Kifejezéstár

hu Rövid párbeszédek 1   »   sv Småprat 1

20 [húsz]

Rövid párbeszédek 1

Rövid párbeszédek 1

20 [tjugo]

Småprat 1

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar svéd Lejátszás Több
Helyezze magát kényelembe! S---------! S-- e- n--- S-å e- n-r- ----------- Slå er ner! 0
Érezze magát úgy, mint otthon! K-nn -r-so---em-a! K--- e- s-- h----- K-n- e- s-m h-m-a- ------------------ Känn er som hemma! 0
Mit szeretne inni? Va- v-ll--i ha att --icka? V-- v--- n- h- a-- d------ V-d v-l- n- h- a-t d-i-k-? -------------------------- Vad vill ni ha att dricka? 0
Szereti a zenét? T--ke--n--om -us-k? T----- n- o- m----- T-c-e- n- o- m-s-k- ------------------- Tycker ni om musik? 0
A klasszikus zenét szeretem. J-- t---e- om--la-sis- m--ik. J-- t----- o- k------- m----- J-g t-c-e- o- k-a-s-s- m-s-k- ----------------------------- Jag tycker om klassisk musik. 0
Itt vannak a CD-im. Hä---r-----------i-o-. H-- ä- m--- c--------- H-r ä- m-n- c---k-v-r- ---------------------- Här är mina cd-skivor. 0
Játszik ön valamilyen hangszeren? Sp--a--n- nå--t---s---ment? S----- n- n---- i---------- S-e-a- n- n-g-t i-s-r-m-n-? --------------------------- Spelar ni något instrument? 0
Itt van a gitárom. Hä- ä---in -ita--. H-- ä- m-- g------ H-r ä- m-n g-t-r-. ------------------ Här är min gitarr. 0
Szeret énekelni? Ty-k----- -m a-t -j---a? T----- n- o- a-- s------ T-c-e- n- o- a-t s-u-g-? ------------------------ Tycker ni om att sjunga? 0
Vannak gyermekei? H-r -i ba-n? H-- n- b---- H-r n- b-r-? ------------ Har ni barn? 0
Van kutyája? Ha--ni ---hu--? H-- n- e- h---- H-r n- e- h-n-? --------------- Har ni en hund? 0
Van macskája? Har -i-en-k---? H-- n- e- k---- H-r n- e- k-t-? --------------- Har ni en katt? 0
Itt vannak a könyveim. H-r-är-mi-a---ck--. H-- ä- m--- b------ H-r ä- m-n- b-c-e-. ------------------- Här är mina böcker. 0
Éppen ezt a könyvet olvasom. Ja- l-se--j-s- nu--en hä-----en. J-- l---- j--- n- d-- h-- b----- J-g l-s-r j-s- n- d-n h-r b-k-n- -------------------------------- Jag läser just nu den här boken. 0
Mit olvas szívesen? Vad tyc--- -- om --- l-s-? V-- t----- n- o- a-- l---- V-d t-c-e- n- o- a-t l-s-? -------------------------- Vad tycker ni om att läsa? 0
Szívesen megy koncertre? T-c-er ni-om--tt--- -- ko--ert? T----- n- o- a-- g- p- k------- T-c-e- n- o- a-t g- p- k-n-e-t- ------------------------------- Tycker ni om att gå på konsert? 0
Szívesen megy színházba? Tyck---n- o--a-- ---p-----t--? T----- n- o- a-- g- p- t------ T-c-e- n- o- a-t g- p- t-a-e-? ------------------------------ Tycker ni om att gå på teater? 0
Szívesen megy operába? T---er ---o--at- gå--å opera-? T----- n- o- a-- g- p- o------ T-c-e- n- o- a-t g- p- o-e-a-? ------------------------------ Tycker ni om att gå på operan? 0

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

Anyanyelv? Apanyelv?

Kitől tanulta ön kisgyerekként a nyelvet? Biztosan azt mondja most, hogy az anyjától! Ezt gondolja a legtöbb ember a világon. Az anyanyelv fogalma majdnem az összes nyelvben megtalálható. Mind az angolok mind a kínaiak ismerik. Talán azért, mert az anyák több időt töltenek a gyermekeikkel. Új keletű kutatások azonban más eredményre jutottak. Kimutatták, hogy a nyelvünk legtöbbször apánk nyelve. Kutatók megvizsgálták keverék népek genomjait és nyelveiket. Ezeknél a népeknél a szülők különböző kultúrákból származtak. Ezek a népek évezredekkel ezelőtt alakultak ki. Ennek nagy migrációs mozgások voltak az okai. Ezeknek a keverék népeknek a genomjait genetikailag megvizsgálták. Utána összehasonlították a nép nyelvével. A legtöbb nép az apai ág őseinek nyelvét beszéli. Ez annyit jelent, hogy az ország nyelve az Y kromoszómához tartozó nyelv. A férfiak tehát az idegen országokba magukkal vitték a nyelvüket. Az ottani nők pedig átvették a férfiak új nyelvét. De még ma is nagy hatással vannak az apák a nyelvünkre. A csecsemők a nyelvtanulásnál az apák nyelve felé orientálódnak. Az apák sokkal kevesebbet beszélnek gyerekeikkel. Emellett a férfiak mondatfelépítése egyszerűbb mint a nőké. Ezért a apák nyelve a csecsemők számára alkalmasabb. Nem terheli túl őket és ezáltal egyszerűbben sajátíthatják el. Ezért a gyerekek inkább az apjukat utánozzák beszéd közben mint édesanyjukat. Később azonban inkább az anya szókincse jellemzi majd a gyerekek beszédét. Így mind az anya mind az apa befolyásolja a nyelvünket. Tehát inkább szülői nyelvnek kellene hívni!