Kifejezéstár

hu Múlt 3   »   ro Trecut 3

83 [nyolcvanhárom]

Múlt 3

Múlt 3

83 [optzeci şi trei]

Trecut 3

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar román Lejátszás Több
telefonálni a--or---l- -el-fon a v---- l- t------ a v-r-i l- t-l-f-n ------------------ a vorbi la telefon 0
Telefonáltam. Am v---it l--t-lef--. A- v----- l- t------- A- v-r-i- l- t-l-f-n- --------------------- Am vorbit la telefon. 0
Az egész időben telefonáltam. A---or-i---o- t-mpu--l- -------. A- v----- t-- t----- l- t------- A- v-r-i- t-t t-m-u- l- t-l-f-n- -------------------------------- Am vorbit tot timpul la telefon. 0
kérdezni a-în-re-a a î------ a î-t-e-a --------- a întreba 0
Kérdeztem. A-----re---. A- î-------- A- î-t-e-a-. ------------ Am întrebat. 0
Mindig kérdeztem. Am-înt--ba--î-t--d-----. A- î------- î----------- A- î-t-e-a- î-t-t-e-u-a- ------------------------ Am întrebat întotdeauna. 0
mesélni a -o-e--i a p------ a p-v-s-i --------- a povesti 0
Meséltem. Am-p-v---i-. A- p-------- A- p-v-s-i-. ------------ Am povestit. 0
Az egész történetet elmeséltem. A- p-v-st-- -oat- -o--ste-. A- p------- t---- p-------- A- p-v-s-i- t-a-ă p-v-s-e-. --------------------------- Am povestit toată povestea. 0
tanulni a------a a î----- a î-v-ţ- -------- a învăţa 0
Tanultam. A- înv---t. A- î------- A- î-v-ţ-t- ----------- Am învăţat. 0
Egész este tanultam. Am î-v-ţat -o-t--s-a-a. A- î------ t---- s----- A- î-v-ţ-t t-a-ă s-a-a- ----------------------- Am învăţat toată seara. 0
dolgozni a luc-a a l---- a l-c-a ------- a lucra 0
Dolgoztam. A--lu-ra-. A- l------ A- l-c-a-. ---------- Am lucrat. 0
Egész nap dolgoztam. Am l--ra- t--tă--i--. A- l----- t---- z---- A- l-c-a- t-a-ă z-u-. --------------------- Am lucrat toată ziua. 0
enni a mânca a m---- a m-n-a ------- a mânca 0
Ettem. A- -ân-at. A- m------ A- m-n-a-. ---------- Am mâncat. 0
Az összes ételt megettem. Am-mâ-c-- to--ă m-n-----. A- m----- t---- m-------- A- m-n-a- t-a-ă m-n-a-e-. ------------------------- Am mâncat toată mâncarea. 0

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

A nyelvtudomány története

A nyelvek mindig is elbűvölték az embereket. A nyelvtudomány története ezért nagyon régre nyúl vissza. A nyelvtudomány a nyelvekkel való szisztematikus foglalkozás. Már évezredekkel ezelőtt is foglalkoztak az emberek a nyelvekkel. Ezalatt a különböző kultúrák különböző módszereket alakítottak ki. Ennek megfelelően különböző leírások születtek a nyelvekről. A mai nyelvtudomány alapjai főleg ókori elméleteken alapszanak. Főleg Görögországban alakult ki számos hagyomány. A legrégibb ismert nyelvvel foglalkozó szöveg azonban Indiából származik. Körülbelül 3000 évvel ezelőtt a Sakatayana nevű nyelvész írta. Az ókorban olyan filozófusok mint Platón foglalkoztak a nyelvekkel. A római szerzők később tovább gondolták ezeket az elméleteket. Az arabok is saját hagyományokat alakítottak ki a 8. században. A műveik már pontos leírást mutatnak az arab nyelvről. Az újkorban főleg azt akarták kideríteni, hogy honnan származik a nyelv. A tudósokat főleg a nyelvek történeke foglalkoztatta. A 18. században elkezdték összehasonlítani a nyelveket. Így akarták megérteni, hogy hogyan alakulnak a nyelvek. Később aztán a nyelvekre mint rendszerekre fektették a hangsúlyt. Az a kérdés állt a középpontban, hogy hogyan működnek a nyelvek. Manapság a nyelvtudományon belül számos irányzat létezik. Az 50-es évek óta sok új tudományág alakult ki. Ezekre részben erős hatással vannak más tudományok. Mint a nyelv pszichológiájával foglalkozó tudomány és az interkulturális kommunikáció. A nyelvtudomány új ágazatai nagyon erősen szakosodtak. Egy példa erre a női nyelvvel foglalkozó tudományág. A nyelvtudomány története tehát folytatódik… Amíg léteznek nyelvek, az embereket foglalkoztatni fogják azok…