Kifejezéstár

hu valamit akarni, kedvelni, szeretni   »   be нечага хацець

70 [hetven]

valamit akarni, kedvelni, szeretni

valamit akarni, kedvelni, szeretni

70 [семдзесят]

70 [semdzesyat]

нечага хацець

[nechaga khatsets’]

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar belorusz Lejátszás Több
Szeretne dohányozni / rágyújtani? Хо---- к-----? Хочаце курыць? 0
K-------- k-----’? Kh------- k------? Khochatse kuryts’? K-o-h-t-e k-r-t-’? ----------------’?
Szeretne táncolni? Хо---- п----------? Хочаце патанцаваць? 0
K-------- p-----------’? Kh------- p------------? Khochatse patantsavats’? K-o-h-t-e p-t-n-s-v-t-’? ----------------------’?
Szeretne sétálni? Хо---- п---------? Хочаце прагуляцца? 0
K-------- p------------? Kh------- p------------? Khochatse pragulyatstsa? K-o-h-t-e p-a-u-y-t-t-a? -----------------------?
Szeretnék dohányozni / rágyújtani. Я х--- к-----. Я хачу курыць. 0
Y- k----- k-----’. Ya k----- k------. Ya khachu kuryts’. Y- k-a-h- k-r-t-’. ----------------’.
Szeretnél egy cigarettát? Хо--- ц-------? Хочаш цыгарэту? 0
K------- t--------? Kh------ t--------? Khochash tsygaretu? K-o-h-s- t-y-a-e-u? ------------------?
Ő tüzet szeretne. Ён х--- п--------. Ён хоча прыкурыць. 0
E- k----- p--------’. En k----- p---------. En khocha prykuryts’. E- k-o-h- p-y-u-y-s’. -------------------’.
Szeretnék inni valamit. Я х---- б- / х----- б- ч----------- п-----. Я хацеў бы / хацела бы чаго-небудзь папіць. 0
Y- k------ b- / k------- b- c-----n-----’ p-----’. Ya k------ b- / k------- b- c------------ p------. Ya khatseu by / khatsela by chago-nebudz’ papіts’. Y- k-a-s-u b- / k-a-s-l- b- c-a-o-n-b-d-’ p-p-t-’. --------------/-------------------------’-------’.
Szeretnék enni valamit. Я х---- б- / х----- б- ч----------- п-----. Я хацеў бы / хацела бы чаго-небудзь паесці. 0
Y- k------ b- / k------- b- c-----n-----’ p------. Ya k------ b- / k------- b- c------------ p------. Ya khatseu by / khatsela by chago-nebudz’ paestsі. Y- k-a-s-u b- / k-a-s-l- b- c-a-o-n-b-d-’ p-e-t-і. --------------/-------------------------’--------.
Szeretném kicsit kipihenni magam. Я х---- б- / х----- б- т---- а-------. Я хацеў бы / хацела бы трохі адпачыць. 0
Y- k------ b- / k------- b- t----- a--------’. Ya k------ b- / k------- b- t----- a---------. Ya khatseu by / khatsela by trokhі adpachyts’. Y- k-a-s-u b- / k-a-s-l- b- t-o-h- a-p-c-y-s’. --------------/-----------------------------’.
Szeretnék kérdezni öntől valamit. Я х---- б- / х----- б- н---- ў В-- с------. Я хацеў бы / хацела бы нешта ў Вас спытаць. 0
Y- k------ b- / k------- b- n----- u V-- s------’. Ya k------ b- / k------- b- n----- u V-- s-------. Ya khatseu by / khatsela by neshta u Vas spytats’. Y- k-a-s-u b- / k-a-s-l- b- n-s-t- u V-s s-y-a-s’. --------------/---------------------------------’.
Szeretném önt megkérni valamire. Я х---- б- / х----- б- В-- а- ч------ п--------. Я хацеў бы / хацела бы Вас аб чымсьці папрасіць. 0
Y- k------ b- / k------- b- V-- a- c----’t-- p--------’. Ya k------ b- / k------- b- V-- a- c-------- p---------. Ya khatseu by / khatsela by Vas ab chyms’tsі paprasіts’. Y- k-a-s-u b- / k-a-s-l- b- V-s a- c-y-s’t-і p-p-a-і-s’. --------------/-------------------------’-------------’.
Szeretném önt meghívni valamire. Я х---- б- / х----- б- В-- н- ш------ з--------. Я хацеў бы / хацела бы Вас на штосьці запрасіць. 0
Y- k------ b- / k------- b- V-- n- s----’t-- z--------’. Ya k------ b- / k------- b- V-- n- s-------- z---------. Ya khatseu by / khatsela by Vas na shtos’tsі zaprasіts’. Y- k-a-s-u b- / k-a-s-l- b- V-s n- s-t-s’t-і z-p-a-і-s’. --------------/-------------------------’-------------’.
Mit szeretne, kérem? Шт- В- ж------? Што Вы жадаеце? 0
S--- V- z--------? Sh-- V- z--------? Shto Vy zhadaetse? S-t- V- z-a-a-t-e? -----------------?
Szeretne egy kávét? Жа----- к---? Жадаеце кавы? 0
Z-------- k---? Zh------- k---? Zhadaetse kavy? Z-a-a-t-e k-v-? --------------?
Vagy inkább egy teát szeretne? Аб- В-- л---- г------? Або Вам лепей гарбаты? 0
A-- V-- l---- g------? Ab- V-- l---- g------? Abo Vam lepey garbaty? A-o V-m l-p-y g-r-a-y? ---------------------?
Haza szeretnénk menni. Мы х---- е---- д-----. Мы хочам ехаць дадому. 0
M- k------ y------’ d-----. My k------ y------- d-----. My khocham yekhats’ dadomu. M- k-o-h-m y-k-a-s’ d-d-m-. ------------------’-------.
Szeretnétek egy taxit? Ва- п-------- т----? Вам патрэбнае таксі? 0
V-- p-------- t----? Va- p-------- t----? Vam patrebnae taksі? V-m p-t-e-n-e t-k-і? -------------------?
Telefonálni szeretnének. Ян- х----- п-------------. Яны хочуць патэлефанаваць. 0
Y--- k-------’ p-------------’. Ya-- k-------- p--------------. Yany khochuts’ patelefanavats’. Y-n- k-o-h-t-’ p-t-l-f-n-v-t-’. -------------’---------------’.

Két nyelv = két nyelvi centrum!

Az, hogy mikor tanulunk meg egy második nyelvet agyunk számára nem mindegy. Ez azért van, mert az agyunk más és más tárhellyel rendelkezik a különböző nyelvek számára. Nem egy helyen kerül tárolásra az összes nyelv amit megtanulunk. Azon nyelvek melyeket felnőttként tanulunk meg, saját tárhellyel rendelkeznek. Ez azt jelenti, hogy agyunk az új szabályokat egy másik helyen dolgozza fel. Nem az anyanyelvvel együtt kerülnek tárolásra. Viszont azok az emberek akik kétnyelvűen nőnek fel, csak egy területet használnak. Erre az eredményre jutott több kutatás is. Neurológusok megvizsgáltak több tesztalanyt is. Az alanyok két nyelven beszéltek folyékonyan. Az alanyok egy része azonban két nyelvvel nőtt fel. A csoport másik része viszont később tanulta meg a második nyelvet. A nyelvi feladványok közben a kutatók mérték az agyi aktivitást. Így meg tudták vizsgálni, hogy a tesztek alatt az agy mely részei dolgoztak. És azt látták hogy azok akik később tanulták meg a nyelvet, két nyelv központtal rendelkeztek! Azt, hogy ez így van, már rég óta sejtették a kutatók. Az agyi sérülésekkel rendelkező emberek különböző tünetekkel rendelkeznek. Így az agy sérülése beszédproblémákhoz is vezethet. Az érintettek ilyenkor rosszabbul tudnak szavakat kifejezni vagy megérteni. A kétnyelvű sérültek viszont néha különleges tünetekkel rendelkeznek. A nyelvi nehézségeik nem feltétlenül érintik mindkét nyelvet. Ha csak az egyik terület sérült, a másik még működhet. Ilyenkor a beteg az egyik nyelvet jobban beszéli mint a másikat. A két nyelvet ilyenkor különböző gyorsasággal tanulják meg újra. Ez bizonyítja, hogy a két nyelv nem ugyanott tárolódik. Mivel nem egyszerre lettek elsajátítva, két centrum alakult ki. Azt, hogy hogyan kezeli az agyunk a különböző nyelveket, még nem tudjuk. Az új felismerések új tanulási módszerekhez vezethetnek…