Kifejezéstár

hu valamit akarni, kedvelni, szeretni   »   lv kaut ko vēlēties

70 [hetven]

valamit akarni, kedvelni, szeretni

valamit akarni, kedvelni, szeretni

70 [septiņdesmit]

kaut ko vēlēties

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar lett Lejátszás Több
Szeretne dohányozni / rágyújtani? V-i Jū- v---ties s--ķ-t? V-- J-- v------- s------ V-i J-s v-l-t-e- s-ē-ē-? ------------------------ Vai Jūs vēlaties smēķēt? 0
Szeretne táncolni? V-- J-s v--at-----e---? V-- J-- v------- d----- V-i J-s v-l-t-e- d-j-t- ----------------------- Vai Jūs vēlaties dejot? 0
Szeretne sétálni? V-i---- ---a--es -e- --stai---ies? V-- J-- v------- i-- p------------ V-i J-s v-l-t-e- i-t p-s-a-g-t-e-? ---------------------------------- Vai Jūs vēlaties iet pastaigāties? 0
Szeretnék dohányozni / rágyújtani. Es-vē--- ---ķē-. E- v---- s------ E- v-l-s s-ē-ē-. ---------------- Es vēlos smēķēt. 0
Szeretnél egy cigarettát? V---tu ---ies--i---et-? V-- t- v----- c-------- V-i t- v-l-e- c-g-r-t-? ----------------------- Vai tu vēlies cigareti? 0
Ő tüzet szeretne. Viņ---ē-as pi-s-ēķēt. V--- v---- p--------- V-ņ- v-l-s p-e-m-ķ-t- --------------------- Viņš vēlas piesmēķēt. 0
Szeretnék inni valamit. E- vēl-----ut -o ied-e--. E- v---- k--- k- i------- E- v-l-s k-u- k- i-d-e-t- ------------------------- Es vēlos kaut ko iedzert. 0
Szeretnék enni valamit. E- -ēl-s---u--ko ---. E- v---- k--- k- ē--- E- v-l-s k-u- k- ē-t- --------------------- Es vēlos kaut ko ēst. 0
Szeretném kicsit kipihenni magam. E- vēl-s--ed--dz-atpū-ti-s. E- v---- n------ a--------- E- v-l-s n-d-u-z a-p-s-i-s- --------------------------- Es vēlos nedaudz atpūsties. 0
Szeretnék kérdezni öntől valamit. Es----o- J-m--ko -aj-----. E- v---- J--- k- p-------- E- v-l-s J-m- k- p-j-u-ā-. -------------------------- Es vēlos Jums ko pajautāt. 0
Szeretném önt megkérni valamire. Es-vēl-s---ms ---lūgt. E- v---- J--- k- l---- E- v-l-s J-m- k- l-g-. ---------------------- Es vēlos Jums ko lūgt. 0
Szeretném önt meghívni valamire. Es-v-l-s -ūs -z---ut-ko -zai-----. E- v---- J-- u- k--- k- u--------- E- v-l-s J-s u- k-u- k- u-a-c-n-t- ---------------------------------- Es vēlos Jūs uz kaut ko uzaicināt. 0
Mit szeretne, kérem? K- J--- -ū---, ---a-i--? K- J--- l----- v-------- K- J-s- l-d-u- v-l-t-e-? ------------------------ Ko Jūs, lūdzu, vēlaties? 0
Szeretne egy kávét? V-- J-- v-l-t-e- k-f-ju? V-- J-- v------- k------ V-i J-s v-l-t-e- k-f-j-? ------------------------ Vai Jūs vēlaties kafiju? 0
Vagy inkább egy teát szeretne? Varbū- Jūs-l--āk vēla--es-t--u? V----- J-- l---- v------- t---- V-r-ū- J-s l-b-k v-l-t-e- t-j-? ------------------------------- Varbūt Jūs labāk vēlaties tēju? 0
Haza szeretnénk menni. Mē--v---mi-- b-a--t---j--. M-- v------- b----- m----- M-s v-l-m-e- b-a-k- m-j-s- -------------------------- Mēs vēlamies braukt mājās. 0
Szeretnétek egy taxit? V-i--ū- v----ie--ta--o-et-u? V-- J-- v------- t---------- V-i J-s v-l-t-e- t-k-o-e-r-? ---------------------------- Vai Jūs vēlaties taksometru? 0
Telefonálni szeretnének. Viņi vē-as ---zv--ī-. V--- v---- p--------- V-ņ- v-l-s p-e-v-n-t- --------------------- Viņi vēlas piezvanīt. 0

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

Két nyelv = két nyelvi centrum!

Az, hogy mikor tanulunk meg egy második nyelvet agyunk számára nem mindegy. Ez azért van, mert az agyunk más és más tárhellyel rendelkezik a különböző nyelvek számára. Nem egy helyen kerül tárolásra az összes nyelv amit megtanulunk. Azon nyelvek melyeket felnőttként tanulunk meg, saját tárhellyel rendelkeznek. Ez azt jelenti, hogy agyunk az új szabályokat egy másik helyen dolgozza fel. Nem az anyanyelvvel együtt kerülnek tárolásra. Viszont azok az emberek akik kétnyelvűen nőnek fel, csak egy területet használnak. Erre az eredményre jutott több kutatás is. Neurológusok megvizsgáltak több tesztalanyt is. Az alanyok két nyelven beszéltek folyékonyan. Az alanyok egy része azonban két nyelvvel nőtt fel. A csoport másik része viszont később tanulta meg a második nyelvet. A nyelvi feladványok közben a kutatók mérték az agyi aktivitást. Így meg tudták vizsgálni, hogy a tesztek alatt az agy mely részei dolgoztak. És azt látták hogy azok akik később tanulták meg a nyelvet, két nyelv központtal rendelkeztek! Azt, hogy ez így van, már rég óta sejtették a kutatók. Az agyi sérülésekkel rendelkező emberek különböző tünetekkel rendelkeznek. Így az agy sérülése beszédproblémákhoz is vezethet. Az érintettek ilyenkor rosszabbul tudnak szavakat kifejezni vagy megérteni. A kétnyelvű sérültek viszont néha különleges tünetekkel rendelkeznek. A nyelvi nehézségeik nem feltétlenül érintik mindkét nyelvet. Ha csak az egyik terület sérült, a másik még működhet. Ilyenkor a beteg az egyik nyelvet jobban beszéli mint a másikat. A két nyelvet ilyenkor különböző gyorsasággal tanulják meg újra. Ez bizonyítja, hogy a két nyelv nem ugyanott tárolódik. Mivel nem egyszerre lettek elsajátítva, két centrum alakult ki. Azt, hogy hogyan kezeli az agyunk a különböző nyelveket, még nem tudjuk. Az új felismerések új tanulási módszerekhez vezethetnek…