Kifejezéstár

hu A taxiban   »   sr У таксију

38 [harmincnyolc]

A taxiban

A taxiban

38 [тридесет и осам]

38 [trideset i osam]

У таксију

[U taksiju]

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar szerb Lejátszás Több
Hívjon kérem egy taxit. Мо---о---с-по-о--т---ак--. М----- В-- п------- т----- М-л-м- В-с п-з-в-т- т-к-и- -------------------------- Молимо Вас позовите такси. 0
M--imo-Va-----o-ite -ak--. M----- V-- p------- t----- M-l-m- V-s p-z-v-t- t-k-i- -------------------------- Molimo Vas pozovite taksi.
Mennyibe kerül a vasútállomásig? К-ли-- ко--- -о--е-езн-ч-е --а-ице? К----- к---- д- ж--------- с------- К-л-к- к-ш-а д- ж-л-з-и-к- с-а-и-е- ----------------------------------- Колико кошта до железничке станице? 0
Kol-ko---šta-do že---ni-k--s--nice? K----- k---- d- ž--------- s------- K-l-k- k-š-a d- ž-l-z-i-k- s-a-i-e- ----------------------------------- Koliko košta do železničke stanice?
Mennyibe kerül a repülőtérig? Ко-и---к-ш------аеродрома? К----- к---- д- а--------- К-л-к- к-ш-а д- а-р-д-о-а- -------------------------- Колико кошта до аеродрома? 0
K-liko--ošt--d- a--od---a? K----- k---- d- a--------- K-l-k- k-š-a d- a-r-d-o-a- -------------------------- Koliko košta do aerodroma?
Egyenesen előre, kérem! Пра--,-м-ли-. П----- м----- П-а-о- м-л-м- ------------- Право, молим. 0
Pr-v-, m---m. P----- m----- P-a-o- m-l-m- ------------- Pravo, molim.
Itt jobbra, kérem! Овде де--о----ли-. О--- д----- м----- О-д- д-с-о- м-л-м- ------------------ Овде десно, молим. 0
O------s-o--m-l--. O--- d----- m----- O-d- d-s-o- m-l-m- ------------------ Ovde desno, molim.
Ott a sarkon balra, kérem! Т-м- -- уг-- л---- -о--м. Т--- н- у--- л---- м----- Т-м- н- у-л- л-в-, м-л-м- ------------------------- Тамо на углу лево, молим. 0
T-m- -a-ug-u levo---o---. T--- n- u--- l---- m----- T-m- n- u-l- l-v-, m-l-m- ------------------------- Tamo na uglu levo, molim.
Sietek. М-ни ----у--. М--- с- ж---- М-н- с- ж-р-. ------------- Мени се жури. 0
M-n- se žur-. M--- s- ž---- M-n- s- ž-r-. ------------- Meni se žuri.
Van időm. Ја--мам-врем--а. Ј- и--- в------- Ј- и-а- в-е-е-а- ---------------- Ја имам времена. 0
J--i-am -r-m-n-. J- i--- v------- J- i-a- v-e-e-a- ---------------- Ja imam vremena.
Kérem, menjen lassabban! Мо----Вас,-в-з-т--с--риј-. М---- В--- в----- с------- М-л-м В-с- в-з-т- с-о-и-е- -------------------------- Молим Вас, возите спорије. 0
Molim-V----vo-i----p-r-j-. M---- V--- v----- s------- M-l-m V-s- v-z-t- s-o-i-e- -------------------------- Molim Vas, vozite sporije.
Álljon meg itt, kérem! Ст-н------де- -олим. С------ о---- м----- С-а-и-е о-д-, м-л-м- -------------------- Станите овде, молим. 0
S---ite--v----m-l--. S------ o---- m----- S-a-i-e o-d-, m-l-m- -------------------- Stanite ovde, molim.
Várjon egy pillanatot, kérem! Са----јте--ом--а-, ---им--а-. С-------- м------- м---- В--- С-ч-к-ј-е м-м-н-т- м-л-м В-с- ----------------------------- Сачекајте моменат, молим Вас. 0
Sač-kajte -----------lim-Va-. S-------- m------- m---- V--- S-č-k-j-e m-m-n-t- m-l-m V-s- ----------------------------- Sačekajte momenat, molim Vas.
Mindjárt jövök. Од-а- -- --а-а-. О---- с- в------ О-м-х с- в-а-а-. ---------------- Одмах се враћам. 0
O------e v-a-́a-. O---- s- v------- O-m-h s- v-a-́-m- ----------------- Odmah se vraćam.
Kérem adjon nekem egy nyugtát! Д-јт- ми-р-чун-м-л--. Д---- м- р---- м----- Д-ј-е м- р-ч-н м-л-м- --------------------- Дајте ми рачун молим. 0
Da-te ---r-čun--oli-. D---- m- r---- m----- D-j-e m- r-č-n m-l-m- --------------------- Dajte mi račun molim.
Nincs aprópénzem. Н-м-м с-тн-. Н---- с----- Н-м-м с-т-о- ------------ Немам ситно. 0
Ne--m -i-no. N---- s----- N-m-m s-t-o- ------------ Nemam sitno.
Rendben, a maradék az öné. У -еду --,--с----к-ј--з--Вас. У р--- ј-- о------ ј- з- В--- У р-д- ј-, о-т-т-к ј- з- В-с- ----------------------------- У реду је, остатак је за Вас. 0
U--e-u j-, ostat-k -- za-Vas. U r--- j-- o------ j- z- V--- U r-d- j-, o-t-t-k j- z- V-s- ----------------------------- U redu je, ostatak je za Vas.
Kérem, vigyen el erre a címre! О-ве--те--е--о-о-----ресе. О------- м- д- о-- а------ О-в-з-т- м- д- о-е а-р-с-. -------------------------- Одвезите ме до ове адресе. 0
O--e-----me--o-ov---dre--. O------- m- d- o-- a------ O-v-z-t- m- d- o-e a-r-s-. -------------------------- Odvezite me do ove adrese.
Vigyen el a szállodámba! Одв-з--- м---о мог х---л-. О------- м- д- м-- х------ О-в-з-т- м- д- м-г х-т-л-. -------------------------- Одвезите ме до мог хотела. 0
Od-ezi---me -----g --te-a. O------- m- d- m-- h------ O-v-z-t- m- d- m-g h-t-l-. -------------------------- Odvezite me do mog hotela.
Vigyen el a strandra! О-ве--т--ме д- -л-же. О------- м- д- п----- О-в-з-т- м- д- п-а-е- --------------------- Одвезите ме до плаже. 0
O-v-z--e m- -- p-až-. O------- m- d- p----- O-v-z-t- m- d- p-a-e- --------------------- Odvezite me do plaže.

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

Nyelvzsenik

A legtöbb ember örül, ha egy idegen nyelvet képes megtanulni. De vannak olyan emberek, akik 70 nyelven beszélnek. Ők ezeket a nyelveken képesek folyékonyan beszélni és helyesen írni. Azt lehet mondani, hogy ezek az emberek poliglottak, avagy többnyelvűek. A többnyelvűség jelensége évszázadok óta ismert. Sok beszámoló létezik ilyen képességű emberekről. Azt, hogy honnan jön ez a tehetség, még nem sikerült kideríteni. A tudományban különböző elméletek léteznek erre. Néhányan úgy gondolják hogy a poliglottak agya más felépítésű. Ez a különbség főleg a Broca-területen jelentkezik. Az agy ezen területén keletkezik a beszéd. A poliglottoknál az agy ezen részén a sejtek más felépítésűek. Lehetséges, hogy emiatt ők az információkat jobban képesek feldolgozni. Ennek az elméletnek a bizonyítására viszont még szükség van további vizsgálatokra. Lehet hogy csak a megfelelő motiváció a mérvadó. Gyerekek egymástól nagyon gyorsan képesek idegen nyelveket elsajátítani. Ez azzal van összefüggésbe, hogy játék közben be akarnak illeszkedni. A csoport részévé akarnak válni és a másikkal kommunikálni. A tanulási sikereik tehát, a beilleszkedésre való akaratukkal van összefüggésben. Egy másik elmélet szerint az agytömegünk a tanulással nő. Ezáltal minél többet tanulunk annál egyszerűbb lesz az. Emellett egyszerűbb megtanulni olyan nyelveket, melyek hasonlítanak egymásra. Aki tehát beszéli a dán nyelvet, gyorsabban fog svédül vagy norvégül megtanulni. Egyelőre sok a nyitott kérdés. Az viszont biztos, hogy ebben az intelligencia nem játszik szerepet. Sok ember alacsony intelligencia mellett is sok nyelvet beszél. De a legnagyobb nyelvzseninek is nagy önfegyelemre van szüksége. Ez azért valamennyire megvigasztal minket, nem?