Kifejezéstár

hu valamit akarni, kedvelni, szeretni   »   no ville noe 1

70 [hetven]

valamit akarni, kedvelni, szeretni

valamit akarni, kedvelni, szeretni

70 [sytti]

ville noe 1

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar norvég Lejátszás Több
Szeretne dohányozni / rágyújtani? V----u-rø--e? V-- d- r----- V-l d- r-y-e- ------------- Vil du røyke? 0
Szeretne táncolni? Vi---- -a-se? V-- d- d----- V-l d- d-n-e- ------------- Vil du danse? 0
Szeretne sétálni? V-- -u ---------? V-- d- g- e- t--- V-l d- g- e- t-r- ----------------- Vil du gå en tur? 0
Szeretnék dohányozni / rágyújtani. Jeg vi- ----n----y-e. J-- v-- g----- r----- J-g v-l g-e-n- r-y-e- --------------------- Jeg vil gjerne røyke. 0
Szeretnél egy cigarettát? V-- du--- e----gare--? V-- d- h- e- s-------- V-l d- h- e- s-g-r-t-? ---------------------- Vil du ha en sigarett? 0
Ő tüzet szeretne. Han-----h- f-r. H-- v-- h- f--- H-n v-l h- f-r- --------------- Han vil ha fyr. 0
Szeretnék inni valamit. Jeg-v-- g-ern- ha--oe å d-ik-e. J-- v-- g----- h- n-- å d------ J-g v-l g-e-n- h- n-e å d-i-k-. ------------------------------- Jeg vil gjerne ha noe å drikke. 0
Szeretnék enni valamit. Je---il gjerne--pi-e noe. J-- v-- g----- s---- n--- J-g v-l g-e-n- s-i-e n-e- ------------------------- Jeg vil gjerne spise noe. 0
Szeretném kicsit kipihenni magam. Je- -----jern- hv--- l--t. J-- v-- g----- h---- l---- J-g v-l g-e-n- h-i-e l-t-. -------------------------- Jeg vil gjerne hvile litt. 0
Szeretnék kérdezni öntől valamit. Je--v-- gj--n- --ørre---g-n-e. J-- v-- g----- s----- d-- n--- J-g v-l g-e-n- s-ø-r- d-g n-e- ------------------------------ Jeg vil gjerne spørre deg noe. 0
Szeretném önt megkérni valamire. Je- -il-g-e-n---e-d-g-om--o-. J-- v-- g----- b- d-- o- n--- J-g v-l g-e-n- b- d-g o- n-e- ----------------------------- Jeg vil gjerne be deg om noe. 0
Szeretném önt meghívni valamire. Jeg v---g--rn- -n-i-e-e -e- p- --e. J-- v-- g----- i------- d-- p- n--- J-g v-l g-e-n- i-v-t-r- d-g p- n-e- ----------------------------------- Jeg vil gjerne invitere deg på noe. 0
Mit szeretne, kérem? Hva-vil d--ha? H-- v-- d- h-- H-a v-l d- h-? -------------- Hva vil du ha? 0
Szeretne egy kávét? Vi---- ----n-kaffe? V-- d- h- e- k----- V-l d- h- e- k-f-e- ------------------- Vil du ha en kaffe? 0
Vagy inkább egy teát szeretne? El-----i---u -eller-ha ----e? E---- v-- d- h----- h- e- t-- E-l-r v-l d- h-l-e- h- e- t-? ----------------------------- Eller vil du heller ha en te? 0
Haza szeretnénk menni. Vi--i- g--rn---jø-- -j--. V- v-- g----- k---- h---- V- v-l g-e-n- k-ø-e h-e-. ------------------------- Vi vil gjerne kjøre hjem. 0
Szeretnétek egy taxit? V----e-e-h- -n---o---? V-- d--- h- e- d------ V-l d-r- h- e- d-o-j-? ---------------------- Vil dere ha en drosje? 0
Telefonálni szeretnének. De-vil------e--i--e. D- v-- g----- r----- D- v-l g-e-n- r-n-e- -------------------- De vil gjerne ringe. 0

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

Két nyelv = két nyelvi centrum!

Az, hogy mikor tanulunk meg egy második nyelvet agyunk számára nem mindegy. Ez azért van, mert az agyunk más és más tárhellyel rendelkezik a különböző nyelvek számára. Nem egy helyen kerül tárolásra az összes nyelv amit megtanulunk. Azon nyelvek melyeket felnőttként tanulunk meg, saját tárhellyel rendelkeznek. Ez azt jelenti, hogy agyunk az új szabályokat egy másik helyen dolgozza fel. Nem az anyanyelvvel együtt kerülnek tárolásra. Viszont azok az emberek akik kétnyelvűen nőnek fel, csak egy területet használnak. Erre az eredményre jutott több kutatás is. Neurológusok megvizsgáltak több tesztalanyt is. Az alanyok két nyelven beszéltek folyékonyan. Az alanyok egy része azonban két nyelvvel nőtt fel. A csoport másik része viszont később tanulta meg a második nyelvet. A nyelvi feladványok közben a kutatók mérték az agyi aktivitást. Így meg tudták vizsgálni, hogy a tesztek alatt az agy mely részei dolgoztak. És azt látták hogy azok akik később tanulták meg a nyelvet, két nyelv központtal rendelkeztek! Azt, hogy ez így van, már rég óta sejtették a kutatók. Az agyi sérülésekkel rendelkező emberek különböző tünetekkel rendelkeznek. Így az agy sérülése beszédproblémákhoz is vezethet. Az érintettek ilyenkor rosszabbul tudnak szavakat kifejezni vagy megérteni. A kétnyelvű sérültek viszont néha különleges tünetekkel rendelkeznek. A nyelvi nehézségeik nem feltétlenül érintik mindkét nyelvet. Ha csak az egyik terület sérült, a másik még működhet. Ilyenkor a beteg az egyik nyelvet jobban beszéli mint a másikat. A két nyelvet ilyenkor különböző gyorsasággal tanulják meg újra. Ez bizonyítja, hogy a két nyelv nem ugyanott tárolódik. Mivel nem egyszerre lettek elsajátítva, két centrum alakult ki. Azt, hogy hogyan kezeli az agyunk a különböző nyelveket, még nem tudjuk. Az új felismerések új tanulási módszerekhez vezethetnek…