Kifejezéstár

hu valamit akarni, kedvelni, szeretni   »   he ‫לרצות משהו‬

70 [hetven]

valamit akarni, kedvelni, szeretni

valamit akarni, kedvelni, szeretni

‫70 [שבעים]‬

70 [shiv\'im]

‫לרצות משהו‬

[lirtsot mashehu]

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar héber Lejátszás Több
Szeretne dohányozni / rágyújtani? ‫א----ה----- לע---‬ ‫-- / ה ר--- ל----- ‫-ת / ה ר-צ- ל-ש-?- ------------------- ‫את / ה רוצה לעשן?‬ 0
ata--a-----s-h------h -e--sh--? a------ r------------ l-------- a-a-/-t r-t-e-/-o-s-h l-'-s-e-? ------------------------------- atah/at rotseh/rotsah le'ashen?
Szeretne táncolni? ‫א--- - רוצה-לר-וד-‬ ‫-- / ה ר--- ל------ ‫-ת / ה ר-צ- ל-ק-ד-‬ -------------------- ‫את / ה רוצה לרקוד?‬ 0
at-h/at ----eh--o-s-- -----d? a------ r------------ l------ a-a-/-t r-t-e-/-o-s-h l-r-o-? ----------------------------- atah/at rotseh/rotsah lirqod?
Szeretne sétálni? ‫את-/-ה רו-ה--ט-י-?‬ ‫-- / ה ר--- ל------ ‫-ת / ה ר-צ- ל-י-ל-‬ -------------------- ‫את / ה רוצה לטייל?‬ 0
a---/-t r-----/-o---- --ta-el? a------ r------------ l------- a-a-/-t r-t-e-/-o-s-h l-t-y-l- ------------------------------ atah/at rotseh/rotsah letayel?
Szeretnék dohányozni / rágyújtani. ‫-נ- ר-צ--ל---.‬ ‫--- ר--- ל----- ‫-נ- ר-צ- ל-ש-.- ---------------- ‫אני רוצה לעשן.‬ 0
ani r-t-e-----sa- -e'-sh-n. a-- r------------ l-------- a-i r-t-e-/-o-s-h l-'-s-e-. --------------------------- ani rotseh/rotsah le'ashen.
Szeretnél egy cigarettát? ‫את-/ ---וצ---י-ר--.‬ ‫-- / ה ר--- ס------- ‫-ת / ה ר-צ- ס-ג-י-.- --------------------- ‫את / ה רוצה סיגריה.‬ 0
ata-/---rotse------a--si---ia-. a------ r------------ s-------- a-a-/-t r-t-e-/-o-s-h s-g-r-a-. ------------------------------- atah/at rotseh/rotsah sigariah.
Ő tüzet szeretne. ‫-------ה-א-.‬ ‫--- ר--- א--- ‫-ו- ר-צ- א-.- -------------- ‫הוא רוצה אש.‬ 0
h-------- -sh. h- r----- e--- h- r-t-e- e-h- -------------- hu rotseh esh.
Szeretnék inni valamit. ‫--י--ו-ה ל-ת-- --הו-‬ ‫--- ר--- ל---- מ----- ‫-נ- ר-צ- ל-ת-ת מ-ה-.- ---------------------- ‫אני רוצה לשתות משהו.‬ 0
a-- --tseh/--tsah l-s-to----s--h-. a-- r------------ l------ m------- a-i r-t-e-/-o-s-h l-s-t-t m-s-e-u- ---------------------------------- ani rotseh/rotsah lishtot mashehu.
Szeretnék enni valamit. ‫אנ---וצ- ---ו- מ--ו.‬ ‫--- ר--- ל---- מ----- ‫-נ- ר-צ- ל-כ-ל מ-ה-.- ---------------------- ‫אני רוצה לאכול משהו.‬ 0
an----tseh-ro-s-h --'--ho- -a---h-. a-- r------------ l------- m------- a-i r-t-e-/-o-s-h l-'-k-o- m-s-e-u- ----------------------------------- ani rotseh/rotsah le'ekhol mashehu.
Szeretném kicsit kipihenni magam. ‫-ני---צ--לנ---קצת-‬ ‫--- ר--- ל--- ק---- ‫-נ- ר-צ- ל-ו- ק-ת-‬ -------------------- ‫אני רוצה לנוח קצת.‬ 0
a---r-t--h/r---ah la-ua- qtsat. a-- r------------ l----- q----- a-i r-t-e-/-o-s-h l-n-a- q-s-t- ------------------------------- ani rotseh/rotsah lanuax qtsat.
Szeretnék kérdezni öntől valamit. ‫--- ---ה ל--ו- אות- מ-ה--‬ ‫--- ר--- ל---- א--- מ----- ‫-נ- ר-צ- ל-א-ל א-ת- מ-ה-.- --------------------------- ‫אני רוצה לשאול אותך משהו.‬ 0
an----t---------h-l--h--l--t------s-e--. a-- r------------ l------ o---- m------- a-i r-t-e-/-o-s-h l-s-'-l o-k-a m-s-e-u- ---------------------------------------- ani rotseh/rotsah lish'ol otkha mashehu.
Szeretném önt megkérni valamire. ‫א-י ר-צה-ל-ק- --ך-מ----‬ ‫--- ר--- ל--- מ-- מ----- ‫-נ- ר-צ- ל-ק- מ-ך מ-ה-.- ------------------------- ‫אני רוצה לבקש ממך משהו.‬ 0
ani r--seh---tsah -eva-esh-m-mk-a---s-eh-. a-- r------------ l------- m----- m------- a-i r-t-e-/-o-s-h l-v-q-s- m-m-h- m-s-e-u- ------------------------------------------ ani rotseh/rotsah levaqesh mimkha mashehu.
Szeretném önt meghívni valamire. ‫א-- -וצה ל-ז-ין--ות--‬ ‫--- ר--- ל----- א----- ‫-נ- ר-צ- ל-ז-י- א-ת-.- ----------------------- ‫אני רוצה להזמין אותך.‬ 0
a-- -o-------tsa- le---min---kh-. a-- r------------ l------- o----- a-i r-t-e-/-o-s-h l-h-z-i- o-k-a- --------------------------------- ani rotseh/rotsah lehazmin otkha.
Mit szeretne, kérem? ‫-- תרצ--/ --‬ ‫-- ת--- / י-- ‫-ה ת-צ- / י-‬ -------------- ‫מה תרצה / י?‬ 0
m-h-t-rt-eh/--r---? m-- t-------------- m-h t-r-s-h-t-r-s-? ------------------- mah tirtseh/tirtsi?
Szeretne egy kávét? ‫--צה --י ---ות קפה-‬ ‫---- / י ל---- ק---- ‫-ר-ה / י ל-ת-ת ק-ה-‬ --------------------- ‫תרצה / י לשתות קפה?‬ 0
t------/tir-s- l-s--o- q----? t------------- l------ q----- t-r-s-h-t-r-s- l-s-t-t q-f-h- ----------------------------- tirtseh/tirtsi lishtot qafeh?
Vagy inkább egy teát szeretne? ‫א- -ולי---ד-ף - פ--תה-‬ ‫-- א--- ת---- / פ- ת--- ‫-ו א-ל- ת-ד-ף / פ- ת-?- ------------------------ ‫או אולי תעדיף / פי תה?‬ 0
o--l-y-t-'ad---t--ad--- teh? o u--- t--------------- t--- o u-a- t-'-d-f-t-'-d-f- t-h- ---------------------------- o ulay ta'adif/ta'adifi teh?
Haza szeretnénk menni. ‫-נח-ו -וצ-- --ס-ע --י-ה-‬ ‫----- ר---- ל---- ה------ ‫-נ-נ- ר-צ-ם ל-ס-ע ה-י-ה-‬ -------------------------- ‫אנחנו רוצים לנסוע הביתה.‬ 0
a-nax-u r--s-m--inso'- -a-ay--h. a------ r----- l------ h-------- a-n-x-u r-t-i- l-n-o-a h-b-y-a-. -------------------------------- aanaxnu rotsim linso'a habaytah.
Szeretnétek egy taxit? ‫ת-צ- מ---ת-‬ ‫---- מ------ ‫-ר-ו מ-נ-ת-‬ ------------- ‫תרצו מונית?‬ 0
t--ts- --nit? t----- m----- t-r-s- m-n-t- ------------- tirtsu monit?
Telefonálni szeretnének. ‫ה--- ן-רוצים-/ ות-ל-לפן.‬ ‫-- / ן ר---- / ו- ל------ ‫-ם / ן ר-צ-ם / ו- ל-ל-ן-‬ -------------------------- ‫הם / ן רוצים / ות לטלפן.‬ 0
h--/-e- ro--i--r-t-ot -et-----. h------ r------------ l-------- h-m-h-n r-t-i-/-o-s-t l-t-l-e-. ------------------------------- hem/hen rotsim/rotsot letalpen.

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

Két nyelv = két nyelvi centrum!

Az, hogy mikor tanulunk meg egy második nyelvet agyunk számára nem mindegy. Ez azért van, mert az agyunk más és más tárhellyel rendelkezik a különböző nyelvek számára. Nem egy helyen kerül tárolásra az összes nyelv amit megtanulunk. Azon nyelvek melyeket felnőttként tanulunk meg, saját tárhellyel rendelkeznek. Ez azt jelenti, hogy agyunk az új szabályokat egy másik helyen dolgozza fel. Nem az anyanyelvvel együtt kerülnek tárolásra. Viszont azok az emberek akik kétnyelvűen nőnek fel, csak egy területet használnak. Erre az eredményre jutott több kutatás is. Neurológusok megvizsgáltak több tesztalanyt is. Az alanyok két nyelven beszéltek folyékonyan. Az alanyok egy része azonban két nyelvvel nőtt fel. A csoport másik része viszont később tanulta meg a második nyelvet. A nyelvi feladványok közben a kutatók mérték az agyi aktivitást. Így meg tudták vizsgálni, hogy a tesztek alatt az agy mely részei dolgoztak. És azt látták hogy azok akik később tanulták meg a nyelvet, két nyelv központtal rendelkeztek! Azt, hogy ez így van, már rég óta sejtették a kutatók. Az agyi sérülésekkel rendelkező emberek különböző tünetekkel rendelkeznek. Így az agy sérülése beszédproblémákhoz is vezethet. Az érintettek ilyenkor rosszabbul tudnak szavakat kifejezni vagy megérteni. A kétnyelvű sérültek viszont néha különleges tünetekkel rendelkeznek. A nyelvi nehézségeik nem feltétlenül érintik mindkét nyelvet. Ha csak az egyik terület sérült, a másik még működhet. Ilyenkor a beteg az egyik nyelvet jobban beszéli mint a másikat. A két nyelvet ilyenkor különböző gyorsasággal tanulják meg újra. Ez bizonyítja, hogy a két nyelv nem ugyanott tárolódik. Mivel nem egyszerre lettek elsajátítva, két centrum alakult ki. Azt, hogy hogyan kezeli az agyunk a különböző nyelveket, még nem tudjuk. Az új felismerések új tanulási módszerekhez vezethetnek…