Kifejezéstár

hu valamit akarni, kedvelni, szeretni   »   ka სურვილი

70 [hetven]

valamit akarni, kedvelni, szeretni

valamit akarni, kedvelni, szeretni

70 [სამოცდაათი]

70 [samotsdaati]

სურვილი

[survili]

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar grúz Lejátszás Több
Szeretne dohányozni / rágyújtani? მო---------ავ-? მ----- გ------- მ-წ-ვ- გ-ე-ა-თ- --------------- მოწევა გნებავთ? 0
mo-s---- g----vt? m------- g------- m-t-'-v- g-e-a-t- ----------------- mots'eva gnebavt?
Szeretne táncolni? ცე--ა-გ-ებ-ვთ? ც---- გ------- ც-კ-ა გ-ე-ა-თ- -------------- ცეკვა გნებავთ? 0
t-ek'v- -neb-vt? t------ g------- t-e-'-a g-e-a-t- ---------------- tsek'va gnebavt?
Szeretne sétálni? გ-ს-ი-ნე-ა--------? გ--------- გ------- გ-ს-ი-ნ-ბ- გ-ე-ა-თ- ------------------- გასეირნება გნებავთ? 0
g--e-rn--a -neba--? g--------- g------- g-s-i-n-b- g-e-a-t- ------------------- gaseirneba gnebavt?
Szeretnék dohányozni / rágyújtani. მოწე---მ-ნდა. მ----- მ----- მ-წ-ვ- მ-ნ-ა- ------------- მოწევა მინდა. 0
m-ts'e-a -i--a. m------- m----- m-t-'-v- m-n-a- --------------- mots'eva minda.
Szeretnél egy cigarettát? გ-ნდა სიგა--ტი? გ---- ს-------- გ-ნ-ა ს-გ-რ-ტ-? --------------- გინდა სიგარეტი? 0
ginda si-a--t'-? g---- s--------- g-n-a s-g-r-t-i- ---------------- ginda sigaret'i?
Ő tüzet szeretne. მ-ს -ეცხ-ი-უ---. მ-- ც----- უ---- მ-ს ც-ც-ლ- უ-დ-. ---------------- მას ცეცხლი უნდა. 0
ma--t-e---h-- -nd-. m-- t-------- u---- m-s t-e-s-h-i u-d-. ------------------- mas tsetskhli unda.
Szeretnék inni valamit. რ--ი-----ე-ა მინ-ა. რ---- დ----- მ----- რ-მ-ს დ-ლ-ვ- მ-ნ-ა- ------------------- რამის დალევა მინდა. 0
ra-i-----e-- -in--. r---- d----- m----- r-m-s d-l-v- m-n-a- ------------------- ramis daleva minda.
Szeretnék enni valamit. რ---- ჭა-ა მ-ნ-ა. რ---- ჭ--- მ----- რ-მ-ს ჭ-მ- მ-ნ-ა- ----------------- რამის ჭამა მინდა. 0
ra--s ch'a---m--da. r---- c----- m----- r-m-s c-'-m- m-n-a- ------------------- ramis ch'ama minda.
Szeretném kicsit kipihenni magam. მ-ნდ---ოტ- --ვისვენ-. მ---- ც--- დ--------- მ-ნ-ა ც-ტ- დ-ვ-ს-ე-ო- --------------------- მინდა ცოტა დავისვენო. 0
m-nd--ts---- da-i---n-. m---- t----- d--------- m-n-a t-o-'- d-v-s-e-o- ----------------------- minda tsot'a davisveno.
Szeretnék kérdezni öntől valamit. რაღ-ც მი-დ-------ო-. რ---- მ---- გ------- რ-ღ-ც მ-ნ-ა გ-ი-ხ-თ- -------------------- რაღაც მინდა გკითხოთ. 0
r-g---s--i-da ----tk-ot. r------ m---- g--------- r-g-a-s m-n-a g-'-t-h-t- ------------------------ raghats minda gk'itkhot.
Szeretném önt megkérni valamire. რ-ღა--მ------თხ---თ. რ---- მ---- გ------- რ-ღ-ც მ-ნ-ა გ-ხ-ვ-თ- -------------------- რაღაც მინდა გთხოვოთ. 0
ra-h-t--m--d--g---ovo-. r------ m---- g-------- r-g-a-s m-n-a g-k-o-o-. ----------------------- raghats minda gtkhovot.
Szeretném önt meghívni valamire. რამე-- -ინ---დ--პ-ტიჟ-თ. რ----- მ---- დ---------- რ-მ-ზ- მ-ნ-ა დ-გ-ა-ი-ო-. ------------------------ რამეზე მინდა დაგპატიჟოთ. 0
rameze --n---d--p'at'iz---. r----- m---- d------------- r-m-z- m-n-a d-g-'-t-i-h-t- --------------------------- rameze minda dagp'at'izhot.
Mit szeretne, kérem? რა გ-ე-ავთ? რ- გ------- რ- გ-ე-ა-თ- ----------- რა გნებავთ? 0
ra gne----? r- g------- r- g-e-a-t- ----------- ra gnebavt?
Szeretne egy kávét? გნ--ავთ ე-თი-ჭ--ა ყ--ა? გ------ ე--- ჭ--- ყ---- გ-ე-ა-თ ე-თ- ჭ-ქ- ყ-ვ-? ----------------------- გნებავთ ერთი ჭიქა ყავა? 0
gn-b-v- -r-i--h------a-a? g------ e--- c----- q---- g-e-a-t e-t- c-'-k- q-v-? ------------------------- gnebavt erti ch'ika qava?
Vagy inkább egy teát szeretne? თუ ე-თი ---ა-ჩ-- --რჩევ--ათ? თ- ე--- ჭ--- ჩ-- გ---------- თ- ე-თ- ჭ-ქ- ჩ-ი გ-რ-ე-ნ-ა-? ---------------------------- თუ ერთი ჭიქა ჩაი გირჩევნიათ? 0
t--erti -h-----c-a- --rche-----? t- e--- c----- c--- g----------- t- e-t- c-'-k- c-a- g-r-h-v-i-t- -------------------------------- tu erti ch'ika chai girchevniat?
Haza szeretnénk menni. ჩვე- სა-ლ-ი---ს-ლა -ვი-დ-. ჩ--- ს----- წ----- გ------ ჩ-ე- ს-ხ-შ- წ-ს-ლ- გ-ი-დ-. -------------------------- ჩვენ სახლში წასვლა გვინდა. 0
c-v-n------s-- ts'-svla gv-n--. c---- s------- t------- g------ c-v-n s-k-l-h- t-'-s-l- g-i-d-. ------------------------------- chven sakhlshi ts'asvla gvinda.
Szeretnétek egy taxit? ტა-ს- გნე--ვთ? ტ---- გ------- ტ-ქ-ი გ-ე-ა-თ- -------------- ტაქსი გნებავთ? 0
t'-k-i-g-e----? t----- g------- t-a-s- g-e-a-t- --------------- t'aksi gnebavt?
Telefonálni szeretnének. თქვ---დარ--ვ--გ--ბა-თ. თ---- დ------ გ------- თ-ვ-ნ დ-რ-კ-ა გ-ე-ა-თ- ---------------------- თქვენ დარეკვა გნებავთ. 0
tkv-n---re-'v- --eb-v-. t---- d------- g------- t-v-n d-r-k-v- g-e-a-t- ----------------------- tkven darek'va gnebavt.

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

Két nyelv = két nyelvi centrum!

Az, hogy mikor tanulunk meg egy második nyelvet agyunk számára nem mindegy. Ez azért van, mert az agyunk más és más tárhellyel rendelkezik a különböző nyelvek számára. Nem egy helyen kerül tárolásra az összes nyelv amit megtanulunk. Azon nyelvek melyeket felnőttként tanulunk meg, saját tárhellyel rendelkeznek. Ez azt jelenti, hogy agyunk az új szabályokat egy másik helyen dolgozza fel. Nem az anyanyelvvel együtt kerülnek tárolásra. Viszont azok az emberek akik kétnyelvűen nőnek fel, csak egy területet használnak. Erre az eredményre jutott több kutatás is. Neurológusok megvizsgáltak több tesztalanyt is. Az alanyok két nyelven beszéltek folyékonyan. Az alanyok egy része azonban két nyelvvel nőtt fel. A csoport másik része viszont később tanulta meg a második nyelvet. A nyelvi feladványok közben a kutatók mérték az agyi aktivitást. Így meg tudták vizsgálni, hogy a tesztek alatt az agy mely részei dolgoztak. És azt látták hogy azok akik később tanulták meg a nyelvet, két nyelv központtal rendelkeztek! Azt, hogy ez így van, már rég óta sejtették a kutatók. Az agyi sérülésekkel rendelkező emberek különböző tünetekkel rendelkeznek. Így az agy sérülése beszédproblémákhoz is vezethet. Az érintettek ilyenkor rosszabbul tudnak szavakat kifejezni vagy megérteni. A kétnyelvű sérültek viszont néha különleges tünetekkel rendelkeznek. A nyelvi nehézségeik nem feltétlenül érintik mindkét nyelvet. Ha csak az egyik terület sérült, a másik még működhet. Ilyenkor a beteg az egyik nyelvet jobban beszéli mint a másikat. A két nyelvet ilyenkor különböző gyorsasággal tanulják meg újra. Ez bizonyítja, hogy a két nyelv nem ugyanott tárolódik. Mivel nem egyszerre lettek elsajátítva, két centrum alakult ki. Azt, hogy hogyan kezeli az agyunk a különböző nyelveket, még nem tudjuk. Az új felismerések új tanulási módszerekhez vezethetnek…