinben? O-e-- t- -ub--k--agi -erliin---o--u-? O---- t- j--- k----- B-------- o----- O-e-e t- j-b- k-n-g- B-r-i-n-s o-n-d- ------------------------------------- Olete te juba kunagi Berliinis olnud? 0
Nem, még soha. E---mitte kun-gi. E-- m---- k------ E-, m-t-e k-n-g-. ----------------- Ei, mitte kunagi. 0
valaki – senki keeg- –-----e k-e-i k---- – m---- k---- k-e-i – m-t-e k-e-i ------------------- keegi – mitte keegi 0
Ismer ön itt valakit (valakiket)? T---e-e te s--n -e---i? T------ t- s--- k------ T-n-e-e t- s-i- k-d-g-? ----------------------- Tunnete te siin kedagi? 0
Nem, nem ismerek itt senkit. E-- -- e- t---- siin mit-- ---agi. E-- m- e- t---- s--- m---- k------ E-, m- e- t-n-e s-i- m-t-e k-d-g-. ---------------------------------- Ei, ma ei tunne siin mitte kedagi. 0
még – már nem ve-l-–---tt--en-m v--- – m---- e--- v-e- – m-t-e e-a- ----------------- veel – mitte enam 0
Sokáig marad még itt? Jäät---- ve---k---k---iia? J---- t- v--- k----- s---- J-ä-e t- v-e- k-u-k- s-i-? -------------------------- Jääte te veel kauaks siia? 0
Nem, már nem sokáig maradok itt. E-,-ma--- -ää ena- ---a-s--ii-. E-- m- e- j-- e--- k----- s---- E-, m- e- j-ä e-a- k-u-k- s-i-. ------------------------------- Ei, ma ei jää enam kauaks siia. 0
még valami – semmi ve-l--i-a-i –--i --d--i v--- m----- – e- m----- v-e- m-d-g- – e- m-d-g- ----------------------- veel midagi – ei midagi 0
Szeretne még valamit inni? So----e-t- v-----id-------a? S------ t- v--- m----- j---- S-o-i-e t- v-e- m-d-g- j-u-? ---------------------------- Soovite te veel midagi juua? 0
Nem, már nem kérek semmit. Ei, ma ---s-ovi e-a- -----i. E-- m- e- s---- e--- m------ E-, m- e- s-o-i e-a- m-d-g-. ---------------------------- Ei, ma ei soovi enam midagi. 0
már valamit – még semmit j--- m-da-- – m--t--v-el j--- m----- – m---- v--- j-b- m-d-g- – m-t-e v-e- ------------------------ juba midagi – mitte veel 0
Evett már valamit? Olet- t--j-b---i--gi--ö-nu-? O---- t- j--- m----- s------ O-e-e t- j-b- m-d-g- s-ö-u-? ---------------------------- Olete te juba midagi söönud? 0
Nem, még nem ettem semmit. E-, -a e- -le -eel-mi---- -ö---d. E-- m- e- o-- v--- m----- s------ E-, m- e- o-e v-e- m-d-g- s-ö-u-. --------------------------------- Ei, ma ei ole veel midagi söönud. 0
még valaki – már senki v-el ------- -i--e-k---i v--- k---- – m---- k---- v-e- k-e-i – m-t-e k-e-i ------------------------ veel keegi – mitte keegi 0
Szeretne még valaki kávét? S-ovib---------el k-h--? S----- k---- v--- k----- S-o-i- k-e-i v-e- k-h-i- ------------------------ Soovib keegi veel kohvi? 0
Nem, már senki. Ei- -it-e -ee-i. E-- m---- k----- E-, m-t-e k-e-i- ---------------- Ei, mitte keegi. 0

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

Az Arab nyelv

Az arab nyelv az egyik legfontosabb a világon. Több mint 300 millió ember beszél arabul. Több mint 20 különböző országban élnek. Az arab az afroázsiai nyelvekhez tartozik. Az arab nyelv több ezer évvel ezelőtt alakult ki. Legelőször az arab félszigeten beszélték ezt a nyelvet. Onnan terjedt aztán tovább. A beszélt arab nagyon eltér az arab sztenderd nyelvváltozatától. Továbbá számos különböző arab dialektus létezik. Azt lehet mondani, minden egyes régiókban máshogy beszélnek. A különböző dialektusokban beszélők sokszor egyáltalán nem is értik meg egymást. Az arab országokból származó filmeket ezért általában szinkronizálják. Csak így lehet az egész arab térségben megérteni őket. A klasszikus sztenderd arab nyelvet ma már alig beszélik. Mindössze írásos formában találkozunk vele. Könyvek és újságok a klasszikus sztenderd arab nyelvet használják. Máig nem létezik saját arab szaknyelv. A szakkifejezések ezért általában más nyelvekből származnak. Itt főleg a francia és az angol dominál. Az arab nyelv iránti érdeklődés az elmúl években nagyon megnőtt. Egyre több ember szeretne arabul tanulni. Minden egyetemen és sok iskolában kínálnak arab nyelvoktatást. Főleg az arab írást tartják sokan nagyon érdekesnek. Jobbról balra történik az írás. Az arab nyelvtan és a kiejtés nem túl egyszerű. Sok a hang és szabály, amit más nyelvek nem ismernek. Tanulás közben ezért ügyelni kell egy bizonyos sorrendre. Először a kiejtés, aztán a nyelvtan és utána az írás…