Kifejezéstár

hu Számok   »   af Getalle

7 [hét]

Számok

Számok

7 [sewe]

Getalle

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar afrikaans Lejátszás Több
Számolok: E--t--: E- t--- E- t-l- ------- Ek tel: 0
egy, kettő, három ee---t-ee,-dr-e e--- t---- d--- e-n- t-e-, d-i- --------------- een, twee, drie 0
Én háromig számolok. E- t---tot d---. E- t-- t-- d---- E- t-l t-t d-i-. ---------------- Ek tel tot drie. 0
Én tovább számolok: E------ve----: E- t-- v------ E- t-l v-r-e-: -------------- Ek tel verder: 0
négy, öt, hat, v--r- vy-,--es, v---- v--- s--- v-e-, v-f- s-s- --------------- vier, vyf, ses, 0
hét, nyolc, kilenc s---, ag-- n-ge s---- a--- n--- s-w-, a-t- n-g- --------------- sewe, agt, nege 0
Én számolok. E- t-l. E- t--- E- t-l- ------- Ek tel. 0
Te számolsz. J- tel. J- t--- J- t-l- ------- Jy tel. 0
Ő számol. H--t--. H- t--- H- t-l- ------- Hy tel. 0
Egy. Az első. Ee-.--i- -e-s--. E--- D-- e------ E-n- D-e e-r-t-. ---------------- Een. Die eerste. 0
Kettő. A második. Twee. D-e t-e-de. T---- D-- t------ T-e-. D-e t-e-d-. ----------------- Twee. Die tweede. 0
Három. A harmadik. Dri-- --e d-rd-. D---- D-- d----- D-i-. D-e d-r-e- ---------------- Drie. Die derde. 0
Négy. A negyedik. Vi--. --- -ierde. V---- D-- v------ V-e-. D-e v-e-d-. ----------------- Vier. Die vierde. 0
Öt. Az ötödik. Vy-. -i--v---e. V--- D-- v----- V-f- D-e v-f-e- --------------- Vyf. Die vyfde. 0
Hat. A hatodik. Se-. D-e-s--d-. S--- D-- s----- S-s- D-e s-s-e- --------------- Ses. Die sesde. 0
Hét. A hetedik. S---. --e-s-w-n-e. S---- D-- s------- S-w-. D-e s-w-n-e- ------------------ Sewe. Die sewende. 0
Nyolc. A nyolcadik. Ag-------a-t-t-. A--- D-- a------ A-t- D-e a-t-t-. ---------------- Agt. Die agtste. 0
Kilenc. A kilencedik. Neg-.-D-e-nege-d-. N---- D-- n------- N-g-. D-e n-g-n-e- ------------------ Nege. Die negende. 0

Gondolkodás és a nyelv

Az, hogy hogyan gondolkodunk függ a nyelvünktől is. Gondolkodás közben saját magunkkal ‘beszélünk’. Ezáltal nyelvünk hatással van szemléletmódunkra. Képesek vagyunk számos különböző nyelv ellenére ugyanazt gondolni? Vagy máshogy gondolkozunk mert máshogy beszélünk? Minden egyes nemzetnek megvan a saját szókincse. Némelyik nyelvből hiányoznak bizonyos szavak. Vannak olyan nemzetek, melyek nem különböztetik meg a zöldet és a kéket. Ugyanazt a szót használják mindkét színre. És rosszabbul ismerik fel a színeket mint más népek! Színárnyalatokat és satírozásokat nem képesek azonosítani. Tagjaiknak problémái vannak a színek leírásánál. Más nyelvek nagyon kevés szóval rendelkeznek a számokra. Tagjaik sokkal rosszabbul számolnak. Vannak olyan nyelvek is, amelyek nem ismerik a jobbat és a balt . Itt az emberek észak, dél, kelet és nyugatról beszélnek. Ők földrajzilag nagyon jól tájékozódnak. A job és a bal fogalmát viszont nem ismerik. Természetesen nem csak a nyelvünk van hatással gondolkodásunkra. Környezetünk és mindennapjaink is formálják gondolatainkat. Milyen szerepe van tehát a nyelvnek? Korlátozza gondolkodásunkat? Vagy csak arra vannak szavaink amit gondolunk? Mi az ok és mi az okozat? Mindezen kérdések még nincsenek megválaszolva. Ezek az agykutatókat és a nyelvészeket is egyaránt foglalkoztatják. Ez a téma mindannyiunkat érinti… Az vagy amit mondasz?!