Kifejezéstár

hu Számok   »   ro Numere

7 [hét]

Számok

Számok

7 [şapte]

Numere

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar román Lejátszás Több
Számolok: Eu--um--: E- n----- E- n-m-r- --------- Eu număr: 0
egy, kettő, három un-, d-i, ---i u--- d--- t--- u-u- d-i- t-e- -------------- unu, doi, trei 0
Én háromig számolok. E- -u-ă- până l- t--i. E- n---- p--- l- t---- E- n-m-r p-n- l- t-e-. ---------------------- Eu număr până la trei. 0
Én tovább számolok: E--n-m-r mai-depa-t-: E- n---- m-- d------- E- n-m-r m-i d-p-r-e- --------------------- Eu număr mai departe: 0
négy, öt, hat, p-tr---ci-c-,-ş-s-, p----- c----- ş---- p-t-u- c-n-i- ş-s-, ------------------- patru, cinci, şase, 0
hét, nyolc, kilenc şa---- opt---o-ă ş----- o--- n--- ş-p-e- o-t- n-u- ---------------- şapte, opt, nouă 0
Én számolok. Eu -um-r. E- n----- E- n-m-r- --------- Eu număr. 0
Te számolsz. Tu n-me--. T- n------ T- n-m-r-. ---------- Tu numeri. 0
Ő számol. El n-m--ă. E- n------ E- n-m-r-. ---------- El numără. 0
Egy. Az első. U----P-im--. U--- P------ U-u- P-i-u-. ------------ Unu. Primul. 0
Kettő. A második. D--.--- -oilea. D--- A- d------ D-i- A- d-i-e-. --------------- Doi. Al doilea. 0
Három. A harmadik. T-e---Al-tr--l-a. T---- A- t------- T-e-. A- t-e-l-a- ----------------- Trei. Al treilea. 0
Négy. A negyedik. Pa-ru--Al-P--rul-a. P----- A- P-------- P-t-u- A- P-t-u-e-. ------------------- Patru. Al Patrulea. 0
Öt. Az ötödik. C--ci. -- --nci-ea. C----- A- c-------- C-n-i- A- c-n-i-e-. ------------------- Cinci. Al cincilea. 0
Hat. A hatodik. Şa-e.--l ş-s-lea. Ş---- A- ş------- Ş-s-. A- ş-s-l-a- ----------------- Şase. Al şaselea. 0
Hét. A hetedik. Ş-pt-.--- ş-pte--a. Ş----- A- ş-------- Ş-p-e- A- ş-p-e-e-. ------------------- Şapte. Al şaptelea. 0
Nyolc. A nyolcadik. O-t- -l op-u-ea. O--- A- o------- O-t- A- o-t-l-a- ---------------- Opt. Al optulea. 0
Kilenc. A kilencedik. N---. A- nou--ea. N---- A- n------- N-u-. A- n-u-l-a- ----------------- Nouă. Al nouălea. 0

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

Gondolkodás és a nyelv

Az, hogy hogyan gondolkodunk függ a nyelvünktől is. Gondolkodás közben saját magunkkal ‘beszélünk’. Ezáltal nyelvünk hatással van szemléletmódunkra. Képesek vagyunk számos különböző nyelv ellenére ugyanazt gondolni? Vagy máshogy gondolkozunk mert máshogy beszélünk? Minden egyes nemzetnek megvan a saját szókincse. Némelyik nyelvből hiányoznak bizonyos szavak. Vannak olyan nemzetek, melyek nem különböztetik meg a zöldet és a kéket. Ugyanazt a szót használják mindkét színre. És rosszabbul ismerik fel a színeket mint más népek! Színárnyalatokat és satírozásokat nem képesek azonosítani. Tagjaiknak problémái vannak a színek leírásánál. Más nyelvek nagyon kevés szóval rendelkeznek a számokra. Tagjaik sokkal rosszabbul számolnak. Vannak olyan nyelvek is, amelyek nem ismerik a jobbat és a balt . Itt az emberek észak, dél, kelet és nyugatról beszélnek. Ők földrajzilag nagyon jól tájékozódnak. A job és a bal fogalmát viszont nem ismerik. Természetesen nem csak a nyelvünk van hatással gondolkodásunkra. Környezetünk és mindennapjaink is formálják gondolatainkat. Milyen szerepe van tehát a nyelvnek? Korlátozza gondolkodásunkat? Vagy csak arra vannak szavaink amit gondolunk? Mi az ok és mi az okozat? Mindezen kérdések még nincsenek megválaszolva. Ezek az agykutatókat és a nyelvészeket is egyaránt foglalkoztatják. Ez a téma mindannyiunkat érinti… Az vagy amit mondasz?!