Kifejezéstár

hu Múlt 3   »   ro Trecut 3

83 [nyolcvanhárom]

Múlt 3

Múlt 3

83 [optzeci şi trei]

Trecut 3

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar román Lejátszás Több
telefonálni a-v-----la ---ef-n a v____ l_ t______ a v-r-i l- t-l-f-n ------------------ a vorbi la telefon 0
Telefonáltam. Am-vo---t-l- ---e-o-. A_ v_____ l_ t_______ A- v-r-i- l- t-l-f-n- --------------------- Am vorbit la telefon. 0
Az egész időben telefonáltam. Am--o--i---o- --mp-- la--ele---. A_ v_____ t__ t_____ l_ t_______ A- v-r-i- t-t t-m-u- l- t-l-f-n- -------------------------------- Am vorbit tot timpul la telefon. 0
kérdezni a î-t-eba a î______ a î-t-e-a --------- a întreba 0
Kérdeztem. A----tre-at. A_ î________ A- î-t-e-a-. ------------ Am întrebat. 0
Mindig kérdeztem. Am ---r--at înto--ea-n-. A_ î_______ î___________ A- î-t-e-a- î-t-t-e-u-a- ------------------------ Am întrebat întotdeauna. 0
mesélni a-pove--i a p______ a p-v-s-i --------- a povesti 0
Meséltem. Am-p-v-s---. A_ p________ A- p-v-s-i-. ------------ Am povestit. 0
Az egész történetet elmeséltem. A- po-e-t-t-to-----ov----a. A_ p_______ t____ p________ A- p-v-s-i- t-a-ă p-v-s-e-. --------------------------- Am povestit toată povestea. 0
tanulni a--nv--a a î_____ a î-v-ţ- -------- a învăţa 0
Tanultam. A----vă-at. A_ î_______ A- î-v-ţ-t- ----------- Am învăţat. 0
Egész este tanultam. Am-î--ăţat-----ă-seara. A_ î______ t____ s_____ A- î-v-ţ-t t-a-ă s-a-a- ----------------------- Am învăţat toată seara. 0
dolgozni a luc-a a l____ a l-c-a ------- a lucra 0
Dolgoztam. A- l-c-at. A_ l______ A- l-c-a-. ---------- Am lucrat. 0
Egész nap dolgoztam. A- lu---- t-at- zi--. A_ l_____ t____ z____ A- l-c-a- t-a-ă z-u-. --------------------- Am lucrat toată ziua. 0
enni a-m-nca a m____ a m-n-a ------- a mânca 0
Ettem. A- mân-a-. A_ m______ A- m-n-a-. ---------- Am mâncat. 0
Az összes ételt megettem. A--mâ---- to--ă -â-c-re-. A_ m_____ t____ m________ A- m-n-a- t-a-ă m-n-a-e-. ------------------------- Am mâncat toată mâncarea. 0

A nyelvtudomány története

A nyelvek mindig is elbűvölték az embereket. A nyelvtudomány története ezért nagyon régre nyúl vissza. A nyelvtudomány a nyelvekkel való szisztematikus foglalkozás. Már évezredekkel ezelőtt is foglalkoztak az emberek a nyelvekkel. Ezalatt a különböző kultúrák különböző módszereket alakítottak ki. Ennek megfelelően különböző leírások születtek a nyelvekről. A mai nyelvtudomány alapjai főleg ókori elméleteken alapszanak. Főleg Görögországban alakult ki számos hagyomány. A legrégibb ismert nyelvvel foglalkozó szöveg azonban Indiából származik. Körülbelül 3000 évvel ezelőtt a Sakatayana nevű nyelvész írta. Az ókorban olyan filozófusok mint Platón foglalkoztak a nyelvekkel. A római szerzők később tovább gondolták ezeket az elméleteket. Az arabok is saját hagyományokat alakítottak ki a 8. században. A műveik már pontos leírást mutatnak az arab nyelvről. Az újkorban főleg azt akarták kideríteni, hogy honnan származik a nyelv. A tudósokat főleg a nyelvek történeke foglalkoztatta. A 18. században elkezdték összehasonlítani a nyelveket. Így akarták megérteni, hogy hogyan alakulnak a nyelvek. Később aztán a nyelvekre mint rendszerekre fektették a hangsúlyt. Az a kérdés állt a középpontban, hogy hogyan működnek a nyelvek. Manapság a nyelvtudományon belül számos irányzat létezik. Az 50-es évek óta sok új tudományág alakult ki. Ezekre részben erős hatással vannak más tudományok. Mint a nyelv pszichológiájával foglalkozó tudomány és az interkulturális kommunikáció. A nyelvtudomány új ágazatai nagyon erősen szakosodtak. Egy példa erre a női nyelvvel foglalkozó tudományág. A nyelvtudomány története tehát folytatódik… Amíg léteznek nyelvek, az embereket foglalkoztatni fogják azok…