Kifejezéstár

hu Határozószavak   »   af Bywoorde

100 [száz]

Határozószavak

Határozószavak

100 [een honderd]

Bywoorde

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar afrikaans Lejátszás Több
már egyszer – még soha A----ntevore ----g-----t A- v-------- – n-- n---- A- v-n-e-o-e – n-g n-o-t ------------------------ Al vantevore – nog nooit 0
Volt már ön egyszer Berlinben? W-s ------an-ev-re-in--e-lyn? W-- u a- v-------- i- B------ W-s u a- v-n-e-o-e i- B-r-y-? ----------------------------- Was u al vantevore in Berlyn? 0
Nem, még soha. Ne---nog -o--- n-e. N--- n-- n---- n--- N-e- n-g n-o-t n-e- ------------------- Nee, nog nooit nie. 0
valaki – senki i-m--- --n--m-nd i----- – n------ i-m-n- – n-e-a-d ---------------- iemand – niemand 0
Ismer ön itt valakit (valakiket)? K-n-- ---a----i--? K-- u i----- h---- K-n u i-m-n- h-e-? ------------------ Ken u iemand hier? 0
Nem, nem ismerek itt senkit. Nee- -k k-n---e-a-d---e--n-e. N--- e- k-- n------ h--- n--- N-e- e- k-n n-e-a-d h-e- n-e- ----------------------------- Nee, ek ken niemand hier nie. 0
még – már nem n---- --k----e--n-e n-- – n--- m--- n-- n-g – n-k- m-e- n-e ------------------- nog – niks meer nie 0
Sokáig marad még itt? G-a- u--o- -an---i-r--ly? G--- u n-- l--- h--- b--- G-a- u n-g l-n- h-e- b-y- ------------------------- Gaan u nog lank hier bly? 0
Nem, már nem sokáig maradok itt. N-e,-ek--a------ v-e--la---- h-----ly ni-. N--- e- g--- n-- v--- l----- h--- b-- n--- N-e- e- g-a- n-e v-e- l-n-e- h-e- b-y n-e- ------------------------------------------ Nee, ek gaan nie veel langer hier bly nie. 0
még valami – semmi n-g-i-t--–---k---eer---e n-- i--- – n--- m--- n-- n-g i-t- – n-k- m-e- n-e ------------------------ nog iets – niks meer nie 0
Szeretne még valamit inni? W---- -og-i-ts -r---? W-- u n-- i--- d----- W-l u n-g i-t- d-i-k- --------------------- Wil u nog iets drink? 0
Nem, már nem kérek semmit. N-e, -- --l n-ks-m----hê--i-. N--- e- w-- n--- m--- h- n--- N-e- e- w-l n-k- m-e- h- n-e- ----------------------------- Nee, ek wil niks meer hê nie. 0
már valamit – még semmit a--i-t- --nog niks a- i--- – n-- n--- a- i-t- – n-g n-k- ------------------ al iets – nog niks 0
Evett már valamit? He- u-a---et---eë-t? H-- u a- i--- g----- H-t u a- i-t- g-ë-t- -------------------- Het u al iets geëet? 0
Nem, még nem ettem semmit. N--,-ek -e--nog--ik----ë-- -ie. N--- e- h-- n-- n--- g---- n--- N-e- e- h-t n-g n-k- g-ë-t n-e- ------------------------------- Nee, ek het nog niks geëet nie. 0
még valaki – már senki n-- iema------i---n--m-er n-- i----- – n------ m--- n-g i-m-n- – n-e-a-d m-e- ------------------------- nog iemand – niemand meer 0
Szeretne még valaki kávét? W-- --- iema-d ko--ie -ê? W-- n-- i----- k----- h-- W-l n-g i-m-n- k-f-i- h-? ------------------------- Wil nog iemand koffie hê? 0
Nem, már senki. N-e- -i-man- m-----ie. N--- n------ m--- n--- N-e- n-e-a-d m-e- n-e- ---------------------- Nee, niemand meer nie. 0

Az Arab nyelv

Az arab nyelv az egyik legfontosabb a világon. Több mint 300 millió ember beszél arabul. Több mint 20 különböző országban élnek. Az arab az afroázsiai nyelvekhez tartozik. Az arab nyelv több ezer évvel ezelőtt alakult ki. Legelőször az arab félszigeten beszélték ezt a nyelvet. Onnan terjedt aztán tovább. A beszélt arab nagyon eltér az arab sztenderd nyelvváltozatától. Továbbá számos különböző arab dialektus létezik. Azt lehet mondani, minden egyes régiókban máshogy beszélnek. A különböző dialektusokban beszélők sokszor egyáltalán nem is értik meg egymást. Az arab országokból származó filmeket ezért általában szinkronizálják. Csak így lehet az egész arab térségben megérteni őket. A klasszikus sztenderd arab nyelvet ma már alig beszélik. Mindössze írásos formában találkozunk vele. Könyvek és újságok a klasszikus sztenderd arab nyelvet használják. Máig nem létezik saját arab szaknyelv. A szakkifejezések ezért általában más nyelvekből származnak. Itt főleg a francia és az angol dominál. Az arab nyelv iránti érdeklődés az elmúl években nagyon megnőtt. Egyre több ember szeretne arabul tanulni. Minden egyetemen és sok iskolában kínálnak arab nyelvoktatást. Főleg az arab írást tartják sokan nagyon érdekesnek. Jobbról balra történik az írás. Az arab nyelvtan és a kiejtés nem túl egyszerű. Sok a hang és szabály, amit más nyelvek nem ismernek. Tanulás közben ezért ügyelni kell egy bizonyos sorrendre. Először a kiejtés, aztán a nyelvtan és utána az írás…