Kifejezéstár

hu valamit akarni, kedvelni, szeretni   »   pl chcieć

70 [hetven]

valamit akarni, kedvelni, szeretni

valamit akarni, kedvelni, szeretni

70 [siedemdziesiąt]

chcieć

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar lengyel Lejátszás Több
Szeretne dohányozni / rágyújtani? (Cz-- -hci---- pan-/-C---ał--y-p--i z--a---? (---- C------- p-- / C-------- p--- z------- (-z-) C-c-a-b- p-n / C-c-a-a-y p-n- z-p-l-ć- -------------------------------------------- (Czy) Chciałby pan / Chciałaby pani zapalić? 0
Szeretne táncolni? (---)-Ch-ia-b- --n-- --ciała-- p-n--za-a---y-? (---- C------- p-- / C-------- p--- z--------- (-z-) C-c-a-b- p-n / C-c-a-a-y p-n- z-t-ń-z-ć- ---------------------------------------------- (Czy) Chciałby pan / Chciałaby pani zatańczyć? 0
Szeretne sétálni? (---- C------- -an ----c--ł--y p--i-p--ść--a--pa--r? (---- C------- p-- / C-------- p--- p---- n- s------ (-z-) C-c-a-b- p-n / C-c-a-a-y p-n- p-j-ć n- s-a-e-? ---------------------------------------------------- (Czy) Chciałby pan / Chciałaby pani pójść na spacer? 0
Szeretnék dohányozni / rágyújtani. Ch---łbym-/---c-ałabym-z----ić. C-------- / C--------- z------- C-c-a-b-m / C-c-a-a-y- z-p-l-ć- ------------------------------- Chciałbym / Chciałabym zapalić. 0
Szeretnél egy cigarettát? (Czy---hci---yś - -hc------ś -a-i--o--? (---- C-------- / C--------- p--------- (-z-) C-c-a-b-ś / C-c-a-a-y- p-p-e-o-a- --------------------------------------- (Czy) Chciałbyś / Chciałabyś papierosa? 0
Ő tüzet szeretne. O--chc-ał-- --nia. O- c------- o----- O- c-c-a-b- o-n-a- ------------------ On chciałby ognia. 0
Szeretnék inni valamit. C--iał-y----Ch--a--by- -i- cze-oś -apić. C-------- / C--------- s-- c----- n----- C-c-a-b-m / C-c-a-a-y- s-ę c-e-o- n-p-ć- ---------------------------------------- Chciałbym / Chciałabym się czegoś napić. 0
Szeretnék enni valamit. Chci-ł-y- /-C--iał-----co--zje--. C-------- / C--------- c-- z----- C-c-a-b-m / C-c-a-a-y- c-ś z-e-ć- --------------------------------- Chciałbym / Chciałabym coś zjeść. 0
Szeretném kicsit kipihenni magam. Ch-i---y- ------a--by- troc-ę --p-cz--. C-------- / C--------- t----- o-------- C-c-a-b-m / C-c-a-a-y- t-o-h- o-p-c-ą-. --------------------------------------- Chciałbym / Chciałabym trochę odpocząć. 0
Szeretnék kérdezni öntől valamit. C-c--ł--- /-C-c-a-a--- -ana / p---- - co- z-pyt-ć. C-------- / C--------- p--- / p---- o c-- z------- C-c-a-b-m / C-c-a-a-y- p-n- / p-n-ą o c-ś z-p-t-ć- -------------------------------------------------- Chciałbym / Chciałabym pana / panią o coś zapytać. 0
Szeretném önt megkérni valamire. Ch--ałb---/---cia---y---ana /--a-ią - coś ------. C-------- / C--------- p--- / p---- o c-- p------ C-c-a-b-m / C-c-a-a-y- p-n- / p-n-ą o c-ś p-o-i-. ------------------------------------------------- Chciałbym / Chciałabym pana / panią o coś prosić. 0
Szeretném önt meghívni valamire. C---a-by----C----ł---- pa-a---p---ą na-co--z-p-os-ć. C-------- / C--------- p--- / p---- n- c-- z-------- C-c-a-b-m / C-c-a-a-y- p-n- / p-n-ą n- c-ś z-p-o-i-. ---------------------------------------------------- Chciałbym / Chciałabym pana / panią na coś zaprosić. 0
Mit szeretne, kérem? Cz-g- p-- / p-ni so-ie ż-cz-? C---- p-- / p--- s---- ż----- C-e-o p-n / p-n- s-b-e ż-c-y- ----------------------------- Czego pan / pani sobie życzy? 0
Szeretne egy kávét? (Czy- -h-i-ł-y ----/ --c-ała---p--- ka-ę? (---- C------- p-- / C-------- p--- k---- (-z-) C-c-a-b- p-n / C-c-a-a-y p-n- k-w-? ----------------------------------------- (Czy) Chciałby pan / Chciałaby pani kawę? 0
Vagy inkább egy teát szeretne? A m-ż---ol---y---n --w---ł-by--a-i -e---t-? A m--- w------ p-- / w------- p--- h------- A m-ż- w-l-ł-y p-n / w-l-ł-b- p-n- h-r-a-ę- ------------------------------------------- A może wolałby pan / wolałaby pani herbatę? 0
Haza szeretnénk menni. Ch-i-lib--my ----ciał--yś--------h-ć d--d--u. C----------- / C----------- p------- d- d---- C-c-e-i-y-m- / C-c-a-y-y-m- p-j-c-a- d- d-m-. --------------------------------------------- Chcielibyśmy / Chciałybyśmy pojechać do domu. 0
Szeretnétek egy taxit? (Czy) Chci-liby---e ---hc-ałyby------aks-wk-? (---- C------------ / c------------ t-------- (-z-) C-c-e-i-y-c-e / c-c-a-y-y-c-e t-k-ó-k-? --------------------------------------------- (Czy) Chcielibyście / chciałybyście taksówkę? 0
Telefonálni szeretnének. On- -h---l------One c-----yby-zad-w--i-. O-- c-------- / O-- c-------- z--------- O-i c-c-e-i-y / O-e c-c-a-y-y z-d-w-n-ć- ---------------------------------------- Oni chcieliby / One chciałyby zadzwonić. 0

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

Nem található videó!

Két nyelv = két nyelvi centrum!

Az, hogy mikor tanulunk meg egy második nyelvet agyunk számára nem mindegy. Ez azért van, mert az agyunk más és más tárhellyel rendelkezik a különböző nyelvek számára. Nem egy helyen kerül tárolásra az összes nyelv amit megtanulunk. Azon nyelvek melyeket felnőttként tanulunk meg, saját tárhellyel rendelkeznek. Ez azt jelenti, hogy agyunk az új szabályokat egy másik helyen dolgozza fel. Nem az anyanyelvvel együtt kerülnek tárolásra. Viszont azok az emberek akik kétnyelvűen nőnek fel, csak egy területet használnak. Erre az eredményre jutott több kutatás is. Neurológusok megvizsgáltak több tesztalanyt is. Az alanyok két nyelven beszéltek folyékonyan. Az alanyok egy része azonban két nyelvvel nőtt fel. A csoport másik része viszont később tanulta meg a második nyelvet. A nyelvi feladványok közben a kutatók mérték az agyi aktivitást. Így meg tudták vizsgálni, hogy a tesztek alatt az agy mely részei dolgoztak. És azt látták hogy azok akik később tanulták meg a nyelvet, két nyelv központtal rendelkeztek! Azt, hogy ez így van, már rég óta sejtették a kutatók. Az agyi sérülésekkel rendelkező emberek különböző tünetekkel rendelkeznek. Így az agy sérülése beszédproblémákhoz is vezethet. Az érintettek ilyenkor rosszabbul tudnak szavakat kifejezni vagy megérteni. A kétnyelvű sérültek viszont néha különleges tünetekkel rendelkeznek. A nyelvi nehézségeik nem feltétlenül érintik mindkét nyelvet. Ha csak az egyik terület sérült, a másik még működhet. Ilyenkor a beteg az egyik nyelvet jobban beszéli mint a másikat. A két nyelvet ilyenkor különböző gyorsasággal tanulják meg újra. Ez bizonyítja, hogy a két nyelv nem ugyanott tárolódik. Mivel nem egyszerre lettek elsajátítva, két centrum alakult ki. Azt, hogy hogyan kezeli az agyunk a különböző nyelveket, még nem tudjuk. Az új felismerések új tanulási módszerekhez vezethetnek…