Kifejezéstár

hu Múlt 3   »   es Pretérito 3

83 [nyolcvanhárom]

Múlt 3

Múlt 3

83 [ochenta y tres]

Pretérito 3

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar spanyol Lejátszás Több
telefonálni h--la- --r -e--f-no h----- p-- t------- h-b-a- p-r t-l-f-n- ------------------- hablar por teléfono
Telefonáltam. H--------- p----elé--n-. H- h------ p-- t-------- H- h-b-a-o p-r t-l-f-n-. ------------------------ He hablado por teléfono.
Az egész időben telefonáltam. He--a--ado --r-te-éf-no------e- ra-o. H- h------ p-- t------- t--- e- r---- H- h-b-a-o p-r t-l-f-n- t-d- e- r-t-. ------------------------------------- He hablado por teléfono todo el rato.
kérdezni p----ntar p-------- p-e-u-t-r --------- preguntar
Kérdeztem. (-------pr---n-ad-. (--- h- p---------- (-o- h- p-e-u-t-d-. ------------------- (Yo) he preguntado.
Mindig kérdeztem. Siem-r--h- --e--n---o. S------ h- p---------- S-e-p-e h- p-e-u-t-d-. ---------------------- Siempre he preguntado.
mesélni con--r c----- c-n-a- ------ contar
Meséltem. H- c-n--do. H- c------- H- c-n-a-o- ----------- He contado.
Az egész történetet elmeséltem. He-c-n-a-o----a--a----t-ria. H- c------ t--- l- h-------- H- c-n-a-o t-d- l- h-s-o-i-. ---------------------------- He contado toda la historia.
tanulni e-t-d-ar e------- e-t-d-a- -------- estudiar
Tanultam. He----u---d-. H- e--------- H- e-t-d-a-o- ------------- He estudiado.
Egész este tanultam. He-e-tudia-o -od- -a---r-e. H- e-------- t--- l- t----- H- e-t-d-a-o t-d- l- t-r-e- --------------------------- He estudiado toda la tarde.
dolgozni trab--ar t------- t-a-a-a- -------- trabajar
Dolgoztam. He t--b---do. H- t--------- H- t-a-a-a-o- ------------- He trabajado.
Egész nap dolgoztam. He-trabaj--- -odo--- día. H- t-------- t--- e- d--- H- t-a-a-a-o t-d- e- d-a- ------------------------- He trabajado todo el día.
enni c-m-r c---- c-m-r ----- comer
Ettem. He-c--ido. H- c------ H- c-m-d-. ---------- He comido.
Az összes ételt megettem. Me ---co--------a -a co--d-. M- h- c----- t--- l- c------ M- h- c-m-d- t-d- l- c-m-d-. ---------------------------- Me he comido toda la comida.

A nyelvtudomány története

A nyelvek mindig is elbűvölték az embereket. A nyelvtudomány története ezért nagyon régre nyúl vissza. A nyelvtudomány a nyelvekkel való szisztematikus foglalkozás. Már évezredekkel ezelőtt is foglalkoztak az emberek a nyelvekkel. Ezalatt a különböző kultúrák különböző módszereket alakítottak ki. Ennek megfelelően különböző leírások születtek a nyelvekről. A mai nyelvtudomány alapjai főleg ókori elméleteken alapszanak. Főleg Görögországban alakult ki számos hagyomány. A legrégibb ismert nyelvvel foglalkozó szöveg azonban Indiából származik. Körülbelül 3000 évvel ezelőtt a Sakatayana nevű nyelvész írta. Az ókorban olyan filozófusok mint Platón foglalkoztak a nyelvekkel. A római szerzők később tovább gondolták ezeket az elméleteket. Az arabok is saját hagyományokat alakítottak ki a 8. században. A műveik már pontos leírást mutatnak az arab nyelvről. Az újkorban főleg azt akarták kideríteni, hogy honnan származik a nyelv. A tudósokat főleg a nyelvek történeke foglalkoztatta. A 18. században elkezdték összehasonlítani a nyelveket. Így akarták megérteni, hogy hogyan alakulnak a nyelvek. Később aztán a nyelvekre mint rendszerekre fektették a hangsúlyt. Az a kérdés állt a középpontban, hogy hogyan működnek a nyelvek. Manapság a nyelvtudományon belül számos irányzat létezik. Az 50-es évek óta sok új tudományág alakult ki. Ezekre részben erős hatással vannak más tudományok. Mint a nyelv pszichológiájával foglalkozó tudomány és az interkulturális kommunikáció. A nyelvtudomány új ágazatai nagyon erősen szakosodtak. Egy példa erre a női nyelvvel foglalkozó tudományág. A nyelvtudomány története tehát folytatódik… Amíg léteznek nyelvek, az embereket foglalkoztatni fogják azok…