Kifejezéstár

hu valamit akarni, kedvelni, szeretni   »   sr нешто желети

70 [hetven]

valamit akarni, kedvelni, szeretni

valamit akarni, kedvelni, szeretni

70 [седамдесет]

70 [sedamdeset]

нешто желети

[nešto želeti]

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar szerb Lejátszás Több
Szeretne dohányozni / rágyújtani? Же---- л- п-----? Желите ли пушити? 0
Ž----- l- p-----? Že---- l- p-----? Želite li pušiti? Ž-l-t- l- p-š-t-? ----------------?
Szeretne táncolni? Же---- л- и-----? Желите ли играти? 0
Ž----- l- i-----? Že---- l- i-----? Želite li igrati? Ž-l-t- l- i-r-t-? ----------------?
Szeretne sétálni? Же---- л- ш-----? Желите ли шетати? 0
Ž----- l- š-----? Že---- l- š-----? Želite li šetati? Ž-l-t- l- š-t-t-? ----------------?
Szeretnék dohányozni / rágyújtani. Ја ж---- п-----. Ја желим пушити. 0
J- ž---- p-----. Ja ž---- p-----. Ja želim pušiti. J- ž-l-m p-š-t-. ---------------.
Szeretnél egy cigarettát? Же--- л- ц-------? Желиш ли цигарету? 0
Ž---- l- c-------? Že--- l- c-------? Želiš li cigaretu? Ž-l-š l- c-g-r-t-? -----------------?
Ő tüzet szeretne. Он ж--- в----. Он жели ватру. 0
O- ž--- v----. On ž--- v----. On želi vatru. O- ž-l- v-t-u. -------------.
Szeretnék inni valamit. Ја ж---- н---- п---. Ја желим нешто пити. 0
J- ž---- n---- p---. Ja ž---- n---- p---. Ja želim nešto piti. J- ž-l-m n-š-o p-t-. -------------------.
Szeretnék enni valamit. Ја ж---- н---- ј----. Ја желим нешто јести. 0
J- ž---- n---- j----. Ja ž---- n---- j----. Ja želim nešto jesti. J- ž-l-m n-š-o j-s-i. --------------------.
Szeretném kicsit kipihenni magam. Ја с- ж---- м--- о-------. Ја се желим мало одморити. 0
J- s- ž---- m--- o-------. Ja s- ž---- m--- o-------. Ja se želim malo odmoriti. J- s- ž-l-m m-l- o-m-r-t-. -------------------------.
Szeretnék kérdezni öntől valamit. Ја В-- ж---- н---- п-----. Ја Вас желим нешто питати. 0
J- V-- ž---- n---- p-----. Ja V-- ž---- n---- p-----. Ja Vas želim nešto pitati. J- V-s ž-l-m n-š-o p-t-t-. -------------------------.
Szeretném önt megkérni valamire. Ја В-- ж---- з- н---- з-------. Ја Вас желим за нешто замолити. 0
J- V-- ž---- z- n---- z-------. Ja V-- ž---- z- n---- z-------. Ja Vas želim za nešto zamoliti. J- V-s ž-l-m z- n-š-o z-m-l-t-. ------------------------------.
Szeretném önt meghívni valamire. Ја В-- ж---- н- н---- п------. Ја Вас желим на нешто позвати. 0
J- V-- ž---- n- n---- p------. Ja V-- ž---- n- n---- p------. Ja Vas želim na nešto pozvati. J- V-s ž-l-m n- n-š-o p-z-a-i. -----------------------------.
Mit szeretne, kérem? Шт- ж------ м----? Шта желите, молим? 0
Š-- ž-----, m----? Št- ž------ m----? Šta želite, molim? Š-a ž-l-t-, m-l-m? ----------,------?
Szeretne egy kávét? Же---- л- к---? Желите ли кафу? 0
Ž----- l- k---? Že---- l- k---? Želite li kafu? Ž-l-t- l- k-f-? --------------?
Vagy inkább egy teát szeretne? Ил- р----- ж----- ч--? Или радије желите чај? 0
I-- r----- ž----- č--? Il- r----- ž----- č--? Ili radije želite čaj? I-i r-d-j- ž-l-t- č-j? ---------------------?
Haza szeretnénk menni. Ми с- ж----- в----- к---. Ми се желимо возити кући. 0
M- s- ž----- v----- k--́i. Mi s- ž----- v----- k----. Mi se želimo voziti kući. M- s- ž-l-m- v-z-t- k-ći. -----------------------́-.
Szeretnétek egy taxit? Же---- л- в- т----? Желите ли ви такси? 0
Ž----- l- v- t----? Že---- l- v- t----? Želite li vi taksi? Ž-l-t- l- v- t-k-i? ------------------?
Telefonálni szeretnének. Он- ж--- т-----------. Они желе телефонирати. 0
O-- ž--- t-----------. On- ž--- t-----------. Oni žele telefonirati. O-i ž-l- t-l-f-n-r-t-. ---------------------.

Két nyelv = két nyelvi centrum!

Az, hogy mikor tanulunk meg egy második nyelvet agyunk számára nem mindegy. Ez azért van, mert az agyunk más és más tárhellyel rendelkezik a különböző nyelvek számára. Nem egy helyen kerül tárolásra az összes nyelv amit megtanulunk. Azon nyelvek melyeket felnőttként tanulunk meg, saját tárhellyel rendelkeznek. Ez azt jelenti, hogy agyunk az új szabályokat egy másik helyen dolgozza fel. Nem az anyanyelvvel együtt kerülnek tárolásra. Viszont azok az emberek akik kétnyelvűen nőnek fel, csak egy területet használnak. Erre az eredményre jutott több kutatás is. Neurológusok megvizsgáltak több tesztalanyt is. Az alanyok két nyelven beszéltek folyékonyan. Az alanyok egy része azonban két nyelvvel nőtt fel. A csoport másik része viszont később tanulta meg a második nyelvet. A nyelvi feladványok közben a kutatók mérték az agyi aktivitást. Így meg tudták vizsgálni, hogy a tesztek alatt az agy mely részei dolgoztak. És azt látták hogy azok akik később tanulták meg a nyelvet, két nyelv központtal rendelkeztek! Azt, hogy ez így van, már rég óta sejtették a kutatók. Az agyi sérülésekkel rendelkező emberek különböző tünetekkel rendelkeznek. Így az agy sérülése beszédproblémákhoz is vezethet. Az érintettek ilyenkor rosszabbul tudnak szavakat kifejezni vagy megérteni. A kétnyelvű sérültek viszont néha különleges tünetekkel rendelkeznek. A nyelvi nehézségeik nem feltétlenül érintik mindkét nyelvet. Ha csak az egyik terület sérült, a másik még működhet. Ilyenkor a beteg az egyik nyelvet jobban beszéli mint a másikat. A két nyelvet ilyenkor különböző gyorsasággal tanulják meg újra. Ez bizonyítja, hogy a két nyelv nem ugyanott tárolódik. Mivel nem egyszerre lettek elsajátítva, két centrum alakult ki. Azt, hogy hogyan kezeli az agyunk a különböző nyelveket, még nem tudjuk. Az új felismerések új tanulási módszerekhez vezethetnek…