Kifejezéstár

hu valamit akarni, kedvelni, szeretni   »   am የሆነ ነገር ለመወዳደር

70 [hetven]

valamit akarni, kedvelni, szeretni

valamit akarni, kedvelni, szeretni

70 [ሰባ]

70 [seba]

የሆነ ነገር ለመወዳደር

[mewidedi]

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar amhara Lejátszás Több
Szeretne dohányozni / rágyújtani? ማ-ስ-ይፈ---? ማ-- ይ----- ማ-ስ ይ-ል-ሉ- ---------- ማጨስ ይፈልጋሉ? 0
ma--’--- --f----alu? m------- y---------- m-c-’-s- y-f-l-g-l-? -------------------- mach’esi yifeligalu?
Szeretne táncolni? መደነስ -ፈል--? መ--- ይ----- መ-ነ- ይ-ል-ሉ- ----------- መደነስ ይፈልጋሉ? 0
mede--si-yi-eli---u? m------- y---------- m-d-n-s- y-f-l-g-l-? -------------------- medenesi yifeligalu?
Szeretne sétálni? የእ-- -- ---------ሉ? የ--- ጉ- ማ--- ይ----- የ-ግ- ጉ- ማ-ረ- ይ-ል-ሉ- ------------------- የእግር ጉዞ ማድረግ ይፈልጋሉ? 0
y-’i-iri-gu-o-m--ir-gi-yifel---lu? y------- g--- m------- y---------- y-’-g-r- g-z- m-d-r-g- y-f-l-g-l-? ---------------------------------- ye’igiri guzo madiregi yifeligalu?
Szeretnék dohányozni / rágyújtani. ማ------ጋለው ማ-- እ----- ማ-ስ እ-ል-ለ- ---------- ማጨስ እፈልጋለው 0
m--h-esi i---iga-e-i m------- i---------- m-c-’-s- i-e-i-a-e-i -------------------- mach’esi ifeligalewi
Szeretnél egy cigarettát? ሲ-- ---ጋለ-/ጊ-ለ-? ሲ-- ት----------- ሲ-ራ ት-ል-ለ-/-ያ-ሽ- ---------------- ሲጋራ ትፈልጋለህ/ጊያለሽ? 0
sīga-- t-f---ga------īya-es--? s----- t---------------------- s-g-r- t-f-l-g-l-h-/-ī-a-e-h-? ------------------------------ sīgara tifeligalehi/gīyaleshi?
Ő tüzet szeretne. እ--ላ--ር-ይፈ-ጋል እ- ላ--- ይ---- እ- ላ-ተ- ይ-ል-ል ------------- እሱ ላይተር ይፈልጋል 0
isu -a------ -if-li---i i-- l------- y--------- i-u l-y-t-r- y-f-l-g-l- ----------------------- isu layiteri yifeligali
Szeretnék inni valamit. ጥ---ነገር -ጠጣ- -ፈል--ው። ጥ-- ነ-- መ--- እ------ ጥ-ት ነ-ር መ-ጣ- እ-ል-ለ-። -------------------- ጥቂት ነገር መጠጣት እፈልጋለው። 0
t’-k’--i-n---ri-me-’--’--i-i-el-g--e-i. t------- n----- m--------- i----------- t-i-’-t- n-g-r- m-t-e-’-t- i-e-i-a-e-i- --------------------------------------- t’ik’īti negeri met’et’ati ifeligalewi.
Szeretnék enni valamit. ጥ----ገ- መብላት -ፈ-ጋለው። ጥ-- ነ-- መ--- እ------ ጥ-ት ነ-ር መ-ላ- እ-ል-ለ-። -------------------- ጥቂት ነገር መብላት እፈልጋለው። 0
t----ī----eg-ri-m-bi-a-i--fe--g---wi. t------- n----- m------- i----------- t-i-’-t- n-g-r- m-b-l-t- i-e-i-a-e-i- ------------------------------------- t’ik’īti negeri mebilati ifeligalewi.
Szeretném kicsit kipihenni magam. ትን- -ረፍ--ፈ---ው። ት-- ማ-- እ------ ት-ሽ ማ-ፍ እ-ል-ለ-። --------------- ትንሽ ማረፍ እፈልጋለው። 0
t-ni-h- -are-- ifel-ga-ewi. t------ m----- i----------- t-n-s-i m-r-f- i-e-i-a-e-i- --------------------------- tinishi marefi ifeligalewi.
Szeretnék kérdezni öntől valamit. ጥ---ነገር ልጠ----እፈልጋለው። ጥ-- ነ-- ል---- እ------ ጥ-ት ነ-ር ል-ይ-ዎ እ-ል-ለ-። --------------------- ጥቂት ነገር ልጠይቅዎ እፈልጋለው። 0
t--k------ege-i----’---k’-wo -fe--g---w-. t------- n----- l----------- i----------- t-i-’-t- n-g-r- l-t-e-i-’-w- i-e-i-a-e-i- ----------------------------------------- t’ik’īti negeri lit’eyik’iwo ifeligalewi.
Szeretném önt megkérni valamire. ጥቂት ነገ--እን-ሰጡ- -ጠ--ዎ እ-----። ጥ-- ነ-- እ----- ል---- እ------ ጥ-ት ነ-ር እ-ዲ-ጡ- ል-ይ-ዎ እ-ል-ለ-። ---------------------------- ጥቂት ነገር እንዲሰጡኝ ልጠይቅዎ እፈልጋለው። 0
t--k’ī---neg-ri i-----et-un-- li----i----o-i--l--a--wi. t------- n----- i------------ l----------- i----------- t-i-’-t- n-g-r- i-i-ī-e-’-n-i l-t-e-i-’-w- i-e-i-a-e-i- ------------------------------------------------------- t’ik’īti negeri inidīset’unyi lit’eyik’iwo ifeligalewi.
Szeretném önt meghívni valamire. ል-ብ-ዎ እ-ል--ው። ል---- እ------ ል-ብ-ዎ እ-ል-ለ-። ------------- ልጋብዝዎ እፈልጋለው። 0
li-a-iziwo --e--g--e-i. l--------- i----------- l-g-b-z-w- i-e-i-a-e-i- ----------------------- ligabiziwo ifeligalewi.
Mit szeretne, kérem? ምን-እ---ርብል----ልጋሉ? ም- እ------- ይ----- ም- እ-ዳ-ር-ል- ይ-ል-ሉ- ------------------ ምን እንዳቀርብልዎ ይፈልጋሉ? 0
m------id-k’--i--l-wo--i---ig-l-? m--- i--------------- y---------- m-n- i-i-a-’-r-b-l-w- y-f-l-g-l-? --------------------------------- mini inidak’eribiliwo yifeligalu?
Szeretne egy kávét? ቡና--ፈ---? ቡ- ይ----- ቡ- ይ-ል-ሉ- --------- ቡና ይፈልጋሉ? 0
b--- yi--l-ga-u? b--- y---------- b-n- y-f-l-g-l-? ---------------- buna yifeligalu?
Vagy inkább egy teát szeretne? ወይ--ሻይ ይ-ዳሉ? ወ-- ሻ- ይ---- ወ-ስ ሻ- ይ-ዳ-? ------------ ወይስ ሻይ ይወዳሉ? 0
we-isi---ayi y-------? w----- s---- y-------- w-y-s- s-a-i y-w-d-l-? ---------------------- weyisi shayi yiwedalu?
Haza szeretnénk menni. ወደ-ቤ- -ን-ት እን----ን። ወ- ቤ- መ--- እ------- ወ- ቤ- መ-ዳ- እ-ፈ-ጋ-ን- ------------------- ወደ ቤት መንዳት እንፈልጋለን። 0
we----ēt-----i-a-i -n-fel--a--n-. w--- b--- m------- i------------- w-d- b-t- m-n-d-t- i-i-e-i-a-e-i- --------------------------------- wede bēti menidati inifeligaleni.
Szeretnétek egy taxit? ታክሲ ይፈ---? ታ-- ይ----- ታ-ሲ ይ-ል-ሉ- ---------- ታክሲ ይፈልጋሉ? 0
ta-----yi--li--lu? t----- y---------- t-k-s- y-f-l-g-l-? ------------------ takisī yifeligalu?
Telefonálni szeretnének. ስልክ-መደወ------ሉ？ ስ-- መ--- ይ----- ስ-ክ መ-ወ- ይ-ል-ሉ- --------------- ስልክ መደወል ይፈልጋሉ？ 0
si-ik--m-----li yi-e-ig-lu？ s----- m------- y---------- s-l-k- m-d-w-l- y-f-l-g-l-？ --------------------------- siliki medeweli yifeligalu？

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

Nem található videó!

Két nyelv = két nyelvi centrum!

Az, hogy mikor tanulunk meg egy második nyelvet agyunk számára nem mindegy. Ez azért van, mert az agyunk más és más tárhellyel rendelkezik a különböző nyelvek számára. Nem egy helyen kerül tárolásra az összes nyelv amit megtanulunk. Azon nyelvek melyeket felnőttként tanulunk meg, saját tárhellyel rendelkeznek. Ez azt jelenti, hogy agyunk az új szabályokat egy másik helyen dolgozza fel. Nem az anyanyelvvel együtt kerülnek tárolásra. Viszont azok az emberek akik kétnyelvűen nőnek fel, csak egy területet használnak. Erre az eredményre jutott több kutatás is. Neurológusok megvizsgáltak több tesztalanyt is. Az alanyok két nyelven beszéltek folyékonyan. Az alanyok egy része azonban két nyelvvel nőtt fel. A csoport másik része viszont később tanulta meg a második nyelvet. A nyelvi feladványok közben a kutatók mérték az agyi aktivitást. Így meg tudták vizsgálni, hogy a tesztek alatt az agy mely részei dolgoztak. És azt látták hogy azok akik később tanulták meg a nyelvet, két nyelv központtal rendelkeztek! Azt, hogy ez így van, már rég óta sejtették a kutatók. Az agyi sérülésekkel rendelkező emberek különböző tünetekkel rendelkeznek. Így az agy sérülése beszédproblémákhoz is vezethet. Az érintettek ilyenkor rosszabbul tudnak szavakat kifejezni vagy megérteni. A kétnyelvű sérültek viszont néha különleges tünetekkel rendelkeznek. A nyelvi nehézségeik nem feltétlenül érintik mindkét nyelvet. Ha csak az egyik terület sérült, a másik még működhet. Ilyenkor a beteg az egyik nyelvet jobban beszéli mint a másikat. A két nyelvet ilyenkor különböző gyorsasággal tanulják meg újra. Ez bizonyítja, hogy a két nyelv nem ugyanott tárolódik. Mivel nem egyszerre lettek elsajátítva, két centrum alakult ki. Azt, hogy hogyan kezeli az agyunk a különböző nyelveket, még nem tudjuk. Az új felismerések új tanulási módszerekhez vezethetnek…