ನ--ು ಸದ-ಯದ---- ಈ ---್ತ--ನ್-ು ಓ-ು----ದ-ದ--ೆ.
ನ--- ಸ-------- ಈ ಪ---------- ಓ-------------
ನ-ನ- ಸ-್-ದ-್-ಿ ಈ ಪ-ಸ-ತ-ವ-್-ು ಓ-ು-್-ಿ-್-ೇ-ೆ-
-------------------------------------------
ನಾನು ಸದ್ಯದಲ್ಲಿ ಈ ಪುಸ್ತಕವನ್ನು ಓದುತ್ತಿದ್ದೇನೆ. 0 N-n--s--ya-a----ī -u-----vannu-ō-uttiddēne.N--- s--------- ī p----------- ō-----------N-n- s-d-a-a-l- ī p-s-a-a-a-n- ō-u-t-d-ē-e--------------------------------------------Nānu sadyadalli ī pustakavannu ōduttiddēne.
Kitől tanulta ön kisgyerekként a nyelvet?
Biztosan azt mondja most, hogy az anyjától!
Ezt gondolja a legtöbb ember a világon.
Az anyanyelv fogalma majdnem az összes nyelvben megtalálható.
Mind az angolok mind a kínaiak ismerik.
Talán azért, mert az anyák több időt töltenek a gyermekeikkel.
Új keletű kutatások azonban más eredményre jutottak.
Kimutatták, hogy a nyelvünk legtöbbször apánk nyelve.
Kutatók megvizsgálták keverék népek genomjait és nyelveiket.
Ezeknél a népeknél a szülők különböző kultúrákból származtak.
Ezek a népek évezredekkel ezelőtt alakultak ki.
Ennek nagy migrációs mozgások voltak az okai.
Ezeknek a keverék népeknek a genomjait genetikailag megvizsgálták.
Utána összehasonlították a nép nyelvével.
A legtöbb nép az apai ág őseinek nyelvét beszéli.
Ez annyit jelent, hogy az ország nyelve az Y kromoszómához tartozó nyelv.
A férfiak tehát az idegen országokba magukkal vitték a nyelvüket.
Az ottani nők pedig átvették a férfiak új nyelvét.
De még ma is nagy hatással vannak az apák a nyelvünkre.
A csecsemők a nyelvtanulásnál az apák nyelve felé orientálódnak.
Az apák sokkal kevesebbet beszélnek gyerekeikkel.
Emellett a férfiak mondatfelépítése egyszerűbb mint a nőké.
Ezért a apák nyelve a csecsemők számára alkalmasabb.
Nem terheli túl őket és ezáltal egyszerűbben sajátíthatják el.
Ezért a gyerekek inkább az apjukat utánozzák beszéd közben mint édesanyjukat.
Később azonban inkább az anya szókincse jellemzi majd a gyerekek beszédét.
Így mind az anya mind az apa befolyásolja a nyelvünket.
Tehát inkább szülői nyelvnek kellene hívni!