Kifejezéstár

hu A taxiban   »   lv Taksometrā

38 [harmincnyolc]

A taxiban

A taxiban

38 [trīsdesmit astoņi]

Taksometrā

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar lett Lejátszás Több
Hívjon kérem egy taxit. I-sau-iet, lūdz-- -akso-et-u. I--------- l----- t---------- I-s-u-i-t- l-d-u- t-k-o-e-r-. ----------------------------- Izsauciet, lūdzu, taksometru. 0
Mennyibe kerül a vasútállomásig? Cik----sā -r-uc--n- -ī-z-s---ijai? C-- m---- b-------- l--- s-------- C-k m-k-ā b-a-c-e-s l-d- s-a-i-a-? ---------------------------------- Cik maksā brauciens līdz stacijai? 0
Mennyibe kerül a repülőtérig? C-- ma-s- bra-------lī---l--o----? C-- m---- b-------- l--- l-------- C-k m-k-ā b-a-c-e-s l-d- l-d-s-a-? ---------------------------------- Cik maksā brauciens līdz lidostai? 0
Egyenesen előre, kérem! Lū-z----a---i. L----- t------ L-d-u- t-i-n-. -------------- Lūdzu, taisni. 0
Itt jobbra, kérem! Š-----lū-z-,--- l---. Š---- l----- p- l---- Š-i-, l-d-u- p- l-b-. --------------------- Šeit, lūdzu, pa labi. 0
Ott a sarkon balra, kérem! L--z-, --r-kr--toju-ā -- kr-isi. L----- t-- k--------- p- k------ L-d-u- t-r k-u-t-j-m- p- k-e-s-. -------------------------------- Lūdzu, tur krustojumā pa kreisi. 0
Sietek. Es -teidz--. E- s-------- E- s-e-d-o-. ------------ Es steidzos. 0
Van időm. Man -ē- ---la-k-. M-- v-- i- l----- M-n v-l i- l-i-s- ----------------- Man vēl ir laiks. 0
Kérem, menjen lassabban! Br-uc-e-- l-d-u,-lēn-k! B-------- l----- l----- B-a-c-e-, l-d-u- l-n-k- ----------------------- Brauciet, lūdzu, lēnāk! 0
Álljon meg itt, kérem! P-etu---- t-,-l--z-! P-------- t-- l----- P-e-u-i-t t-, l-d-u- -------------------- Pieturiet te, lūdzu! 0
Várjon egy pillanatot, kérem! Paga-d-et- l----,-kād--b----! P--------- l----- k--- b----- P-g-i-i-t- l-d-u- k-d- b-ī-i- ----------------------------- Pagaidiet, lūdzu, kādu brīdi! 0
Mindjárt jövök. Es tū----at-ri-zī-os. E- t---- a----------- E- t-l-t a-g-i-z-š-s- --------------------- Es tūlīt atgriezīšos. 0
Kérem adjon nekem egy nyugtát! Lūd--,-ied-di-- -an -----! L----- i------- m-- k----- L-d-u- i-d-d-e- m-n k-ī-i- -------------------------- Lūdzu, iedodiet man kvīti! 0
Nincs aprópénzem. M-n-na- sī------s. M-- n-- s--------- M-n n-v s-k-a-d-s- ------------------ Man nav sīknaudas. 0
Rendben, a maradék az öné. Tā --s--ab-,-a--i-u---J-m-. T- b-- l---- a------- J---- T- b-s l-b-, a-l-k-m- J-m-. --------------------------- Tā būs labi, atlikums Jums. 0
Kérem, vigyen el erre a címre! A--v-d-et---ni---ū--u,-u- šo -dresi! A-------- m---- l----- u- š- a------ A-z-e-i-t m-n-, l-d-u- u- š- a-r-s-! ------------------------------------ Aizvediet mani, lūdzu, uz šo adresi! 0
Vigyen el a szállodámba! A--ved--t-ma-i--l--z-- u--vi-snī--! A-------- m---- l----- u- v-------- A-z-e-i-t m-n-, l-d-u- u- v-e-n-c-! ----------------------------------- Aizvediet mani, lūdzu, uz viesnīcu! 0
Vigyen el a strandra! Aiz--di-t-m-n-,-l----, u- jūr----! A-------- m---- l----- u- j------- A-z-e-i-t m-n-, l-d-u- u- j-r-a-u- ---------------------------------- Aizvediet mani, lūdzu, uz jūrmalu! 0

Nyelvzsenik

A legtöbb ember örül, ha egy idegen nyelvet képes megtanulni. De vannak olyan emberek, akik 70 nyelven beszélnek. Ők ezeket a nyelveken képesek folyékonyan beszélni és helyesen írni. Azt lehet mondani, hogy ezek az emberek poliglottak, avagy többnyelvűek. A többnyelvűség jelensége évszázadok óta ismert. Sok beszámoló létezik ilyen képességű emberekről. Azt, hogy honnan jön ez a tehetség, még nem sikerült kideríteni. A tudományban különböző elméletek léteznek erre. Néhányan úgy gondolják hogy a poliglottak agya más felépítésű. Ez a különbség főleg a Broca-területen jelentkezik. Az agy ezen területén keletkezik a beszéd. A poliglottoknál az agy ezen részén a sejtek más felépítésűek. Lehetséges, hogy emiatt ők az információkat jobban képesek feldolgozni. Ennek az elméletnek a bizonyítására viszont még szükség van további vizsgálatokra. Lehet hogy csak a megfelelő motiváció a mérvadó. Gyerekek egymástól nagyon gyorsan képesek idegen nyelveket elsajátítani. Ez azzal van összefüggésbe, hogy játék közben be akarnak illeszkedni. A csoport részévé akarnak válni és a másikkal kommunikálni. A tanulási sikereik tehát, a beilleszkedésre való akaratukkal van összefüggésben. Egy másik elmélet szerint az agytömegünk a tanulással nő. Ezáltal minél többet tanulunk annál egyszerűbb lesz az. Emellett egyszerűbb megtanulni olyan nyelveket, melyek hasonlítanak egymásra. Aki tehát beszéli a dán nyelvet, gyorsabban fog svédül vagy norvégül megtanulni. Egyelőre sok a nyitott kérdés. Az viszont biztos, hogy ebben az intelligencia nem játszik szerepet. Sok ember alacsony intelligencia mellett is sok nyelvet beszél. De a legnagyobb nyelvzseninek is nagy önfegyelemre van szüksége. Ez azért valamennyire megvigasztal minket, nem?