Kifejezéstár

hu valamit akarni, kedvelni, szeretni   »   mk нешто сака

70 [hetven]

valamit akarni, kedvelni, szeretni

valamit akarni, kedvelni, szeretni

70 [седумдесет]

70 [syedoomdyesyet]

нешто сака

[nyeshto saka]

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar macedón Lejátszás Több
Szeretne dohányozni / rágyújtani? Са--те -и--а-п-ши--? С----- л- д- п------ С-к-т- л- д- п-ш-т-? -------------------- Сакате ли да пушите? 0
Sa-aty- li -a---o---tye? S------ l- d- p--------- S-k-t-e l- d- p-o-h-t-e- ------------------------ Sakatye li da pooshitye?
Szeretne táncolni? С--а----и -- -анц----е? С----- л- д- т--------- С-к-т- л- д- т-н-у-а-е- ----------------------- Сакате ли да танцувате? 0
Sak-tye l- -- t--tz-o-atye? S------ l- d- t------------ S-k-t-e l- d- t-n-z-o-a-y-? --------------------------- Sakatye li da tantzoovatye?
Szeretne sétálni? С-к-т--л- -а с- пр-ше-ат-? С----- л- д- с- п--------- С-к-т- л- д- с- п-о-е-а-е- -------------------------- Сакате ли да се прошетате? 0
Sakaty- -i ---s-e ----h-e-a---? S------ l- d- s-- p------------ S-k-t-e l- d- s-e p-o-h-e-a-y-? ------------------------------- Sakatye li da sye proshyetatye?
Szeretnék dohányozni / rágyújtani. Ја- с-к-- да -ушам. Ј-- с---- д- п----- Ј-с с-к-м д- п-ш-м- ------------------- Јас сакам да пушам. 0
Ј-s-s---m-d---o-sh--. Ј-- s---- d- p------- Ј-s s-k-m d- p-o-h-m- --------------------- Јas sakam da poosham.
Szeretnél egy cigarettát? Сак---ли е--- ц-г---? С---- л- е--- ц------ С-к-ш л- е-н- ц-г-р-? --------------------- Сакаш ли една цигара? 0
Sa--sh----yedn--------ra? S----- l- y---- t-------- S-k-s- l- y-d-a t-i-u-r-? ------------------------- Sakash li yedna tziguara?
Ő tüzet szeretne. Т---са-а-за-алка. Т-- с--- з------- Т-ј с-к- з-п-л-а- ----------------- Тој сака запалка. 0
T-ј --ka--apalka. T-- s--- z------- T-ј s-k- z-p-l-a- ----------------- Toј saka zapalka.
Szeretnék inni valamit. Сакам -- -е н---ја--н-што. С---- д- с- н------ н----- С-к-м д- с- н-п-ј-м н-ш-о- -------------------------- Сакам да се напијам нешто. 0
S---- -a -------i-a- --e-ht-. S---- d- s-- n------ n------- S-k-m d- s-e n-p-ј-m n-e-h-o- ----------------------------- Sakam da sye napiјam nyeshto.
Szeretnék enni valamit. Сак------јадам н--то. С---- д- ј---- н----- С-к-м д- ј-д-м н-ш-о- --------------------- Сакам да јадам нешто. 0
Sa-am--a-ј---m---e---o. S---- d- ј---- n------- S-k-m d- ј-d-m n-e-h-o- ----------------------- Sakam da јadam nyeshto.
Szeretném kicsit kipihenni magam. С--ам м---у -а--- -д-о--м. С---- м---- д- с- о------- С-к-м м-л-у д- с- о-м-р-м- -------------------------- Сакам малку да се одморам. 0
S--a- malkoo ---sye--dm----. S---- m----- d- s-- o------- S-k-m m-l-o- d- s-e o-m-r-m- ---------------------------- Sakam malkoo da sye odmoram.
Szeretnék kérdezni öntől valamit. С-к-м д- Ве--р------е---. С---- д- В- п----- н----- С-к-м д- В- п-а-а- н-ш-о- ------------------------- Сакам да Ве прашам нешто. 0
S-k-- -- ----p--s-am--ye-hto. S---- d- V-- p------ n------- S-k-m d- V-e p-a-h-m n-e-h-o- ----------------------------- Sakam da Vye prasham nyeshto.
Szeretném önt megkérni valamire. С-к-- да В- за-о--- -----што. С---- д- В- з------ з- н----- С-к-м д- В- з-м-л-м з- н-ш-о- ----------------------------- Сакам да Ве замолам за нешто. 0
S---m--a -y- ---o-am-z- nye-h-o. S---- d- V-- z------ z- n------- S-k-m d- V-e z-m-l-m z- n-e-h-o- -------------------------------- Sakam da Vye zamolam za nyeshto.
Szeretném önt meghívni valamire. С-ка--д- В- -ок-нам-з- -е-т-. С---- д- В- п------ з- н----- С-к-м д- В- п-к-н-м з- н-ш-о- ----------------------------- Сакам да Ве поканам за нешто. 0
S--a- -a-V----o---a---- n--s-to. S---- d- V-- p------ z- n------- S-k-m d- V-e p-k-n-m z- n-e-h-o- -------------------------------- Sakam da Vye pokanam za nyeshto.
Mit szeretne, kérem? Ш-о с----е--мо-а-? Ш-- с------ м----- Ш-о с-к-т-, м-л-м- ------------------ Што сакате, молам? 0
Sht- ---a--e- -ol-m? S--- s------- m----- S-t- s-k-t-e- m-l-m- -------------------- Shto sakatye, molam?
Szeretne egy kávét? С-ка-- ли-к--е? С----- л- к---- С-к-т- л- к-ф-? --------------- Сакате ли кафе? 0
S-k---- -i -a---? S------ l- k----- S-k-t-e l- k-f-e- ----------------- Sakatye li kafye?
Vagy inkább egy teát szeretne? И-- п-в--е -акат- --ј? И-- п----- с----- ч--- И-и п-в-ќ- с-к-т- ч-ј- ---------------------- Или повеќе сакате чај? 0
Ili--o-y-kj-- -ak-t-- c-aј? I-- p-------- s------ c---- I-i p-v-e-j-e s-k-t-e c-a-? --------------------------- Ili povyekjye sakatye chaј?
Haza szeretnénk menni. С-к-м--д- п-ту-ам- -а------ма. С----- д- п------- н---- д---- С-к-м- д- п-т-в-м- н-к-ј д-м-. ------------------------------ Сакаме да патуваме накај дома. 0
Saka--- d--p-t-o-am-e-na-a- doma. S------ d- p--------- n---- d---- S-k-m-e d- p-t-o-a-y- n-k-ј d-m-. --------------------------------- Sakamye da patoovamye nakaј doma.
Szeretnétek egy taxit? Са-а-е-л----к--? С----- л- т----- С-к-т- л- т-к-и- ---------------- Сакате ли такси? 0
Sak---- l- --ksi? S------ l- t----- S-k-t-e l- t-k-i- ----------------- Sakatye li taksi?
Telefonálni szeretnének. В-е с-кат- д- ---е---и-а-е. В-- с----- д- т------------ В-е с-к-т- д- т-л-ф-н-р-т-. --------------------------- Вие сакате да телефонирате. 0
V--e-s--a--e-da---ely--o-i-atye. V--- s------ d- t--------------- V-y- s-k-t-e d- t-e-y-f-n-r-t-e- -------------------------------- Viye sakatye da tyelyefoniratye.

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

Két nyelv = két nyelvi centrum!

Az, hogy mikor tanulunk meg egy második nyelvet agyunk számára nem mindegy. Ez azért van, mert az agyunk más és más tárhellyel rendelkezik a különböző nyelvek számára. Nem egy helyen kerül tárolásra az összes nyelv amit megtanulunk. Azon nyelvek melyeket felnőttként tanulunk meg, saját tárhellyel rendelkeznek. Ez azt jelenti, hogy agyunk az új szabályokat egy másik helyen dolgozza fel. Nem az anyanyelvvel együtt kerülnek tárolásra. Viszont azok az emberek akik kétnyelvűen nőnek fel, csak egy területet használnak. Erre az eredményre jutott több kutatás is. Neurológusok megvizsgáltak több tesztalanyt is. Az alanyok két nyelven beszéltek folyékonyan. Az alanyok egy része azonban két nyelvvel nőtt fel. A csoport másik része viszont később tanulta meg a második nyelvet. A nyelvi feladványok közben a kutatók mérték az agyi aktivitást. Így meg tudták vizsgálni, hogy a tesztek alatt az agy mely részei dolgoztak. És azt látták hogy azok akik később tanulták meg a nyelvet, két nyelv központtal rendelkeztek! Azt, hogy ez így van, már rég óta sejtették a kutatók. Az agyi sérülésekkel rendelkező emberek különböző tünetekkel rendelkeznek. Így az agy sérülése beszédproblémákhoz is vezethet. Az érintettek ilyenkor rosszabbul tudnak szavakat kifejezni vagy megérteni. A kétnyelvű sérültek viszont néha különleges tünetekkel rendelkeznek. A nyelvi nehézségeik nem feltétlenül érintik mindkét nyelvet. Ha csak az egyik terület sérült, a másik még működhet. Ilyenkor a beteg az egyik nyelvet jobban beszéli mint a másikat. A két nyelvet ilyenkor különböző gyorsasággal tanulják meg újra. Ez bizonyítja, hogy a két nyelv nem ugyanott tárolódik. Mivel nem egyszerre lettek elsajátítva, két centrum alakult ki. Azt, hogy hogyan kezeli az agyunk a különböző nyelveket, még nem tudjuk. Az új felismerések új tanulási módszerekhez vezethetnek…