Kifejezéstár

hu Számok   »   no Tall

7 [hét]

Számok

Számok

7 [sju]

Tall

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar norvég Lejátszás Több
Számolok: J----eller: J-- t------ J-g t-l-e-: ----------- Jeg teller: 0
egy, kettő, három en,-t-- t-e e-- t-- t-- e-, t-, t-e ----------- en, to, tre 0
Én háromig számolok. Jeg ---ler-ti--tre. J-- t----- t-- t--- J-g t-l-e- t-l t-e- ------------------- Jeg teller til tre. 0
Én tovább számolok: Je- t-l--r-vid-re. J-- t----- v------ J-g t-l-e- v-d-r-. ------------------ Jeg teller videre. 0
négy, öt, hat, f-r-, f-m----k-, f---- f--- s---- f-r-, f-m- s-k-, ---------------- fire, fem, seks, 0
hét, nyolc, kilenc s-----t-----i s--- å---- n- s-u- å-t-, n- ------------- sju, åtte, ni 0
Én számolok. Jeg--e-le-. J-- t------ J-g t-l-e-. ----------- Jeg teller. 0
Te számolsz. Du --lle-. D- t------ D- t-l-e-. ---------- Du teller. 0
Ő számol. Ha- tel---. H-- t------ H-n t-l-e-. ----------- Han teller. 0
Egy. Az első. E-- --- f-----. E-- D-- f------ E-. D-n f-r-t-. --------------- En. Den første. 0
Kettő. A második. To--De- -nd-e. T-- D-- a----- T-. D-n a-d-e- -------------- To. Den andre. 0
Három. A harmadik. Tre- --n -r--je. T--- D-- t------ T-e- D-n t-e-j-. ---------------- Tre. Den tredje. 0
Négy. A negyedik. F-----D-n ------. F---- D-- f------ F-r-. D-n f-e-d-. ----------------- Fire. Den fjerde. 0
Öt. Az ötödik. Fem----- ----e. F--- D-- f----- F-m- D-n f-m-e- --------------- Fem. Den femte. 0
Hat. A hatodik. S-k-- Den --e---. S---- D-- s------ S-k-. D-n s-e-t-. ----------------- Seks. Den sjette. 0
Hét. A hetedik. S-u.---n-sju-nd-. S--- D-- s------- S-u- D-n s-u-n-e- ----------------- Sju. Den sjuende. 0
Nyolc. A nyolcadik. Åtte- De--å----d-. Å---- D-- å------- Å-t-. D-n å-t-n-e- ------------------ Åtte. Den åttende. 0
Kilenc. A kilencedik. N-.--en ---nde. N-- D-- n------ N-. D-n n-e-d-. --------------- Ni. Den niende. 0

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

Gondolkodás és a nyelv

Az, hogy hogyan gondolkodunk függ a nyelvünktől is. Gondolkodás közben saját magunkkal ‘beszélünk’. Ezáltal nyelvünk hatással van szemléletmódunkra. Képesek vagyunk számos különböző nyelv ellenére ugyanazt gondolni? Vagy máshogy gondolkozunk mert máshogy beszélünk? Minden egyes nemzetnek megvan a saját szókincse. Némelyik nyelvből hiányoznak bizonyos szavak. Vannak olyan nemzetek, melyek nem különböztetik meg a zöldet és a kéket. Ugyanazt a szót használják mindkét színre. És rosszabbul ismerik fel a színeket mint más népek! Színárnyalatokat és satírozásokat nem képesek azonosítani. Tagjaiknak problémái vannak a színek leírásánál. Más nyelvek nagyon kevés szóval rendelkeznek a számokra. Tagjaik sokkal rosszabbul számolnak. Vannak olyan nyelvek is, amelyek nem ismerik a jobbat és a balt . Itt az emberek észak, dél, kelet és nyugatról beszélnek. Ők földrajzilag nagyon jól tájékozódnak. A job és a bal fogalmát viszont nem ismerik. Természetesen nem csak a nyelvünk van hatással gondolkodásunkra. Környezetünk és mindennapjaink is formálják gondolatainkat. Milyen szerepe van tehát a nyelvnek? Korlátozza gondolkodásunkat? Vagy csak arra vannak szavaink amit gondolunk? Mi az ok és mi az okozat? Mindezen kérdések még nincsenek megválaszolva. Ezek az agykutatókat és a nyelvészeket is egyaránt foglalkoztatják. Ez a téma mindannyiunkat érinti… Az vagy amit mondasz?!