Kifejezéstár

hu valamit akarni, kedvelni, szeretni   »   bn কিছু ভাল লাগা

70 [hetven]

valamit akarni, kedvelni, szeretni

valamit akarni, kedvelni, szeretni

৭০ [সত্তর]

70 [Sattara]

কিছু ভাল লাগা

[kichu bhāla lāgā]

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar bengáli Lejátszás Több
Szeretne dohányozni / rágyújtani? আপ-ি ক--ধূ---- করতে-চা-? আ--- ক- ধ----- ক--- চ--- আ-ন- ক- ধ-ম-া- ক-ত- চ-ন- ------------------------ আপনি কি ধূমপান করতে চান? 0
ā--ni-k--d-ū---ā-a --rat- cāna? ā---- k- d-------- k----- c---- ā-a-i k- d-ū-a-ā-a k-r-t- c-n-? ------------------------------- āpani ki dhūmapāna karatē cāna?
Szeretne táncolni? আ-নি -ি -াচ-- -া-? আ--- ক- ন---- চ--- আ-ন- ক- ন-চ-ে চ-ন- ------------------ আপনি কি নাচতে চান? 0
Ā--ni-k--n----ē-----? Ā---- k- n----- c---- Ā-a-i k- n-c-t- c-n-? --------------------- Āpani ki nācatē cāna?
Szeretne sétálni? আ-নি-ক- বেড়------ন----u-U‡--†h-----ন? আ--- ক- ব------ চ-- / n----- †--- চ--- আ-ন- ক- ব-ড-া-ে চ-ন / n-v-‡- †-‡- চ-ন- -------------------------------------- আপনি কি বেড়াতে চান / nuvU‡Z †h‡Z চান? 0
Āpani-k- -ē-āt---ā-- / nuv--Z---Z-cā-a? Ā---- k- b----- c--- / n--------- c---- Ā-a-i k- b-ṛ-t- c-n- / n-v-‡-†-‡- c-n-? --------------------------------------- Āpani ki bēṛātē cāna / nuvU‡Z†h‡Z cāna?
Szeretnék dohányozni / rágyújtani. আমি -ূম----কর-ে-চ-ই-৷ আ-- ধ----- ক--- চ-- ৷ আ-ি ধ-ম-া- ক-ত- চ-ই ৷ --------------------- আমি ধূমপান করতে চাই ৷ 0
Ām-----m-pā---k--a-- c-'i Ā-- d-------- k----- c--- Ā-i d-ū-a-ā-a k-r-t- c-'- ------------------------- Āmi dhūmapāna karatē cā'i
Szeretnél egy cigarettát? ত---র-ক--এ----স---র-- -াই? ত---- ক- এ--- স------ চ--- ত-ম-র ক- এ-ট- স-গ-র-ট চ-ই- -------------------------- তোমার কি একটা সিগারেট চাই? 0
tō-ā-a-k---k--- s---r-ṭ--cā-i? t----- k- ē---- s------- c---- t-m-r- k- ē-a-ā s-g-r-ṭ- c-'-? ------------------------------ tōmāra ki ēkaṭā sigārēṭa cā'i?
Ő tüzet szeretne. সে ---ন চা- ৷ স- আ--- চ-- ৷ স- আ-ু- চ-য় ৷ ------------- সে আগুন চায় ৷ 0
Sē-āguna -ā-a S- ā---- c--- S- ā-u-a c-ẏ- ------------- Sē āguna cāẏa
Szeretnék inni valamit. আমি ক-ছু------র-- চা--৷ আ-- ক--- প-- ক--- চ-- ৷ আ-ি ক-ছ- প-ন ক-ত- চ-ই ৷ ----------------------- আমি কিছু পান করতে চাই ৷ 0
āmi-k--hu p-n--k---t- c--i ā-- k---- p--- k----- c--- ā-i k-c-u p-n- k-r-t- c-'- -------------------------- āmi kichu pāna karatē cā'i
Szeretnék enni valamit. আমি-ক--ু---ত--চ---৷ আ-- ক--- খ--- চ-- ৷ আ-ি ক-ছ- খ-ত- চ-ই ৷ ------------------- আমি কিছু খেতে চাই ৷ 0
ām---ich- k---- c--i ā-- k---- k---- c--- ā-i k-c-u k-ē-ē c-'- -------------------- āmi kichu khētē cā'i
Szeretném kicsit kipihenni magam. আ-ি-এ-টু আ-াম কর-- চ-- ৷ আ-- এ--- আ--- ক--- চ-- ৷ আ-ি এ-ট- আ-া- ক-ত- চ-ই ৷ ------------------------ আমি একটু আরাম করতে চাই ৷ 0
ā------ṭ---r-m--k--atē -ā-i ā-- ē---- ā---- k----- c--- ā-i ē-a-u ā-ā-a k-r-t- c-'- --------------------------- āmi ēkaṭu ārāma karatē cā'i
Szeretnék kérdezni öntől valamit. আ-ি-আপ-াক--কিছ---িজ--াসা কর---চাই-৷ আ-- আ----- ক--- জ------- ক--- চ-- ৷ আ-ি আ-ন-ক- ক-ছ- জ-জ-ঞ-স- ক-ত- চ-ই ৷ ----------------------------------- আমি আপনাকে কিছু জিজ্ঞাসা করতে চাই ৷ 0
ām- ā---āk- -i-hu--i-ñ-sā kara-ē-cā-i ā-- ā------ k---- j------ k----- c--- ā-i ā-a-ā-ē k-c-u j-j-ā-ā k-r-t- c-'- ------------------------------------- āmi āpanākē kichu jijñāsā karatē cā'i
Szeretném önt megkérni valamire. আ---আপনা---া-ে-ক-ছ------৷ আ-- আ---- ক--- ক--- চ-- ৷ আ-ি আ-ন-র ক-ছ- ক-ছ- চ-ই ৷ ------------------------- আমি আপনার কাছে কিছু চাই ৷ 0
ām- ā--nā-- kā--ē-k-c-u ---i ā-- ā------ k---- k---- c--- ā-i ā-a-ā-a k-c-ē k-c-u c-'- ---------------------------- āmi āpanāra kāchē kichu cā'i
Szeretném önt meghívni valamire. আম--আপনা-- নি-----রণ -রত- --ই। আ-- আ----- ন-------- ক--- চ--- আ-ি আ-ন-ক- ন-ম-্-্-ণ ক-ত- চ-ই- ------------------------------ আমি আপনাকে নিমন্ত্রণ করতে চাই। 0
ā-i āpanāk- -im--tra-a ---atē-cā-i. ā-- ā------ n--------- k----- c---- ā-i ā-a-ā-ē n-m-n-r-ṇ- k-r-t- c-'-. ----------------------------------- āmi āpanākē nimantraṇa karatē cā'i.
Mit szeretne, kérem? আ--ি ক- চান? আ--- ক- চ--- আ-ন- ক- চ-ন- ------------ আপনি কী চান? 0
Āpa----ī---na? Ā---- k- c---- Ā-a-i k- c-n-? -------------- Āpani kī cāna?
Szeretne egy kávét? আপ-ি--ি-ক-ি-খ-তে-চান? আ--- ক- ক-- খ--- চ--- আ-ন- ক- ক-ি খ-ত- চ-ন- --------------------- আপনি কি কফি খেতে চান? 0
Āp--i ki---ph- kh-tē-c--a? Ā---- k- k---- k---- c---- Ā-a-i k- k-p-i k-ē-ē c-n-? -------------------------- Āpani ki kaphi khētē cāna?
Vagy inkább egy teát szeretne? নাকি---নি -া---তে চা-? ন--- আ--- চ- খ--- চ--- ন-ক- আ-ন- চ- খ-ত- চ-ন- ---------------------- নাকি আপনি চা খেতে চান? 0
Nāki-āpa-- -ā --ē-ē-cāna? N--- ā---- c- k---- c---- N-k- ā-a-i c- k-ē-ē c-n-? ------------------------- Nāki āpani cā khētē cāna?
Haza szeretnénk menni. আ-র--ঘ-ে ---- ----৷ আ--- ঘ-- য--- চ-- ৷ আ-র- ঘ-ে য-ত- চ-ই ৷ ------------------- আমরা ঘরে যেতে চাই ৷ 0
Ā-arā --a-- -ēt- cā-i Ā---- g---- y--- c--- Ā-a-ā g-a-ē y-t- c-'- --------------------- Āmarā gharē yētē cā'i
Szeretnétek egy taxit? ত--রা কি--্-----ি চ-ও? ত---- ক- ট------- চ--- ত-ম-া ক- ট-য-ক-স- চ-ও- ---------------------- তোমরা কি ট্যাক্সি চাও? 0
t--arā-ki ṭ--k-i -ā'ō? t----- k- ṭ----- c---- t-m-r- k- ṭ-ā-s- c-'-? ---------------------- tōmarā ki ṭyāksi cā'ō?
Telefonálni szeretnének. ত--া-/-----এ----ফোন -রতে --------য়৤ ত--- / ও-- এ--- ফ-- ক--- চ-- / চ--- ত-র- / ও-া এ-ট- ফ-ন ক-ত- চ-ন / চ-য়- ----------------------------------- তারা / ওরা একটা ফোন করতে চান / চায়৤ 0
T-r-----r---ka-----ōn----rat----na / --ẏa৤ T--- / ō-- ē---- p---- k----- c--- / c---- T-r- / ō-ā ē-a-ā p-ō-a k-r-t- c-n- / c-ẏ-৤ ------------------------------------------ Tārā / ōrā ēkaṭā phōna karatē cāna / cāẏa৤

Két nyelv = két nyelvi centrum!

Az, hogy mikor tanulunk meg egy második nyelvet agyunk számára nem mindegy. Ez azért van, mert az agyunk más és más tárhellyel rendelkezik a különböző nyelvek számára. Nem egy helyen kerül tárolásra az összes nyelv amit megtanulunk. Azon nyelvek melyeket felnőttként tanulunk meg, saját tárhellyel rendelkeznek. Ez azt jelenti, hogy agyunk az új szabályokat egy másik helyen dolgozza fel. Nem az anyanyelvvel együtt kerülnek tárolásra. Viszont azok az emberek akik kétnyelvűen nőnek fel, csak egy területet használnak. Erre az eredményre jutott több kutatás is. Neurológusok megvizsgáltak több tesztalanyt is. Az alanyok két nyelven beszéltek folyékonyan. Az alanyok egy része azonban két nyelvvel nőtt fel. A csoport másik része viszont később tanulta meg a második nyelvet. A nyelvi feladványok közben a kutatók mérték az agyi aktivitást. Így meg tudták vizsgálni, hogy a tesztek alatt az agy mely részei dolgoztak. És azt látták hogy azok akik később tanulták meg a nyelvet, két nyelv központtal rendelkeztek! Azt, hogy ez így van, már rég óta sejtették a kutatók. Az agyi sérülésekkel rendelkező emberek különböző tünetekkel rendelkeznek. Így az agy sérülése beszédproblémákhoz is vezethet. Az érintettek ilyenkor rosszabbul tudnak szavakat kifejezni vagy megérteni. A kétnyelvű sérültek viszont néha különleges tünetekkel rendelkeznek. A nyelvi nehézségeik nem feltétlenül érintik mindkét nyelvet. Ha csak az egyik terület sérült, a másik még működhet. Ilyenkor a beteg az egyik nyelvet jobban beszéli mint a másikat. A két nyelvet ilyenkor különböző gyorsasággal tanulják meg újra. Ez bizonyítja, hogy a két nyelv nem ugyanott tárolódik. Mivel nem egyszerre lettek elsajátítva, két centrum alakult ki. Azt, hogy hogyan kezeli az agyunk a különböző nyelveket, még nem tudjuk. Az új felismerések új tanulási módszerekhez vezethetnek…