Kifejezéstár

hu valamit akarni, kedvelni, szeretni   »   sq tё dёshirosh diçka

70 [hetven]

valamit akarni, kedvelni, szeretni

valamit akarni, kedvelni, szeretni

70 [shtatёdhjetё]

tё dёshirosh diçka

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar albán Lejátszás Több
Szeretne dohányozni / rágyújtani? A---s-iro-i t----n- --han? A d-------- t- p--- d----- A d-s-i-o-i t- p-n- d-h-n- -------------------------- A dёshironi tё pini duhan? 0
Szeretne táncolni? A d--hiro---t--kё--e--? A d-------- t- k------- A d-s-i-o-i t- k-r-e-i- ----------------------- A dёshironi tё kёrceni? 0
Szeretne sétálni? A -ё-h----- -- d-ln--s-ё-i--e? A d-------- t- d---- s-------- A d-s-i-o-i t- d-l-i s-ё-i-j-? ------------------------------ A dёshironi tё dilni shёtitje? 0
Szeretnék dohányozni / rágyújtani. D--h--o- -ё--i-d-ha-. D------- t- p- d----- D-s-i-o- t- p- d-h-n- --------------------- Dёshiroj tё pi duhan. 0
Szeretnél egy cigarettát? A-----ir-n njё-ci--re? A d------- n-- c------ A d-s-i-o- n-ё c-g-r-? ---------------------- A dёshiron njё cigare? 0
Ő tüzet szeretne. A- -ё----on z-a--. A- d------- z----- A- d-s-i-o- z-a-r- ------------------ Ai dёshiron zjarr. 0
Szeretnék inni valamit. Dёsh--o------i d-ç--. D------- t- p- d----- D-s-i-o- t- p- d-ç-a- --------------------- Dёshiroj tё pi diçka. 0
Szeretnék enni valamit. Dёs--r-- t- h---i-ka. D------- t- h- d----- D-s-i-o- t- h- d-ç-a- --------------------- Dёshiroj tё ha diçka. 0
Szeretném kicsit kipihenni magam. Dё--i-o------usho- -a-. D------- t- p----- p--- D-s-i-o- t- p-s-o- p-k- ----------------------- Dёshiroj tё pushoj pak. 0
Szeretnék kérdezni öntől valamit. D-s-i--j -’-- -yes-p-r --çka. D------- t--- p--- p-- d----- D-s-i-o- t-j- p-e- p-r d-ç-a- ----------------------------- Dёshiroj t’ju pyes pёr diçka. 0
Szeretném önt megkérni valamire. D-s-iroj t’-u------j d--ka. D------- t--- k----- d----- D-s-i-o- t-j- k-r-o- d-ç-a- --------------------------- Dёshiroj t’ju kёrkoj diçka. 0
Szeretném önt meghívni valamire. Dёsh---- --j- f-o--p-r d-k-. D------- t--- f--- p-- d---- D-s-i-o- t-j- f-o- p-r d-k-. ---------------------------- Dёshiroj t’ju ftoj pёr diku. 0
Mit szeretne, kérem? Çf--ё --s----ni j---u-e-? Ç---- d-------- j- l----- Ç-a-ё d-s-i-o-i j- l-t-m- ------------------------- Çfarё dёshironi ju lutem? 0
Szeretne egy kávét? A -ё----oni-n-ё ka-e? A d-------- n-- k---- A d-s-i-o-i n-ё k-f-? --------------------- A dёshironi njё kafe? 0
Vagy inkább egy teát szeretne? A-o-----ёlqe---- sh----n-ё---j? A-- j- p----- m- s---- n-- ç--- A-o j- p-l-e- m- s-u-ё n-ё ç-j- ------------------------------- Apo ju pёlqen mё shumё njё çaj? 0
Haza szeretnénk menni. D--h--ojm---ё -h-o-mё -ё s-tё--. D--------- t- s------ n- s------ D-s-i-o-m- t- s-k-j-ё n- s-t-p-. -------------------------------- Dёshirojmë tё shkojmё nё shtёpi. 0
Szeretnétek egy taxit? A -ёshi--n--nj- ta---? A d-------- n-- t----- A d-s-i-o-i n-ё t-k-i- ---------------------- A dёshironi njё taksi? 0
Telefonálni szeretnének. Ata-dёs-iroj-ë tё -e--fon-jn-. A-- d--------- t- t----------- A-a d-s-i-o-n- t- t-l-f-n-j-ё- ------------------------------ Ata dёshirojnë tё telefonojnё. 0

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

Két nyelv = két nyelvi centrum!

Az, hogy mikor tanulunk meg egy második nyelvet agyunk számára nem mindegy. Ez azért van, mert az agyunk más és más tárhellyel rendelkezik a különböző nyelvek számára. Nem egy helyen kerül tárolásra az összes nyelv amit megtanulunk. Azon nyelvek melyeket felnőttként tanulunk meg, saját tárhellyel rendelkeznek. Ez azt jelenti, hogy agyunk az új szabályokat egy másik helyen dolgozza fel. Nem az anyanyelvvel együtt kerülnek tárolásra. Viszont azok az emberek akik kétnyelvűen nőnek fel, csak egy területet használnak. Erre az eredményre jutott több kutatás is. Neurológusok megvizsgáltak több tesztalanyt is. Az alanyok két nyelven beszéltek folyékonyan. Az alanyok egy része azonban két nyelvvel nőtt fel. A csoport másik része viszont később tanulta meg a második nyelvet. A nyelvi feladványok közben a kutatók mérték az agyi aktivitást. Így meg tudták vizsgálni, hogy a tesztek alatt az agy mely részei dolgoztak. És azt látták hogy azok akik később tanulták meg a nyelvet, két nyelv központtal rendelkeztek! Azt, hogy ez így van, már rég óta sejtették a kutatók. Az agyi sérülésekkel rendelkező emberek különböző tünetekkel rendelkeznek. Így az agy sérülése beszédproblémákhoz is vezethet. Az érintettek ilyenkor rosszabbul tudnak szavakat kifejezni vagy megérteni. A kétnyelvű sérültek viszont néha különleges tünetekkel rendelkeznek. A nyelvi nehézségeik nem feltétlenül érintik mindkét nyelvet. Ha csak az egyik terület sérült, a másik még működhet. Ilyenkor a beteg az egyik nyelvet jobban beszéli mint a másikat. A két nyelvet ilyenkor különböző gyorsasággal tanulják meg újra. Ez bizonyítja, hogy a két nyelv nem ugyanott tárolódik. Mivel nem egyszerre lettek elsajátítva, két centrum alakult ki. Azt, hogy hogyan kezeli az agyunk a különböző nyelveket, még nem tudjuk. Az új felismerések új tanulási módszerekhez vezethetnek…