Kifejezéstár

hu Tömegközlekedés   »   lv Vietējais sabiedriskais transports

36 [harminchat]

Tömegközlekedés

Tömegközlekedés

36 [trīsdesmit seši]

Vietējais sabiedriskais transports

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar lett Lejátszás Több
Hol van a buszmegálló? Ku- i- a-to-usa--i--ura? K-- i- a------- p------- K-r i- a-t-b-s- p-e-u-a- ------------------------ Kur ir autobusa pietura? 0
Melyik busz megy a központba? Ku-- a-tob-------uc ---c-nt-u? K--- a------- b---- u- c------ K-r- a-t-b-s- b-a-c u- c-n-r-? ------------------------------ Kurš autobuss brauc uz centru? 0
Melyik vonalat kell válasszam? Ar ku----r---a-u - -----j-u-u-/ ----bu-u-man --b-a-c? A- k--- t------- / t--------- / a------- m-- j------- A- k-r- t-a-v-j- / t-o-e-b-s- / a-t-b-s- m-n j-b-a-c- ----------------------------------------------------- Ar kuru tramvaju / trolejbusu / autobusu man jābrauc? 0
Át kell szállnom? Vai ma- i- j--ā-sē-a-? V-- m-- i- j---------- V-i m-n i- j-p-r-ē-a-? ---------------------- Vai man ir jāpārsēžas? 0
Hol kell átszállnom? Kur-man i------r---as? K-- m-- i- j---------- K-r m-n i- j-p-r-ē-a-? ---------------------- Kur man ir jāpārsēžas? 0
Mennyibe kerül egy jegy? C---m--s--brauk--n-- b---t-? C-- m---- b--------- b------ C-k m-k-ā b-a-k-a-a- b-ļ-t-? ---------------------------- Cik maksā braukšanas biļete? 0
Hány megálló van a központig? Cik---et-ru -r --d- c-ntr--? C-- p------ i- l--- c------- C-k p-e-u-u i- l-d- c-n-r-m- ---------------------------- Cik pieturu ir līdz centram? 0
Itt kell ki- / leszállnia. J-----e-t -ā-zk-pj. J--- š--- j-------- J-m- š-i- j-i-k-p-. ------------------- Jums šeit jāizkāpj. 0
Hátul kell ki- / leszállnia. J--s-jā-zkā-j -a a-z-ugu-ējā- -urv--. J--- j------- p- a----------- d------ J-m- j-i-k-p- p- a-z-u-u-ē-ā- d-r-ī-. ------------------------------------- Jums jāizkāpj pa aizmugurējām durvīm. 0
A következő metró 5 perc múlva jön. N------s-met-o--i-c--n- nāks --- 5-minūt--. N------- m---- v------- n--- p-- 5 m------- N-k-m-i- m-t-o v-l-i-n- n-k- p-c 5 m-n-t-m- ------------------------------------------- Nākamais metro vilciens nāks pēc 5 minūtēm. 0
A következő villamos 10 perc múlva jön. Nāka-a-- t--m-a-- -āk--pēc -0 -in-tēm. N------- t------- n--- p-- 1- m------- N-k-m-i- t-a-v-j- n-k- p-c 1- m-n-t-m- -------------------------------------- Nākamais tramvajs nāks pēc 10 minūtēm. 0
A következő busz 15 perc múlva jön. Nā-a---s -uto--s- n--- -ēc 1- -in----. N------- a------- n--- p-- 1- m------- N-k-m-i- a-t-b-s- n-k- p-c 1- m-n-t-m- -------------------------------------- Nākamais autobuss nāks pēc 15 minūtēm. 0
Mikor megy az utolsó metró? Ci-os------dēja-- --t-o---l---ns? C---- i- p------- m---- v-------- C-k-s i- p-d-j-i- m-t-o v-l-i-n-? --------------------------------- Cikos ir pēdējais metro vilciens? 0
Mikor megy az utolsó villamos? C--os -r---d----- -ra--a-s? C---- i- p------- t-------- C-k-s i- p-d-j-i- t-a-v-j-? --------------------------- Cikos ir pēdējais tramvajs? 0
Mikor megy az utolsó busz? C-kos ir-p-dē---- au-o-uss? C---- i- p------- a-------- C-k-s i- p-d-j-i- a-t-b-s-? --------------------------- Cikos ir pēdējais autobuss? 0
Van jegye? Vai-Jums i- b-aukš---s---ļ---? V-- J--- i- b--------- b------ V-i J-m- i- b-a-k-a-a- b-ļ-t-? ------------------------------ Vai Jums ir braukšanas biļete? 0
Jegyem? – Nem, nincs nekem. B----e- - ----m-- nav. B------ – N-- m-- n--- B-ļ-t-? – N-, m-n n-v- ---------------------- Biļete? – Nē, man nav. 0
Akkor büntetést kell fizetnie. T-d J-ms-j--aksā-s----na-da. T-- J--- j------ s--- n----- T-d J-m- j-m-k-ā s-d- n-u-a- ---------------------------- Tad Jums jāmaksā soda nauda. 0

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

A nyelv fejlődése

Az, hogy miért beszélünk egymással, egyértelmű. Gondolatainkat szeretnénk kicserélni és egymás közt megértetni magunkat. Az, hogy pontosan hogyan alakult ki a nyelv, az ezzel szemben nem tejesen világos. Erre különböző elméletek léteznek. Ami biztos, hogy a beszéd egy nagyon régi jelenség. A beszéd előfeltétele bizonyos testi tulajdonságok megléte. Rájuk azért volt szükség, hogy hangokat tudjuk kiadni magunkból. Már a neandervölgyieknek is megvolt a képessége arra, hogy használja a hangját. Ezáltal képesek voltak magukat az állatoktól megkülönböztetni. Továbbá szükség volt egy hangos, erős hangra az önvédelem során. A segítségével az ellenségeket meg lehetett fenyegetni vagy elijeszteni. Akkoriban már gyártottak eszközöket és csináltak tüzet is. Ezt a tudást valahogyan tovább kellett adni. A csoportos vadászathoz is szükség volt a beszédre. Már 2 millió évvel ezelőtt létezett egy nagyon egyszerű kommunikációs forma. Az első beszédelemek jelek és gesztusok voltak. De az emberek a sötétben is akartak egymással kommunikálni. Emellett képesnek kellett lenniük arra, hogy úgy is tudjanak beszélni egymással, hogy nem néznek egymás felé. Ezért fejlődött ki a beszéd, ami felváltotta a jeleket. A mai napon használt beszéd legalább 50000 éves. Amikor a homo sapiens elhagyta Afrikát, elterjesztette világszerte. A különböző régiókban szétváltak a nyelvek egymástól. Kialakultak a különböző nyelvcsaládok. Ezek viszont csak a nyelvi rendszerek alapjait foglalták magukba. Az első nyelvek sokkal egyszerűbben voltak a mostaniaknál. A nyelvtan, a fonológia és a jelentéstan által fejlődtek tovább. Tulajdonképpen azt lehet mondani, hogy a különböző nyelvek különböző megoldásokat jelentenek. A probléma mindig ugyanaz volt: Hogyan mutatom meg, hogy mit gondolok?