Kifejezéstár

hu valamit akarni, kedvelni, szeretni   »   lt ką mėgti / ko norėti

70 [hetven]

valamit akarni, kedvelni, szeretni

valamit akarni, kedvelni, szeretni

70 [septyniasdešimt]

ką mėgti / ko norėti

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar litván Lejátszás Több
Szeretne dohányozni / rágyújtani? A--nor-tu-ė-e --kyti? A- n--------- r------ A- n-r-t-m-t- r-k-t-? --------------------- Ar norėtumėte rūkyti? 0
Szeretne táncolni? A- -or----ėt----kti? A- n--------- š----- A- n-r-t-m-t- š-k-i- -------------------- Ar norėtumėte šokti? 0
Szeretne sétálni? Ar--orė-u--t----s-v----čio--? A- n--------- p-------------- A- n-r-t-m-t- p-s-v-i-š-i-t-? ----------------------------- Ar norėtumėte pasivaikščioti? 0
Szeretnék dohányozni / rágyújtani. (A-) --r-či-u-rū--ti. (--- n------- r------ (-š- n-r-č-a- r-k-t-. --------------------- (Aš) norėčiau rūkyti. 0
Szeretnél egy cigarettát? Ar---r-t---cig-r-tė-? A- n------ c--------- A- n-r-t-m c-g-r-t-s- --------------------- Ar norėtum cigaretės? 0
Ő tüzet szeretne. J-s -o-ė-ų----ies. J-- n----- u------ J-s n-r-t- u-n-e-. ------------------ Jis norėtų ugnies. 0
Szeretnék inni valamit. (-š- no-ėč-au-ko ---s išgerti. (--- n------- k- n--- i------- (-š- n-r-č-a- k- n-r- i-g-r-i- ------------------------------ (Aš) norėčiau ko nors išgerti. 0
Szeretnék enni valamit. (--- -o--č-au -o-nor- val-y--. (--- n------- k- n--- v------- (-š- n-r-č-a- k- n-r- v-l-y-i- ------------------------------ (Aš) norėčiau ko nors valgyti. 0
Szeretném kicsit kipihenni magam. (--- ---ė-iau---u--tį --i-----. (--- n------- t------ p-------- (-š- n-r-č-a- t-u-u-į p-i-s-t-. ------------------------------- (Aš) norėčiau truputį pailsėti. 0
Szeretnék kérdezni öntől valamit. (A----o--či----ūs- -----o---k-aust-. (--- n------- J--- k-- k- p--------- (-š- n-r-č-a- J-s- k-i k- p-k-a-s-i- ------------------------------------ (Aš) norėčiau Jūsų kai ko paklausti. 0
Szeretném önt megkérni valamire. (Aš--------au -ūs---ai -- p--rašyti. (--- n------- J--- k-- k- p--------- (-š- n-r-č-a- J-s- k-i k- p-p-a-y-i- ------------------------------------ (Aš) norėčiau Jūsų kai ko paprašyti. 0
Szeretném önt meghívni valamire. (Aš) ---ėči-- Ju- -ai kur----vi----. (--- n------- J-- k-- k-- p--------- (-š- n-r-č-a- J-s k-i k-r p-k-i-s-i- ------------------------------------ (Aš) norėčiau Jus kai kur pakviesti. 0
Mit szeretne, kérem? P---au---- norėtumėte? P------ k- n---------- P-a-a-, k- n-r-t-m-t-? ---------------------- Prašau, ko norėtumėte? 0
Szeretne egy kávét? Ar -o--tu-ė-- --od---- k-v-s? A- n--------- p------- k----- A- n-r-t-m-t- p-o-e-i- k-v-s- ----------------------------- Ar norėtumėte puodelio kavos? 0
Vagy inkább egy teát szeretne? O ga- ve-čiau (no-ėtu---e)-a--ato-? O g-- v------ (----------- a------- O g-l v-r-i-u (-o-ė-u-ė-e- a-b-t-s- ----------------------------------- O gal verčiau (norėtumėte) arbatos? 0
Haza szeretnénk menni. (M----norė-u-------uot- -a--. (---- n------- v------- n---- (-e-) n-r-t-m- v-ž-u-t- n-m-. ----------------------------- (Mes) norėtume važiuoti namo. 0
Szeretnétek egy taxit? Ar-n--ėtumė--------o-i -a-si? A- n--------- v------- t----- A- n-r-t-m-t- v-ž-u-t- t-k-i- ----------------------------- Ar norėtumėte važiuoti taksi? 0
Telefonálni szeretnének. Jie---rėt--pas--mb-n-i. J-- n----- p----------- J-e n-r-t- p-s-a-b-n-i- ----------------------- Jie norėtų paskambinti. 0

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

Két nyelv = két nyelvi centrum!

Az, hogy mikor tanulunk meg egy második nyelvet agyunk számára nem mindegy. Ez azért van, mert az agyunk más és más tárhellyel rendelkezik a különböző nyelvek számára. Nem egy helyen kerül tárolásra az összes nyelv amit megtanulunk. Azon nyelvek melyeket felnőttként tanulunk meg, saját tárhellyel rendelkeznek. Ez azt jelenti, hogy agyunk az új szabályokat egy másik helyen dolgozza fel. Nem az anyanyelvvel együtt kerülnek tárolásra. Viszont azok az emberek akik kétnyelvűen nőnek fel, csak egy területet használnak. Erre az eredményre jutott több kutatás is. Neurológusok megvizsgáltak több tesztalanyt is. Az alanyok két nyelven beszéltek folyékonyan. Az alanyok egy része azonban két nyelvvel nőtt fel. A csoport másik része viszont később tanulta meg a második nyelvet. A nyelvi feladványok közben a kutatók mérték az agyi aktivitást. Így meg tudták vizsgálni, hogy a tesztek alatt az agy mely részei dolgoztak. És azt látták hogy azok akik később tanulták meg a nyelvet, két nyelv központtal rendelkeztek! Azt, hogy ez így van, már rég óta sejtették a kutatók. Az agyi sérülésekkel rendelkező emberek különböző tünetekkel rendelkeznek. Így az agy sérülése beszédproblémákhoz is vezethet. Az érintettek ilyenkor rosszabbul tudnak szavakat kifejezni vagy megérteni. A kétnyelvű sérültek viszont néha különleges tünetekkel rendelkeznek. A nyelvi nehézségeik nem feltétlenül érintik mindkét nyelvet. Ha csak az egyik terület sérült, a másik még működhet. Ilyenkor a beteg az egyik nyelvet jobban beszéli mint a másikat. A két nyelvet ilyenkor különböző gyorsasággal tanulják meg újra. Ez bizonyítja, hogy a két nyelv nem ugyanott tárolódik. Mivel nem egyszerre lettek elsajátítva, két centrum alakult ki. Azt, hogy hogyan kezeli az agyunk a különböző nyelveket, még nem tudjuk. Az új felismerések új tanulási módszerekhez vezethetnek…