Kifejezéstár

hu A taxiban   »   be У таксi

38 [harmincnyolc]

A taxiban

A taxiban

38 [трыццаць восем]

38 [trytstsats’ vosem]

У таксi

[U taksi]

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar belorusz Lejátszás Több
Hívjon kérem egy taxit. Вы-л-чц-, -а-і-л-ск-, т--сi. В-------- к--- л----- т----- В-к-і-ц-, к-л- л-с-а- т-к-i- ---------------------------- Выклічце, калі ласка, таксi. 0
V-k-іc-t--,-k-----a---,-t----. V---------- k--- l----- t----- V-k-і-h-s-, k-l- l-s-a- t-k-i- ------------------------------ Vyklіchtse, kalі laska, taksi.
Mennyibe kerül a vasútállomásig? Ко--кі к--туе-д-----ь д- ва-з---? К----- к----- д------ д- в------- К-л-к- к-ш-у- д-е-а-ь д- в-к-а-а- --------------------------------- Колькі каштуе даехаць да вакзала? 0
K-l’----a-h-ue---ekh-ts’--- -a-z-l-? K----- k------ d-------- d- v------- K-l-k- k-s-t-e d-e-h-t-’ d- v-k-a-a- ------------------------------------ Kol’kі kashtue daekhats’ da vakzala?
Mennyibe kerül a repülőtérig? К-л---------е-д-е---ь-да-а--а-о-т-? К----- к----- д------ д- а--------- К-л-к- к-ш-у- д-е-а-ь д- а-р-п-р-а- ----------------------------------- Колькі каштуе даехаць да аэрапорта? 0
Kol-kі---s-t-e --e----s’ -a-aera-o-t-? K----- k------ d-------- d- a--------- K-l-k- k-s-t-e d-e-h-t-’ d- a-r-p-r-a- -------------------------------------- Kol’kі kashtue daekhats’ da aeraporta?
Egyenesen előre, kérem! К--- --с-----аў-----. К--- л----- н-------- К-л- л-с-а- н-ў-р-с-. --------------------- Калі ласка, наўпрост. 0
K-lі la--a, na---os-. K--- l----- n-------- K-l- l-s-a- n-u-r-s-. --------------------- Kalі laska, nauprost.
Itt jobbra, kérem! К--і л-ска, т-- -а--ава. К--- л----- т-- н------- К-л- л-с-а- т-т н-п-а-а- ------------------------ Калі ласка, тут направа. 0
Kal----sk-,-tut n-p-a--. K--- l----- t-- n------- K-l- l-s-a- t-t n-p-a-a- ------------------------ Kalі laska, tut naprava.
Ott a sarkon balra, kérem! Кал---аск-- т------р--у-----в-. К--- л----- т-- н- р--- н------ К-л- л-с-а- т-м н- р-г- н-л-в-. ------------------------------- Калі ласка, там на рагу налева. 0
K--- las--- --m -- -agu-nal-va. K--- l----- t-- n- r--- n------ K-l- l-s-a- t-m n- r-g- n-l-v-. ------------------------------- Kalі laska, tam na ragu naleva.
Sietek. Я с-я-аюс-. Я с-------- Я с-я-а-с-. ----------- Я спяшаюся. 0
Ya--p-as-a---y-. Y- s------------ Y- s-y-s-a-u-y-. ---------------- Ya spyashayusya.
Van időm. У-м-н- -----ча-. У м--- ё--- ч--- У м-н- ё-ц- ч-с- ---------------- У мяне ёсць час. 0
U mya-e-y-sts---h-s. U m---- y----- c---- U m-a-e y-s-s- c-a-. -------------------- U myane yosts’ chas.
Kérem, menjen lassabban! К------с-а,---зь----а-оль-е-. К--- л----- е----- п--------- К-л- л-с-а- е-з-ц- п-в-л-н-й- ----------------------------- Калі ласка, едзьце павольней. 0
Kalі-la-ka,--ed--ts--pa-o---e-. K--- l----- y------- p--------- K-l- l-s-a- y-d-’-s- p-v-l-n-y- ------------------------------- Kalі laska, yedz’tse pavol’ney.
Álljon meg itt, kérem! Калі-ла-ка- с--н--е ту-. К--- л----- с------ т--- К-л- л-с-а- с-ы-і-е т-т- ------------------------ Калі ласка, спыніце тут. 0
Ka-і l----,-s-ynі-se ---. K--- l----- s------- t--- K-l- l-s-a- s-y-і-s- t-t- ------------------------- Kalі laska, spynіtse tut.
Várjon egy pillanatot, kérem! Пачак-й-е -ві------ --л---аска. П-------- х-------- к--- л----- П-ч-к-й-е х-і-і-к-, к-л- л-с-а- ------------------------------- Пачакайце хвілінку, калі ласка. 0
Pa-----yt-e k--іlіnk----a-і la-ka. P---------- k--------- k--- l----- P-c-a-a-t-e k-v-l-n-u- k-l- l-s-a- ---------------------------------- Pachakaytse khvіlіnku, kalі laska.
Mindjárt jövök. Я х---- -яр--с-. Я х---- в------- Я х-т-а в-р-у-я- ---------------- Я хутка вярнуся. 0
Y--kh-tka vy-rn-sya. Y- k----- v--------- Y- k-u-k- v-a-n-s-a- -------------------- Ya khutka vyarnusya.
Kérem adjon nekem egy nyugtát! Д-йц----е, к-л--лас-а- -в--а----. Д---- м--- к--- л----- к--------- Д-й-е м-е- к-л- л-с-а- к-і-а-ц-ю- --------------------------------- Дайце мне, калі ласка, квітанцыю. 0
D-yt-----e, kal- ---k-- ----ant-y-u. D----- m--- k--- l----- k----------- D-y-s- m-e- k-l- l-s-a- k-і-a-t-y-u- ------------------------------------ Daytse mne, kalі laska, kvіtantsyyu.
Nincs aprópénzem. У -яне --м----обя-і. У м--- н--- д------- У м-н- н-м- д-о-я-і- -------------------- У мяне няма дробязі. 0
U---an--n---a-dr-bya--. U m---- n---- d-------- U m-a-e n-a-a d-o-y-z-. ----------------------- U myane nyama drobyazі.
Rendben, a maradék az öné. Усё-на---л-на- --шту --к-н-це с--е. У-- н--------- р---- п------- с---- У-ё н-р-а-ь-а- р-ш-у п-к-н-ц- с-б-. ----------------------------------- Усё нармальна, рэшту пакіньце сабе. 0
U----a-m-l’n-,------u pa--n---e-s-b-. U-- n--------- r----- p-------- s---- U-e n-r-a-’-a- r-s-t- p-k-n-t-e s-b-. ------------------------------------- Use narmal’na, reshtu pakіn’tse sabe.
Kérem, vigyen el erre a címre! А--я-і-- мя-е--к-лі лас--, -а гэты- а-рас-. А------- м---- к--- л----- п- г---- а------ А-в-з-ц- м-н-, к-л- л-с-а- п- г-т-м а-р-с-. ------------------------------------------- Адвязіце мяне, калі ласка, па гэтым адрасе. 0
Advy-zі--e--y-n-,-k-l- las--,----getym-a---s-. A--------- m----- k--- l----- p- g---- a------ A-v-a-і-s- m-a-e- k-l- l-s-a- p- g-t-m a-r-s-. ---------------------------------------------- Advyazіtse myane, kalі laska, pa getym adrase.
Vigyen el a szállodámba! А----іц--м--е,---л--л-с-а, д- маё------і-іцы. А------- м---- к--- л----- д- м--- г--------- А-в-з-ц- м-н-, к-л- л-с-а- д- м-ё- г-с-і-і-ы- --------------------------------------------- Адвязіце мяне, калі ласка, да маёй гасцініцы. 0
A--yaz--se my---- ka-і--aska- -- m--y g-----nіts-. A--------- m----- k--- l----- d- m--- g----------- A-v-a-і-s- m-a-e- k-l- l-s-a- d- m-e- g-s-s-n-t-y- -------------------------------------------------- Advyazіtse myane, kalі laska, da maey gastsіnіtsy.
Vigyen el a strandra! Адвя-і-е мян-- -а-- -а-ка- на-п-я-. А------- м---- к--- л----- н- п---- А-в-з-ц- м-н-, к-л- л-с-а- н- п-я-. ----------------------------------- Адвязіце мяне, калі ласка, на пляж. 0
A---azіt-e -ya--- --lі-l-s-a, ----l---h. A--------- m----- k--- l----- n- p------ A-v-a-і-s- m-a-e- k-l- l-s-a- n- p-y-z-. ---------------------------------------- Advyazіtse myane, kalі laska, na plyazh.

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

Nyelvzsenik

A legtöbb ember örül, ha egy idegen nyelvet képes megtanulni. De vannak olyan emberek, akik 70 nyelven beszélnek. Ők ezeket a nyelveken képesek folyékonyan beszélni és helyesen írni. Azt lehet mondani, hogy ezek az emberek poliglottak, avagy többnyelvűek. A többnyelvűség jelensége évszázadok óta ismert. Sok beszámoló létezik ilyen képességű emberekről. Azt, hogy honnan jön ez a tehetség, még nem sikerült kideríteni. A tudományban különböző elméletek léteznek erre. Néhányan úgy gondolják hogy a poliglottak agya más felépítésű. Ez a különbség főleg a Broca-területen jelentkezik. Az agy ezen területén keletkezik a beszéd. A poliglottoknál az agy ezen részén a sejtek más felépítésűek. Lehetséges, hogy emiatt ők az információkat jobban képesek feldolgozni. Ennek az elméletnek a bizonyítására viszont még szükség van további vizsgálatokra. Lehet hogy csak a megfelelő motiváció a mérvadó. Gyerekek egymástól nagyon gyorsan képesek idegen nyelveket elsajátítani. Ez azzal van összefüggésbe, hogy játék közben be akarnak illeszkedni. A csoport részévé akarnak válni és a másikkal kommunikálni. A tanulási sikereik tehát, a beilleszkedésre való akaratukkal van összefüggésben. Egy másik elmélet szerint az agytömegünk a tanulással nő. Ezáltal minél többet tanulunk annál egyszerűbb lesz az. Emellett egyszerűbb megtanulni olyan nyelveket, melyek hasonlítanak egymásra. Aki tehát beszéli a dán nyelvet, gyorsabban fog svédül vagy norvégül megtanulni. Egyelőre sok a nyitott kérdés. Az viszont biztos, hogy ebben az intelligencia nem játszik szerepet. Sok ember alacsony intelligencia mellett is sok nyelvet beszél. De a legnagyobb nyelvzseninek is nagy önfegyelemre van szüksége. Ez azért valamennyire megvigasztal minket, nem?