Kifejezéstár

hu Számok   »   sv Tal

7 [hét]

Számok

Számok

7 [sju]

Tal

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar svéd Lejátszás Több
Számolok: J----ä--ar: J-- r------ J-g r-k-a-: ----------- Jag räknar: 0
egy, kettő, három ett- t--- tre e--- t--- t-- e-t- t-å- t-e ------------- ett, två, tre 0
Én háromig számolok. Jag-r--na- ---l---e. J-- r----- t--- t--- J-g r-k-a- t-l- t-e- -------------------- Jag räknar till tre. 0
Én tovább számolok: Ja- r--n-r v-d---: J-- r----- v------ J-g r-k-a- v-d-r-: ------------------ Jag räknar vidare: 0
négy, öt, hat, fyra- f-------, f---- f--- s--- f-r-, f-m- s-x- --------------- fyra, fem, sex, 0
hét, nyolc, kilenc s-----tt-,-n-o s--- å---- n-- s-u- å-t-, n-o -------------- sju, åtta, nio 0
Én számolok. Jag---knar. J-- r------ J-g r-k-a-. ----------- Jag räknar. 0
Te számolsz. Du --knar. D- r------ D- r-k-a-. ---------- Du räknar. 0
Ő számol. Han-rä--a-. H-- r------ H-n r-k-a-. ----------- Han räknar. 0
Egy. Az első. E----D-- f-rs--. E--- D-- f------ E-t- D-n f-r-t-. ---------------- Ett. Den första. 0
Kettő. A második. T-å--De- an---. T--- D-- a----- T-å- D-n a-d-a- --------------- Två. Den andra. 0
Három. A harmadik. T--. D-n --e--e. T--- D-- t------ T-e- D-n t-e-j-. ---------------- Tre. Den tredje. 0
Négy. A negyedik. F---- -en--jä--e. F---- D-- f------ F-r-. D-n f-ä-d-. ----------------- Fyra. Den fjärde. 0
Öt. Az ötödik. Fe-- -e- fe--e. F--- D-- f----- F-m- D-n f-m-e- --------------- Fem. Den femte. 0
Hat. A hatodik. S-x. De- sjä--e. S--- D-- s------ S-x- D-n s-ä-t-. ---------------- Sex. Den sjätte. 0
Hét. A hetedik. S-u--De- -ju--e. S--- D-- s------ S-u- D-n s-u-d-. ---------------- Sju. Den sjunde. 0
Nyolc. A nyolcadik. Å-t-.-Den-å-ton-e. Å---- D-- å------- Å-t-. D-n å-t-n-e- ------------------ Åtta. Den åttonde. 0
Kilenc. A kilencedik. N--.-D-- n-o-de. N--- D-- n------ N-o- D-n n-o-d-. ---------------- Nio. Den nionde. 0

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

Gondolkodás és a nyelv

Az, hogy hogyan gondolkodunk függ a nyelvünktől is. Gondolkodás közben saját magunkkal ‘beszélünk’. Ezáltal nyelvünk hatással van szemléletmódunkra. Képesek vagyunk számos különböző nyelv ellenére ugyanazt gondolni? Vagy máshogy gondolkozunk mert máshogy beszélünk? Minden egyes nemzetnek megvan a saját szókincse. Némelyik nyelvből hiányoznak bizonyos szavak. Vannak olyan nemzetek, melyek nem különböztetik meg a zöldet és a kéket. Ugyanazt a szót használják mindkét színre. És rosszabbul ismerik fel a színeket mint más népek! Színárnyalatokat és satírozásokat nem képesek azonosítani. Tagjaiknak problémái vannak a színek leírásánál. Más nyelvek nagyon kevés szóval rendelkeznek a számokra. Tagjaik sokkal rosszabbul számolnak. Vannak olyan nyelvek is, amelyek nem ismerik a jobbat és a balt . Itt az emberek észak, dél, kelet és nyugatról beszélnek. Ők földrajzilag nagyon jól tájékozódnak. A job és a bal fogalmát viszont nem ismerik. Természetesen nem csak a nyelvünk van hatással gondolkodásunkra. Környezetünk és mindennapjaink is formálják gondolatainkat. Milyen szerepe van tehát a nyelvnek? Korlátozza gondolkodásunkat? Vagy csak arra vannak szavaink amit gondolunk? Mi az ok és mi az okozat? Mindezen kérdések még nincsenek megválaszolva. Ezek az agykutatókat és a nyelvészeket is egyaránt foglalkoztatják. Ez a téma mindannyiunkat érinti… Az vagy amit mondasz?!