Kifejezéstár

hu valamit akarni, kedvelni, szeretni   »   sv vilja ha något

70 [hetven]

valamit akarni, kedvelni, szeretni

valamit akarni, kedvelni, szeretni

70 [sjuttio]

vilja ha något

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar svéd Lejátszás Több
Szeretne dohányozni / rágyújtani? Vi-l -i rö--? V--- n- r---- V-l- n- r-k-? ------------- Vill ni röka? 0
Szeretne táncolni? V--- n- -a--a? V--- n- d----- V-l- n- d-n-a- -------------- Vill ni dansa? 0
Szeretne sétálni? Vill--- -- ut och---? V--- n- g- u- o-- g-- V-l- n- g- u- o-h g-? --------------------- Vill ni gå ut och gå? 0
Szeretnék dohányozni / rágyújtani. Ja-------e --l-a----a. J-- s----- v---- r---- J-g s-u-l- v-l-a r-k-. ---------------------- Jag skulle vilja röka. 0
Szeretnél egy cigarettát? Vill du h- e- --g-ret-? V--- d- h- e- c-------- V-l- d- h- e- c-g-r-t-? ----------------------- Vill du ha en cigarett? 0
Ő tüzet szeretne. Han ------a ---. H-- v--- h- e--- H-n v-l- h- e-d- ---------------- Han vill ha eld. 0
Szeretnék inni valamit. Jag --u----v---a-h--n---t -tt -r----. J-- s----- v---- h- n---- a-- d------ J-g s-u-l- v-l-a h- n-g-t a-t d-i-k-. ------------------------------------- Jag skulle vilja ha något att dricka. 0
Szeretnék enni valamit. Jag--kulle---lj- -----å-o-. J-- s----- v---- ä-- n----- J-g s-u-l- v-l-a ä-a n-g-t- --------------------------- Jag skulle vilja äta något. 0
Szeretném kicsit kipihenni magam. J-- -k---- -il-- -il--mig-lit-. J-- s----- v---- v--- m-- l---- J-g s-u-l- v-l-a v-l- m-g l-t-. ------------------------------- Jag skulle vilja vila mig lite. 0
Szeretnék kérdezni öntől valamit. Jag---ul---v---a-f--ga e---ågo-. J-- s----- v---- f---- e- n----- J-g s-u-l- v-l-a f-å-a e- n-g-t- -------------------------------- Jag skulle vilja fråga er något. 0
Szeretném önt megkérni valamire. Jag--k--le---lja----e- --------. J-- s----- v---- b- e- o- n----- J-g s-u-l- v-l-a b- e- o- n-g-t- -------------------------------- Jag skulle vilja be er om något. 0
Szeretném önt meghívni valamire. J-- sk-l-- --l-- ----a--n-er--- n--o-. J-- s----- v---- b---- i- e- p- n----- J-g s-u-l- v-l-a b-u-a i- e- p- n-g-t- -------------------------------------- Jag skulle vilja bjuda in er på något. 0
Mit szeretne, kérem? V----il---i-h-? V-- v--- n- h-- V-d v-l- n- h-? --------------- Vad vill ni ha? 0
Szeretne egy kávét? Vi-l -i -a-e--k-f--? V--- n- h- e- k----- V-l- n- h- e- k-f-e- -------------------- Vill ni ha en kaffe? 0
Vagy inkább egy teát szeretne? El-er ----l--ni----l-e vi--a-ha-----e? E---- s----- n- h----- v---- h- e- t-- E-l-r s-u-l- n- h-l-r- v-l-a h- e- t-? -------------------------------------- Eller skulle ni hellre vilja ha en te? 0
Haza szeretnénk menni. Vi----lle-v---a-å-a--e-. V- s----- v---- å-- h--- V- s-u-l- v-l-a å-a h-m- ------------------------ Vi skulle vilja åka hem. 0
Szeretnétek egy taxit? Vill -i-ha--- tax-? V--- n- h- e- t---- V-l- n- h- e- t-x-? ------------------- Vill ni ha en taxi? 0
Telefonálni szeretnének. D- v-l--rin-a. D- v--- r----- D- v-l- r-n-a- -------------- De vill ringa. 0

Két nyelv = két nyelvi centrum!

Az, hogy mikor tanulunk meg egy második nyelvet agyunk számára nem mindegy. Ez azért van, mert az agyunk más és más tárhellyel rendelkezik a különböző nyelvek számára. Nem egy helyen kerül tárolásra az összes nyelv amit megtanulunk. Azon nyelvek melyeket felnőttként tanulunk meg, saját tárhellyel rendelkeznek. Ez azt jelenti, hogy agyunk az új szabályokat egy másik helyen dolgozza fel. Nem az anyanyelvvel együtt kerülnek tárolásra. Viszont azok az emberek akik kétnyelvűen nőnek fel, csak egy területet használnak. Erre az eredményre jutott több kutatás is. Neurológusok megvizsgáltak több tesztalanyt is. Az alanyok két nyelven beszéltek folyékonyan. Az alanyok egy része azonban két nyelvvel nőtt fel. A csoport másik része viszont később tanulta meg a második nyelvet. A nyelvi feladványok közben a kutatók mérték az agyi aktivitást. Így meg tudták vizsgálni, hogy a tesztek alatt az agy mely részei dolgoztak. És azt látták hogy azok akik később tanulták meg a nyelvet, két nyelv központtal rendelkeztek! Azt, hogy ez így van, már rég óta sejtették a kutatók. Az agyi sérülésekkel rendelkező emberek különböző tünetekkel rendelkeznek. Így az agy sérülése beszédproblémákhoz is vezethet. Az érintettek ilyenkor rosszabbul tudnak szavakat kifejezni vagy megérteni. A kétnyelvű sérültek viszont néha különleges tünetekkel rendelkeznek. A nyelvi nehézségeik nem feltétlenül érintik mindkét nyelvet. Ha csak az egyik terület sérült, a másik még működhet. Ilyenkor a beteg az egyik nyelvet jobban beszéli mint a másikat. A két nyelvet ilyenkor különböző gyorsasággal tanulják meg újra. Ez bizonyítja, hogy a két nyelv nem ugyanott tárolódik. Mivel nem egyszerre lettek elsajátítva, két centrum alakult ki. Azt, hogy hogyan kezeli az agyunk a különböző nyelveket, még nem tudjuk. Az új felismerések új tanulási módszerekhez vezethetnek…