Kifejezéstár

hu A taxiban   »   mk Во такси

38 [harmincnyolc]

A taxiban

A taxiban

38 [триесет и осум]

38 [triyesyet i osoom]

Во такси

[Vo taksi]

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar macedón Lejátszás Több
Hívjon kérem egy taxit. В- м---м-по--кајт--е--о та---. В- м---- п-------- е--- т----- В- м-л-м п-в-к-ј-е е-н- т-к-и- ------------------------------ Ве молам повикајте едно такси. 0
Vye---l-- p-v--a-tye y--no-ta---. V-- m---- p--------- y---- t----- V-e m-l-m p-v-k-ј-y- y-d-o t-k-i- --------------------------------- Vye molam povikaјtye yedno taksi.
Mennyibe kerül a vasútállomásig? Ко-к- ч--- д--желе-ни-ка-- -т--и--? К---- ч--- д- ж----------- с------- К-л-у ч-н- д- ж-л-з-и-к-т- с-а-и-а- ----------------------------------- Колку чини до железничката станица? 0
Kolk---c-ini -- -yely-znic-k-ta st-nitz-? K----- c---- d- ʐ-------------- s-------- K-l-o- c-i-i d- ʐ-e-y-z-i-h-a-a s-a-i-z-? ----------------------------------------- Kolkoo chini do ʐyelyeznichkata stanitza?
Mennyibe kerül a repülőtérig? К-лку -и-и--- ------о-от? К---- ч--- д- а---------- К-л-у ч-н- д- а-р-д-о-о-? ------------------------- Колку чини до аеродромот? 0
K---oo -h-n--do a------om--? K----- c---- d- a----------- K-l-o- c-i-i d- a-e-o-r-m-t- ---------------------------- Kolkoo chini do ayerodromot?
Egyenesen előre, kérem! Право---п-ед,-мо-а-. П---- н------ м----- П-а-о н-п-е-, м-л-м- -------------------- Право напред, молам. 0
P-av- --pr--d--mola-. P---- n------- m----- P-a-o n-p-y-d- m-l-m- --------------------- Pravo napryed, molam.
Itt jobbra, kérem! О-де--ес-о--м-л-м. О--- д----- м----- О-д- д-с-о- м-л-м- ------------------ Овде десно, молам. 0
Ovdye -ye---, --lam. O---- d------ m----- O-d-e d-e-n-, m-l-m- -------------------- Ovdye dyesno, molam.
Ott a sarkon balra, kérem! Т-м---а а--лот--а-ле--, м-лам. Т--- н- а----- н- л---- м----- Т-м- н- а-о-о- н- л-в-, м-л-м- ------------------------------ Таму на аголот на лево, молам. 0
Tam-- na-------t -a lye-o---ol-m. T---- n- a------ n- l----- m----- T-m-o n- a-u-l-t n- l-e-o- m-l-m- --------------------------------- Tamoo na aguolot na lyevo, molam.
Sietek. Б-з-м. Б----- Б-з-м- ------ Брзам. 0
Br-a-. B----- B-z-m- ------ Brzam.
Van időm. Ј-с-и--- -р--е. Ј-- и--- в----- Ј-с и-а- в-е-е- --------------- Јас имам време. 0
Ј-s i-a- v---my-. Ј-- i--- v------- Ј-s i-a- v-y-m-e- ----------------- Јas imam vryemye.
Kérem, menjen lassabban! В- мо-а- возет- по-----а. В- м---- в----- п-------- В- м-л-м в-з-т- п-п-л-к-. ------------------------- Ве молам возете пополека. 0
V---m-l-m ---ye-y--po---ye-a. V-- m---- v------- p--------- V-e m-l-m v-z-e-y- p-p-l-e-a- ----------------------------- Vye molam vozyetye popolyeka.
Álljon meg itt, kérem! Заст---т--о-де--о---. З-------- о--- м----- З-с-а-е-е о-д- м-л-м- --------------------- Застанете овде молам. 0
Za-t-nye-y- -v-y--mola-. Z---------- o---- m----- Z-s-a-y-t-e o-d-e m-l-m- ------------------------ Zastanyetye ovdye molam.
Várjon egy pillanatot, kérem! П-ч--ајте---е- мом-н-----м--ам. П-------- е--- м----- В- м----- П-ч-к-ј-е е-е- м-м-н- В- м-л-м- ------------------------------- Почекајте еден момент Ве молам. 0
P-ch--kaј--- -edye--mom---t--y- m-lam. P----------- y----- m------ V-- m----- P-c-y-k-ј-y- y-d-e- m-m-e-t V-e m-l-m- -------------------------------------- Pochyekaјtye yedyen momyent Vye molam.
Mindjárt jövök. Ја- -ед--- ----е вратам. Ј-- в----- ќ- с- в------ Ј-с в-д-а- ќ- с- в-а-а-. ------------------------ Јас веднаш ќе се вратам. 0
Јa- v-ed--sh kjye -ye v----m. Ј-- v------- k--- s-- v------ Ј-s v-e-n-s- k-y- s-e v-a-a-. ----------------------------- Јas vyednash kjye sye vratam.
Kérem adjon nekem egy nyugtát! Да-ете -- -д-- -----ан----В- молам. Д----- м- е--- п--------- В- м----- Д-д-т- м- е-н- п-и-н-н-ц- В- м-л-м- ----------------------------------- Дадете ми една признаница Ве молам. 0
D--ye--e -i-y--n--pri-na-it-a Vy--mol-m. D------- m- y---- p---------- V-- m----- D-d-e-y- m- y-d-a p-i-n-n-t-a V-e m-l-m- ---------------------------------------- Dadyetye mi yedna priznanitza Vye molam.
Nincs aprópénzem. Ј-с---м-------- п---. Ј-- н---- с---- п---- Ј-с н-м-м с-т-и п-р-. --------------------- Јас немам ситни пари. 0
Јa- -ye--- sitn- -ar-. Ј-- n----- s---- p---- Ј-s n-e-a- s-t-i p-r-. ---------------------- Јas nyemam sitni pari.
Rendben, a maradék az öné. Вака---д--р----с--т-ко- е з- Ва-. В--- е д----- о-------- е з- В--- В-к- е д-б-о- о-т-т-к-т е з- В-с- --------------------------------- Вака е добро, остатокот е за Вас. 0
Vak- -- -obr---o-t---ko- -e-za V-s. V--- y- d----- o-------- y- z- V--- V-k- y- d-b-o- o-t-t-k-t y- z- V-s- ----------------------------------- Vaka ye dobro, ostatokot ye za Vas.
Kérem, vigyen el erre a címre! В-з-т- ---на----а---р-с-. В----- м- н- о--- а------ В-з-т- м- н- о-а- а-р-с-. ------------------------- Возете ме на оваа адреса. 0
V--y-tye -----a o-aa-a------. V------- m-- n- o--- a------- V-z-e-y- m-e n- o-a- a-r-e-a- ----------------------------- Vozyetye mye na ovaa adryesa.
Vigyen el a szállodámba! В-з-те м- ---мо--т---т-л. В----- м- д- м---- х----- В-з-т- м- д- м-ј-т х-т-л- ------------------------- Возете ме до мојот хотел. 0
V-z---ye--y- ---m--o- kho---l. V------- m-- d- m---- k------- V-z-e-y- m-e d- m-ј-t k-o-y-l- ------------------------------ Vozyetye mye do moјot khotyel.
Vigyen el a strandra! Возет------а пл-ж--а. В----- м- н- п------- В-з-т- м- н- п-а-а-а- --------------------- Возете ме на плажата. 0
Vo----ye--y- n- -l--a-a. V------- m-- n- p------- V-z-e-y- m-e n- p-a-a-a- ------------------------ Vozyetye mye na plaʐata.

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

Nyelvzsenik

A legtöbb ember örül, ha egy idegen nyelvet képes megtanulni. De vannak olyan emberek, akik 70 nyelven beszélnek. Ők ezeket a nyelveken képesek folyékonyan beszélni és helyesen írni. Azt lehet mondani, hogy ezek az emberek poliglottak, avagy többnyelvűek. A többnyelvűség jelensége évszázadok óta ismert. Sok beszámoló létezik ilyen képességű emberekről. Azt, hogy honnan jön ez a tehetség, még nem sikerült kideríteni. A tudományban különböző elméletek léteznek erre. Néhányan úgy gondolják hogy a poliglottak agya más felépítésű. Ez a különbség főleg a Broca-területen jelentkezik. Az agy ezen területén keletkezik a beszéd. A poliglottoknál az agy ezen részén a sejtek más felépítésűek. Lehetséges, hogy emiatt ők az információkat jobban képesek feldolgozni. Ennek az elméletnek a bizonyítására viszont még szükség van további vizsgálatokra. Lehet hogy csak a megfelelő motiváció a mérvadó. Gyerekek egymástól nagyon gyorsan képesek idegen nyelveket elsajátítani. Ez azzal van összefüggésbe, hogy játék közben be akarnak illeszkedni. A csoport részévé akarnak válni és a másikkal kommunikálni. A tanulási sikereik tehát, a beilleszkedésre való akaratukkal van összefüggésben. Egy másik elmélet szerint az agytömegünk a tanulással nő. Ezáltal minél többet tanulunk annál egyszerűbb lesz az. Emellett egyszerűbb megtanulni olyan nyelveket, melyek hasonlítanak egymásra. Aki tehát beszéli a dán nyelvet, gyorsabban fog svédül vagy norvégül megtanulni. Egyelőre sok a nyitott kérdés. Az viszont biztos, hogy ebben az intelligencia nem játszik szerepet. Sok ember alacsony intelligencia mellett is sok nyelvet beszél. De a legnagyobb nyelvzseninek is nagy önfegyelemre van szüksége. Ez azért valamennyire megvigasztal minket, nem?