Kifejezéstár

hu valamit akarni, kedvelni, szeretni   »   sl nekaj imeti rad

70 [hetven]

valamit akarni, kedvelni, szeretni

valamit akarni, kedvelni, szeretni

70 [sedemdeset]

nekaj imeti rad

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar szlovén Lejátszás Több
Szeretne dohányozni / rágyújtani? Že---- k-----? Želite kaditi? 0
Szeretne táncolni? Že---- p------? Želite plesati? 0
Szeretne sétálni? Bi š-- r--- n- s------? Bi šli radi na sprehod? 0
Szeretnék dohányozni / rágyújtani. Ra- b- k----. Rad bi kadil. 0
Szeretnél egy cigarettát? Bi r--(a) c-------? Bi rad(a) cigareto? 0
Ő tüzet szeretne. On b- r-- o----. On bi rad ogenj. 0
Szeretnék inni valamit. Ra-(a) b- n---- p----(a). Rad(a) bi nekaj popil(a). 0
Szeretnék enni valamit. Ra-(a) b- n---- p------ (p------). Rad(a) bi nekaj pojedel (pojedla). 0
Szeretném kicsit kipihenni magam. Ra-(a) b- s- m--- s-----(a). Rad(a) bi si malo spočil(a). 0
Szeretnék kérdezni öntől valamit. Ra-(a) b- v-- n---- v------(a). Rad(a) bi vas nekaj vprašal(a). 0
Szeretném önt megkérni valamire. Ra-(a) b- v-- n---- p-----(a). Rad(a) bi vas nekaj prosil(a). 0
Szeretném önt meghívni valamire. Ra-(a) b- v-- n- n---- p------(a). Rad(a) bi vas na nekaj povabil(a). 0
Mit szeretne, kérem? Ka- ž------ p-----? Kaj želite, prosim? 0
Szeretne egy kávét? Že---- k---? Želite kavo? 0
Vagy inkább egy teát szeretne? Al- b- r--- č--? Ali bi raje čaj? 0
Haza szeretnénk menni. Ra-- b- š-- d----. Radi bi šli domov. 0
Szeretnétek egy taxit? Že---- t----? Želite taksi? 0
Telefonálni szeretnének. On- b- r--- t-----------. (O-- b- r--- t-----------.) Oni bi radi telefonirali. (One bi rade telefonirale.) 0

Két nyelv = két nyelvi centrum!

Az, hogy mikor tanulunk meg egy második nyelvet agyunk számára nem mindegy. Ez azért van, mert az agyunk más és más tárhellyel rendelkezik a különböző nyelvek számára. Nem egy helyen kerül tárolásra az összes nyelv amit megtanulunk. Azon nyelvek melyeket felnőttként tanulunk meg, saját tárhellyel rendelkeznek. Ez azt jelenti, hogy agyunk az új szabályokat egy másik helyen dolgozza fel. Nem az anyanyelvvel együtt kerülnek tárolásra. Viszont azok az emberek akik kétnyelvűen nőnek fel, csak egy területet használnak. Erre az eredményre jutott több kutatás is. Neurológusok megvizsgáltak több tesztalanyt is. Az alanyok két nyelven beszéltek folyékonyan. Az alanyok egy része azonban két nyelvvel nőtt fel. A csoport másik része viszont később tanulta meg a második nyelvet. A nyelvi feladványok közben a kutatók mérték az agyi aktivitást. Így meg tudták vizsgálni, hogy a tesztek alatt az agy mely részei dolgoztak. És azt látták hogy azok akik később tanulták meg a nyelvet, két nyelv központtal rendelkeztek! Azt, hogy ez így van, már rég óta sejtették a kutatók. Az agyi sérülésekkel rendelkező emberek különböző tünetekkel rendelkeznek. Így az agy sérülése beszédproblémákhoz is vezethet. Az érintettek ilyenkor rosszabbul tudnak szavakat kifejezni vagy megérteni. A kétnyelvű sérültek viszont néha különleges tünetekkel rendelkeznek. A nyelvi nehézségeik nem feltétlenül érintik mindkét nyelvet. Ha csak az egyik terület sérült, a másik még működhet. Ilyenkor a beteg az egyik nyelvet jobban beszéli mint a másikat. A két nyelvet ilyenkor különböző gyorsasággal tanulják meg újra. Ez bizonyítja, hogy a két nyelv nem ugyanott tárolódik. Mivel nem egyszerre lettek elsajátítva, két centrum alakult ki. Azt, hogy hogyan kezeli az agyunk a különböző nyelveket, még nem tudjuk. Az új felismerések új tanulási módszerekhez vezethetnek…