Kifejezéstár

hu Módbeli segédigék múlt ideje 2   »   be Прошлы час мадальных дзеясловаў 2

88 [nyolcvannyolc]

Módbeli segédigék múlt ideje 2

Módbeli segédigék múlt ideje 2

88 [восемдзесят восем]

88 [vosemdzesyat vosem]

Прошлы час мадальных дзеясловаў 2

[Proshly chas madal’nykh dzeyaslovau 2]

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar belorusz Lejátszás Több
A fiam nem akart a babával játszani. Мой--ын -- х--е---ул--ь ----ль--й. М-- с-- н- х---- г----- з л------- М-й с-н н- х-ц-ў г-л-ц- з л-л-к-й- ---------------------------------- Мой сын не хацеў гуляць з лялькай. 0
M----yn-ne --ats-u --lyat-’ - --al-ka-. M-- s-- n- k------ g------- z l-------- M-y s-n n- k-a-s-u g-l-a-s- z l-a-’-a-. --------------------------------------- Moy syn ne khatseu gulyats’ z lyal’kay.
A lányom nem akart futballozni. М-- да-ка -е ---ел- --л-ц--у-----о-. М-- д---- н- х----- г----- у ф------ М-я д-ч-а н- х-ц-л- г-л-ц- у ф-т-о-. ------------------------------------ Мая дачка не хацела гуляць у футбол. 0
Maya -a--ka--- k-a-se-a-g---a-s--u-f-t-ol. M--- d----- n- k------- g------- u f------ M-y- d-c-k- n- k-a-s-l- g-l-a-s- u f-t-o-. ------------------------------------------ Maya dachka ne khatsela gulyats’ u futbol.
A feleségem nem akart velem sakkozni. М---ж-н-а--е -ац-ла гу-я-ь--а----------хматы. М-- ж---- н- х----- г----- с- м--- у ш------- М-я ж-н-а н- х-ц-л- г-л-ц- с- м-о- у ш-х-а-ы- --------------------------------------------- Мая жонка не хацела гуляць са мной у шахматы. 0
M--------ka--e-k-at-e-- -u--a-s’ s- m--y-- sha--m-ty. M--- z----- n- k------- g------- s- m--- u s--------- M-y- z-o-k- n- k-a-s-l- g-l-a-s- s- m-o- u s-a-h-a-y- ----------------------------------------------------- Maya zhonka ne khatsela gulyats’ sa mnoy u shakhmaty.
A gyerekeim nem akartak sétálni. М-- д--ц--н- -ац--і -сц- --гу----. М-- д---- н- х----- і--- п-------- М-е д-е-і н- х-ц-л- і-ц- п-г-л-ц-. ---------------------------------- Мае дзеці не хацелі ісці пагуляць. 0
M-- -------n---h-t-e---іsts- p--ulya--’. M-- d----- n- k------- і---- p---------- M-e d-e-s- n- k-a-s-l- і-t-і p-g-l-a-s-. ---------------------------------------- Mae dzetsі ne khatselі іstsі pagulyats’.
Nem akarták a szobát rendberakni. Яны не -а-е-і -р---ра-ц--ў па--і. Я-- н- х----- п--------- ў п----- Я-ы н- х-ц-л- п-ы-і-а-ц- ў п-к-і- --------------------------------- Яны не хацелі прыбірацца ў пакоі. 0
Y-ny n- kh-t--lі ---bіrats--a-u ----і. Y--- n- k------- p----------- u p----- Y-n- n- k-a-s-l- p-y-і-a-s-s- u p-k-і- -------------------------------------- Yany ne khatselі prybіratstsa u pakoі.
Nem akartak ágyba menni. Я-ы не ха-е---кл-сці-- --а--. Я-- н- х----- к------- с----- Я-ы н- х-ц-л- к-а-ц-с- с-а-ь- ----------------------------- Яны не хацелі класціся спаць. 0
Y--y -e ----se-і k-a-tsі--a-s---s-. Y--- n- k------- k--------- s------ Y-n- n- k-a-s-l- k-a-t-і-y- s-a-s-. ----------------------------------- Yany ne khatselі klastsіsya spats’.
Neki nem volt szabad fagylaltot enni. Ям---ель-а --------і м--о--н--. Я-- н----- б--- е--- м--------- Я-у н-л-г- б-л- е-ц- м-р-ж-н-е- ------------------------------- Яму нельга было есці марожанае. 0
Ya-u -el’g- b-l--ye-----ma--zh-n-e. Y--- n----- b--- y----- m---------- Y-m- n-l-g- b-l- y-s-s- m-r-z-a-a-. ----------------------------------- Yamu nel’ga bylo yestsі marozhanae.
Neki nem volt szabad csokoládét enni. Я---нель-- -ыл--е-----ак-лад. Я-- н----- б--- е--- ш------- Я-у н-л-г- б-л- е-ц- ш-к-л-д- ----------------------------- Яму нельга было есці шакалад. 0
Ya-- n-l--a-b--o-y--tsі sh---lad. Y--- n----- b--- y----- s-------- Y-m- n-l-g- b-l- y-s-s- s-a-a-a-. --------------------------------- Yamu nel’ga bylo yestsі shakalad.
Neki nem volt szabad cukorkákat enni. Я-у-нел--а--ыло -сці --ке-кі. Я-- н----- б--- е--- ц------- Я-у н-л-г- б-л- е-ц- ц-к-р-і- ----------------------------- Яму нельга было есці цукеркі. 0
Yam- -el’------o y-stsі-t--k---і. Y--- n----- b--- y----- t-------- Y-m- n-l-g- b-l- y-s-s- t-u-e-k-. --------------------------------- Yamu nel’ga bylo yestsі tsukerkі.
Kívánhattam magamnak valamit. М-----а-ан-ва-і---брац-- ш-о ---аж-даю. М-- п---------- в------- ш-- я п------- М-е п-а-а-а-а-і в-б-а-ь- ш-о я п-ж-д-ю- --------------------------------------- Мне прапанавалі выбраць, што я пажадаю. 0
M----r-pa---al- -ybrat--, s--o -a-pazh-d--u. M-- p---------- v-------- s--- y- p--------- M-e p-a-a-a-a-і v-b-a-s-, s-t- y- p-z-a-a-u- -------------------------------------------- Mne prapanavalі vybrats’, shto ya pazhadayu.
Vehettem magamnak egy ruhát. Мн- -о-на--ы---к-піц- ---ен-у. М-- м---- б--- к----- с------- М-е м-ж-а б-л- к-п-ц- с-к-н-у- ------------------------------ Мне можна было купіць сукенку. 0
M-e -o--na --lo--up---’ --k-n-u. M-- m----- b--- k------ s------- M-e m-z-n- b-l- k-p-t-’ s-k-n-u- -------------------------------- Mne mozhna bylo kupіts’ sukenku.
Elvehettem egy pralinét. Мне---жна--ыл--ўзя-- ---а----у----ке-ку. М-- м---- б--- ў---- ш--------- ц------- М-е м-ж-а б-л- ў-я-ь ш-к-л-д-у- ц-к-р-у- ---------------------------------------- Мне можна было ўзяць шакаладную цукерку. 0
M-e-----n- b-lo----a-s- s--ka-----y- -s--er-u. M-- m----- b--- u------ s----------- t-------- M-e m-z-n- b-l- u-y-t-’ s-a-a-a-n-y- t-u-e-k-. ---------------------------------------------- Mne mozhna bylo uzyats’ shakaladnuyu tsukerku.
Dohányozhattál a repülőben? Т-б- м-ж-- был- -ур--- ----ма---е? Т--- м---- б--- к----- у с-------- Т-б- м-ж-а б-л- к-р-ц- у с-м-л-ц-? ---------------------------------- Табе можна было курыць у самалёце? 0
T--e --zhn- ---o--u--t-- u --ma----e? T--- m----- b--- k------ u s--------- T-b- m-z-n- b-l- k-r-t-’ u s-m-l-t-e- ------------------------------------- Tabe mozhna bylo kuryts’ u samaletse?
Ihattál sört a kórházban? Т-бе---жна б--о піць----а ў ба---іц-? Т--- м---- б--- п--- п--- ў б-------- Т-б- м-ж-а б-л- п-ц- п-в- ў б-л-н-ц-? ------------------------------------- Табе можна было піць піва ў бальніцы? 0
T--e-mo-hna-b-lo--і--’ -і---- b-l-nі--y? T--- m----- b--- p---- p--- u b--------- T-b- m-z-n- b-l- p-t-’ p-v- u b-l-n-t-y- ---------------------------------------- Tabe mozhna bylo pіts’ pіva u bal’nіtsy?
Magaddal vihetted a kutyát a szállodába? Т-б- --жна был--ў--ць с-баку - ----- -----цін-ц-? Т--- м---- б--- ў---- с----- з с---- у г--------- Т-б- м-ж-а б-л- ў-я-ь с-б-к- з с-б-й у г-с-і-і-у- ------------------------------------------------- Табе можна было ўзяць сабаку з сабой у гасцініцу? 0
T-b----z-n- -----u--at-- -ab--u - --b-y u g--tsіn--s-? T--- m----- b--- u------ s----- z s---- u g----------- T-b- m-z-n- b-l- u-y-t-’ s-b-k- z s-b-y u g-s-s-n-t-u- ------------------------------------------------------ Tabe mozhna bylo uzyats’ sabaku z saboy u gastsіnіtsu?
A vakáció alatt a gyerekeknek sokáig volt szabad kint maradni. На кан--улах---е-----азва-ялі----о-г- --л----н- ву--цы. Н- к-------- д----- д-------- п------ г----- н- в------ Н- к-н-к-л-х д-е-я- д-з-а-я-і п-д-ў-у г-л-ц- н- в-л-ц-. ------------------------------------------------------- На канікулах дзецям дазвалялі падоўгу гуляць на вуліцы. 0
Na -a-і-u--kh---et---- --zv-lya-і-pa-o-gu g-lyats- -- -u---s-. N- k--------- d------- d--------- p------ g------- n- v------- N- k-n-k-l-k- d-e-s-a- d-z-a-y-l- p-d-u-u g-l-a-s- n- v-l-t-y- -------------------------------------------------------------- Na kanіkulakh dzetsyam dazvalyalі padougu gulyats’ na vulіtsy.
Sokáig játszhattak az udvaron. І- да-в----і--ад---у-гуля-ь-н---в---. І- д-------- п------ г----- н- д----- І- д-з-а-я-і п-д-ў-у г-л-ц- н- д-а-ы- ------------------------------------- Ім дазвалялі падоўгу гуляць на двары. 0
Іm d--val---і--ado-gu ----a--’--a-dvary. І- d--------- p------ g------- n- d----- І- d-z-a-y-l- p-d-u-u g-l-a-s- n- d-a-y- ---------------------------------------- Іm dazvalyalі padougu gulyats’ na dvary.
Sokáig fennmaradhattak. І--да-в--------п-зн- -е-к-а-ціс- -п-ць. І- д-------- д------ н- к------- с----- І- д-з-а-я-і д-п-з-а н- к-а-ц-с- с-а-ь- --------------------------------------- Ім дазвалялі дапазна не класціся спаць. 0
Іm d--v-ly-lі -ap---a--e k----sі--a -pats-. І- d--------- d------ n- k--------- s------ І- d-z-a-y-l- d-p-z-a n- k-a-t-і-y- s-a-s-. ------------------------------------------- Іm dazvalyalі dapazna ne klastsіsya spats’.

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

Felejtés elleni tanácsok

A tanulás nem mindig egyszerű feladat. Akkor is lehet fárasztó, ha élvezi az ember. De ha valamit megtanulunk, akkor örülünk. Büszkék vagyunk magunkra és eredményeinkre. Sajnos azt amit egyszer megtanultunk, el is tudjuk felejteni. Különösen a nyelveknél jelent ez problémát. A legtöbben közülünk egy vagy több nyelvet tanulnak az iskolában. Az iskola befejeztével ez a tudás feledésbe merül. Alig beszéljük a nyelvet. A hétköznapok folyamán az anyanyelvünk dominál. Sok idegen nyelvet csak szabadság alatt használunk. De ha a tudást nem hívjuk le rendszeresen, feledésbe merül. Agyunknak edzésre van szüksége. Azt lehet mondani, úgy működik mint egy izom. Ezt az izmot mozgatni kell, különben elgyengül. Léteznek azonban módszerek a felejtés megakadályozására. A legfontosabb a megtanult anyag állandó ismétlése. Ezalatt állandó szokások alakulhatnak ki. Tervezhet az ember különböző kis feladatokat a hétköznapokra. Hétfőn például olvassunk egy könyvet az idegen nyelven. Szerdán hallgassunk meg egy külföldi rádióadást. Pénteken pedig írjunk a naplónkba az idegen nyelven. Ezzel a módszerrel váltunk az olvasás, a hallás és az írás között. Így a tudásunkat különböző módon aktiváljuk. Mindezen gyakorlatoknak nem kell sokáig tartaniuk, elég egy fél óra is. Fontosabb, hogy rendszeresen gyakoroljunk. Kutatások kimutatták, hogy az amit már egyszer megtanultunk, évtizedekig megmarad agyunkban. Tehát csak elő kell venni a megfelelő fiókból…